Maradt volna Budapesten a Természettudományi Múzeum, de a kormány nem hallgatta meg a javaslatait

Belpol

A múzeum több budapesti helyszínjavaslattal is előállt az elmúlt években, de végül mégis Debrecenbe kell költöznie. Matskási Istvánt, az intézmény volt főigazgatóját a döntés körülményeiről és szomorú következményeiről kérdeztük.

Évek óta tisztázatlan a Magyar Természettudományi Múzeum helyzete, miután a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovikára költöztetésével fokozatosan ellehetetlenült a múzeum működése - erről Matskási István volt főigazgató beszélt a Magyar Narancsnak adott interjújában.

Elmondása szerint az intézmény az elmúlt években több budapesti helyszínjavaslattal is előállt, némelyikre látványtervek is készültek, ám végül egyik sem kapott kormányzati támogatást.

múzeum Debrecenbe költöztetése azonban Matskási István szerint több problémát is felvet.

Pulykakakast is kéne vinni

Pulykakakast is kéne vinni

Fotó: MTI/Manek Attila

 

Részlet az interjúból:

MN: Palkovics László miniszter a Népszavának adott interjújában már most arról beszélt, hogy az év végéig levezényelnék a költöztetést.

MI: Ez teljes képtelenség. A Ludovikára több ütemben költöztünk be, ahogy sorra készültek el az újabb épületrészek, és egy-egy ilyen ütem csomagolása és költöztetése is több mint fél évet vett igénybe úgy, hogy akkor megvolt az az előny, hogy egyrészt pontosan tudtuk, hogy hova költözünk, másrészt minden részlegnek besegített az egész múzeum, és ez óriási időnyereséget jelentett. (...) Ha még az idén költözni kellene, akár csak egy kis részlegnek is, akkor is már most csomagolni kellene.

MN: Ha elviszik a múzeumot a fővárosból, Budapest természettudományi múzeum nélkül marad.

MI: Igen, és én ebben látom a legnagyobb bajt. Nem azért, mert Debrecent le kell becsülni, hanem mert az ország keleti szélében van, és akármilyen kicsi ország ez, a közlekedése Budapest-centrikus, minden vasútvonal Budapestre fut be. Emiatt egy nyugat- vagy közép-dunántúli gyerek, de már egy székesfehérvári sem tud egy egynapos látogatásra elmenni Debrecenbe. (...)

MN: Nem merült fel olyan gondolat, hogy a múzeum Debrecenbe költözik, de lesz filiáléja Budapesten?

MI: Ez még teljesen bizonytalan, csak szóbeszéd szintjén merült fel. Amikor a minisztérium kérésére fel kellett mérni, hogy a debreceni költözés milyen előnyökkel és hátrányokkal járna, a múzeum azt javasolta, hogy maradjunk Budapesten, és csináljunk Debrecenben egy nagy látványkiállítást, mert szó volt arról, hogy a város szeretne valamit, ami vonzza a közönséget. De erre a javaslatra sem kaptunk választ. Ezekre a javaslatokra általában nem volt reakció. Igazi, írásos reakció még a budapesti helyszínjavaslatainkra sem igen született, csak szóbeli.

A múzeum budapesti helyszínjavaslatairól és a költöztetéssel járó problémákról további részleteket olvashatnak a teljes interjúban az e heti Magyar Narancsban!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.