Maradt volna Budapesten a Természettudományi Múzeum, de a kormány nem hallgatta meg a javaslatait

Belpol

A múzeum több budapesti helyszínjavaslattal is előállt az elmúlt években, de végül mégis Debrecenbe kell költöznie. Matskási Istvánt, az intézmény volt főigazgatóját a döntés körülményeiről és szomorú következményeiről kérdeztük.

Évek óta tisztázatlan a Magyar Természettudományi Múzeum helyzete, miután a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovikára költöztetésével fokozatosan ellehetetlenült a múzeum működése - erről Matskási István volt főigazgató beszélt a Magyar Narancsnak adott interjújában.

Elmondása szerint az intézmény az elmúlt években több budapesti helyszínjavaslattal is előállt, némelyikre látványtervek is készültek, ám végül egyik sem kapott kormányzati támogatást.

múzeum Debrecenbe költöztetése azonban Matskási István szerint több problémát is felvet.

Pulykakakast is kéne vinni

Pulykakakast is kéne vinni

Fotó: MTI/Manek Attila

 

Részlet az interjúból:

MN: Palkovics László miniszter a Népszavának adott interjújában már most arról beszélt, hogy az év végéig levezényelnék a költöztetést.

MI: Ez teljes képtelenség. A Ludovikára több ütemben költöztünk be, ahogy sorra készültek el az újabb épületrészek, és egy-egy ilyen ütem csomagolása és költöztetése is több mint fél évet vett igénybe úgy, hogy akkor megvolt az az előny, hogy egyrészt pontosan tudtuk, hogy hova költözünk, másrészt minden részlegnek besegített az egész múzeum, és ez óriási időnyereséget jelentett. (...) Ha még az idén költözni kellene, akár csak egy kis részlegnek is, akkor is már most csomagolni kellene.

MN: Ha elviszik a múzeumot a fővárosból, Budapest természettudományi múzeum nélkül marad.

MI: Igen, és én ebben látom a legnagyobb bajt. Nem azért, mert Debrecent le kell becsülni, hanem mert az ország keleti szélében van, és akármilyen kicsi ország ez, a közlekedése Budapest-centrikus, minden vasútvonal Budapestre fut be. Emiatt egy nyugat- vagy közép-dunántúli gyerek, de már egy székesfehérvári sem tud egy egynapos látogatásra elmenni Debrecenbe. (...)

MN: Nem merült fel olyan gondolat, hogy a múzeum Debrecenbe költözik, de lesz filiáléja Budapesten?

MI: Ez még teljesen bizonytalan, csak szóbeszéd szintjén merült fel. Amikor a minisztérium kérésére fel kellett mérni, hogy a debreceni költözés milyen előnyökkel és hátrányokkal járna, a múzeum azt javasolta, hogy maradjunk Budapesten, és csináljunk Debrecenben egy nagy látványkiállítást, mert szó volt arról, hogy a város szeretne valamit, ami vonzza a közönséget. De erre a javaslatra sem kaptunk választ. Ezekre a javaslatokra általában nem volt reakció. Igazi, írásos reakció még a budapesti helyszínjavaslatainkra sem igen született, csak szóbeli.

A múzeum budapesti helyszínjavaslatairól és a költöztetéssel járó problémákról további részleteket olvashatnak a teljes interjúban az e heti Magyar Narancsban!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.