Kormánysegítséggel tör nagyra Habony hitelezőjének szakkollégiuma

Belpol

Állami támogatásból a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézményévé fejlődne a kormánynak kedves alapítványi szakkollégium, a Mathias Corvinus Collegium.

Eddigi költségvetése sokszorosát kapja a jövőben a Ma­thias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó, és a Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András által alapított Tihanyi Alapítvány a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint, amit elfogadtak és szerda este ki is hirdettek a Magyar Közlönyben.

Az alapítvány nem csak a Mol és a Richter 10-10 százalékos, évente mintegy 7-7,5 milliárd forintos osztalékot fizető részvénycsomagját kapná meg, de a jelenleg használt gellérthegyi épületet és a szomszédos ingatlanokat is – beleértve a Balassi Intézet épületét –, amelyeket átépítenének. A bővítést nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították, a parlament törvényalkotási bizottsága által hozzáadott módosítás szerint pedig a kormány rendeletben állapíthatja meg az egyedi településképi követelményeket.

Az 1996-ban „tehetséggondozó intézményként” alapított MCC előbb az első Orbán-kormány idején kapott állami támogatást, majd az utóbbi években a Miniszterelnöki Kabinetiroda büdzséjéből rendszeresen 250 és 300 millió forint közötti összegeket, emellett eddig pályázati és adományi pénzekből tartotta fenn magát. Az intézmény ma már az általános iskola felső tagozatától kezdve nyújt iskola melletti kiegészítő képzéseket a diákoknak, akik ezeken többek között politikai filozófiával, közgazdaságtannal, joggal, történelemmel, médiával foglalkoznak.

Tombor András ma már hivatalosan csak alapítóként szerepel a testületeiben, az intézményben továbbra is érvényesül a szemlélete - volt diákok beszámolói szerint ez elsősorban a keresztény-konzervatív értelmiség kinevelését, az erdélyi magyarok segítését, illetve a jövő elitjének a képzését jelenti. A volt diákok elmondása szerint ugyanakkor a szakmaiság elsőbbséget élvezett a képzéseken, és bár az intézmény a díszvendégeit tekintve mindig is markáns irányt képviselt, a képzésben magában nem - többen is utaltak azonban arra, hogy mai formájában az intézmény már nem ugyanaz, mint korábban.

Tombor András

Tombor András

Fotó: MTI/Illyés Tibor

 

A képzést 2010 táján ugyanis átszervezték, az elmúlt években pedig több, köztük határon túli vezetőképző programokat is indítottak, amelyekbe a politika iránt érdeklődőket várják, és az előadók között van Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is. 2015-ben pedig az MCC a Századvég Alapítvánnyal közösen állította fel a Migrációkutató Intézetet, élén Orbán Balázzsal, 2019 márciusában pedig többnapos konferenciát is szerveztek Budapesti Migrációs Csúcs – Korunk legnagyobb kihívása? címmel, amelyen nemzetközi vendégek mellett Orbán Viktor és több kormánytag is előadott.

Erős a kapcsolat a vállaltan polgári-konzervatív Mandinerrel is – az internetes lapot, amely tavaly óta nyomtatott hetilapként is megjelenik, Tombor András 2017-ben vette meg, amit az Átlátszónak korábban azzal indokolt, hogy az MCC hallgatóinak és előadóinak keresett elsősorban felületet.

„Az akkori tervek teljes mértékben megvalósultak, jelenleg is az újságírók és szerzők egy jelentős része egykori vagy jelenlegi MCC-s diák” – válaszolta kérdéseinkre Szalai Zoltán, aki egyszerre az MCC ügyvezető igazgatója és a Mandiner lapigazgatója, valamint a hetilap főszerkesztője. „Két különálló, független szervezetről van szó, amelynek csak a vezetője közös. Természetesen vannak együttműködések, például a Mandiner újságírója is adott már elő a média szakos hallgatóknak, illetve MCC-s programok esetében is előfordult már, hogy a Mandiner egy esemény médiapartnere volt. Úgy gondolom, ezek a kölcsönösen előnyös együttműködések a jövőben is folytatódnak" - mondta.

Kérdésünkre, hogy a Mandinerhez hasonlóan van-e kimondott világnézeti elköteleződése az MCC-nek is, Szalai ezt válaszolta: „Igen, van, ahogy azt az alapítók megálmodták, az MCC a kezdetek óta egy értékorientált intézmény, amely olyan tehetséges fiatalokat támogat, akik a szűkebben vagy tágabban értelmezett közösségükért tenni akarnak és tenni is képesek. Emellett van egy másik irányelv, hogy a szélesebb közönség számára is hozzáférhető tudásközpontot alakítsanak ki tudományos, közéleti programjaikon keresztül. Fontos megemlíteni az intézmény egyik, alapítása óta fennálló értékét: a külhoni magyarság támogatása és a nemzet egysége iránti elhivatottságot.”

Az igazgató elmondása szerint a mostani bevételnövekedésből megsokszoroznák az intézmény képzésein fogadott diákok számát, a cél pedig az, hogy „az MCC a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézménye szerepét kívánja betölteni”. A további tervekről árulkodhat az is, hogy Szalai ez év elején két új céget jegyzett be Klímapolitikai Intézet Nonprofit Kft. és Rubicon Intézet Nonprofit Kft. néven. Kérdeztük arról is, hogy ezek milyen tevékenységet fognak folytatni, de lapzártánkig ezekre a kérdéseinkre nem válaszolt.

Mint ismeretes, a kiváló politikai kapcsolatokkal bíró Tombor 2015-ben azzal került be a hírekbe, hogy a miniszterelnök informális kommunikációs főtanácsadója, Habony Árpád azt állította róla, hogy költséges életvitelét részben a tőle kapott hitelek révén biztosította.

További részletek az alapító Tombor Andrásról, az intézményben zajló képzésekről és a bővülési tervekről az e heti Magyar Narancsban olvashatók! Keressék a lapot az újságárusoknál vagy a nagyobb élelmiszerüzletekben, vagy elő is fizethetnek rá itt!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.