Medián: 13 százalék szívesen szavazna Magyar Péter pártjára

  • narancs.hu
  • 2024. március 13.

Belpol

A kegyelmi botrányról szinte mindenki hallott, és kétharmad szerint Orbán Viktort is felelősség terheli az ügyben. 

A HVG megbízásából készült Medián-elemzés szerint ismét növekedett, és már a kétharmadot közelíti azok aránya, akik szerint „rossz irányba mennek a dolgok”, ráadásul egy rövid januári visszaesés (48 százalék) után újból abszolút többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének (55 százalék).

Emellett a politika iránt „nagyon” vagy „közepesen” érdeklődők aránya a felmérésekben csak ritkán éri el a 60 százalékot, de most 67 százalékra ugrott. 

Mindez nem járt együtt a kormánypártra szavazók abszolút számának csökkenésével, a Fidesz–KDNP a teljes szavazókorú népességben pontosan ugyanannyi támogatót tudhat maga mögött, mint legutóbb, ám az aktivitás általános növekedése miatt a választani tudó „biztos” szavazók körében a támogatottsága januárról márciusra 53-ról 46 százalékra esett vissza.

Eközben a többi párt általában egy hajszállal erősödött, leginkább a Kétfarkú Kutya Párt 3, a DK pedig 2 százalékponttal – a szavazókorú népesség körében a Fidesz 32, a DK és a Kutyapárt 8, a Mi Hazánk 6, a Jobbik, a Jakab Péter-féle Nép Pártján, az MSZP, a Vona Gábor-féle Második Reformkor és a Mindenki Magyarországa Mozgalom 2, az LMP és a Párbeszéd 1 százalékon áll, míg a biztos választók között a Fidesz 46, DK 12, a Kutyapárt 11, a Mi Hazánk és a Momentum 8, a Jobbik, a Második Reformkor és a Mindenki Magyarországa Mozgalom 3, a Nép Pártján 2, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd 1 százalékon áll. 

A kutatásból kiderül, hogy

a kegyelmi botránytól a lakosság 97 százaléka hallott, és közel kétharmad (62 százalék) azok aránya, akik a miniszterelnök felelősségének felvetését is indokoltnak tartják,

sőt még a kormánypárti szavazók közül is minden ötödik (20 százalék) ezt az álláspontot képviseli.

A nagy közfigyelem ellenére az új köztársasági elnöknek egyelőre nem sikerült az elődeihez hasonló ismertségre szert tennie. Még egy héttel a megválasztása után is csak a megkérdezettek 36 százaléka tudta pontosan, és további 10 százaléka hiányosan megnevezni Sulyok Tamást.

A másik újonnan fellépő és politikai szerepet vállaló személy viszont egy csapásra széles körben ismert lett: a szavazópolgárok 68 százaléka hallott arról, hogy „a botrány után színre lépett Varga Judit elvált férje, Magyar Péter, aki bírálta a rendszert, és bejelentette, hogy új pártot alapít”.

A Medián kérdezőbiztosai arról is érdeklődtek, hogy az emberek adott esetben milyen valószínűséggel szavaznának erre az új pártra.

A megkérdezettek 13 százaléka biztosan vagy nagyon valószínűen voksolna a felmérés idején még ismeretlen nevű szervezetre,

és ennek lehetőségét további 20 százalék sem zárta ki, miközben „csak” 45 százalékuk mondta, hogy biztosan nem szavazna rá.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.