Maradt volna Budapesten a Természettudományi Múzeum, de a kormány nem hallgatta meg a javaslatait

Belpol

A múzeum több budapesti helyszínjavaslattal is előállt az elmúlt években, de végül mégis Debrecenbe kell költöznie. Matskási Istvánt, az intézmény volt főigazgatóját a döntés körülményeiről és szomorú következményeiről kérdeztük.

Évek óta tisztázatlan a Magyar Természettudományi Múzeum helyzete, miután a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovikára költöztetésével fokozatosan ellehetetlenült a múzeum működése - erről Matskási István volt főigazgató beszélt a Magyar Narancsnak adott interjújában.

Elmondása szerint az intézmény az elmúlt években több budapesti helyszínjavaslattal is előállt, némelyikre látványtervek is készültek, ám végül egyik sem kapott kormányzati támogatást.

múzeum Debrecenbe költöztetése azonban Matskási István szerint több problémát is felvet.

Pulykakakast is kéne vinni

Pulykakakast is kéne vinni

Fotó: MTI/Manek Attila

 

Részlet az interjúból:

MN: Palkovics László miniszter a Népszavának adott interjújában már most arról beszélt, hogy az év végéig levezényelnék a költöztetést.

MI: Ez teljes képtelenség. A Ludovikára több ütemben költöztünk be, ahogy sorra készültek el az újabb épületrészek, és egy-egy ilyen ütem csomagolása és költöztetése is több mint fél évet vett igénybe úgy, hogy akkor megvolt az az előny, hogy egyrészt pontosan tudtuk, hogy hova költözünk, másrészt minden részlegnek besegített az egész múzeum, és ez óriási időnyereséget jelentett. (...) Ha még az idén költözni kellene, akár csak egy kis részlegnek is, akkor is már most csomagolni kellene.

MN: Ha elviszik a múzeumot a fővárosból, Budapest természettudományi múzeum nélkül marad.

MI: Igen, és én ebben látom a legnagyobb bajt. Nem azért, mert Debrecent le kell becsülni, hanem mert az ország keleti szélében van, és akármilyen kicsi ország ez, a közlekedése Budapest-centrikus, minden vasútvonal Budapestre fut be. Emiatt egy nyugat- vagy közép-dunántúli gyerek, de már egy székesfehérvári sem tud egy egynapos látogatásra elmenni Debrecenbe. (...)

MN: Nem merült fel olyan gondolat, hogy a múzeum Debrecenbe költözik, de lesz filiáléja Budapesten?

MI: Ez még teljesen bizonytalan, csak szóbeszéd szintjén merült fel. Amikor a minisztérium kérésére fel kellett mérni, hogy a debreceni költözés milyen előnyökkel és hátrányokkal járna, a múzeum azt javasolta, hogy maradjunk Budapesten, és csináljunk Debrecenben egy nagy látványkiállítást, mert szó volt arról, hogy a város szeretne valamit, ami vonzza a közönséget. De erre a javaslatra sem kaptunk választ. Ezekre a javaslatokra általában nem volt reakció. Igazi, írásos reakció még a budapesti helyszínjavaslatainkra sem igen született, csak szóbeli.

A múzeum budapesti helyszínjavaslatairól és a költöztetéssel járó problémákról további részleteket olvashatnak a teljes interjúban az e heti Magyar Narancsban!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.