Medián: 13 százalék szívesen szavazna Magyar Péter pártjára

  • narancs.hu
  • 2024. március 13.

Belpol

A kegyelmi botrányról szinte mindenki hallott, és kétharmad szerint Orbán Viktort is felelősség terheli az ügyben. 

A HVG megbízásából készült Medián-elemzés szerint ismét növekedett, és már a kétharmadot közelíti azok aránya, akik szerint „rossz irányba mennek a dolgok”, ráadásul egy rövid januári visszaesés (48 százalék) után újból abszolút többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének (55 százalék).

Emellett a politika iránt „nagyon” vagy „közepesen” érdeklődők aránya a felmérésekben csak ritkán éri el a 60 százalékot, de most 67 százalékra ugrott. 

Mindez nem járt együtt a kormánypártra szavazók abszolút számának csökkenésével, a Fidesz–KDNP a teljes szavazókorú népességben pontosan ugyanannyi támogatót tudhat maga mögött, mint legutóbb, ám az aktivitás általános növekedése miatt a választani tudó „biztos” szavazók körében a támogatottsága januárról márciusra 53-ról 46 százalékra esett vissza.

Eközben a többi párt általában egy hajszállal erősödött, leginkább a Kétfarkú Kutya Párt 3, a DK pedig 2 százalékponttal – a szavazókorú népesség körében a Fidesz 32, a DK és a Kutyapárt 8, a Mi Hazánk 6, a Jobbik, a Jakab Péter-féle Nép Pártján, az MSZP, a Vona Gábor-féle Második Reformkor és a Mindenki Magyarországa Mozgalom 2, az LMP és a Párbeszéd 1 százalékon áll, míg a biztos választók között a Fidesz 46, DK 12, a Kutyapárt 11, a Mi Hazánk és a Momentum 8, a Jobbik, a Második Reformkor és a Mindenki Magyarországa Mozgalom 3, a Nép Pártján 2, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd 1 százalékon áll. 

A kutatásból kiderül, hogy

a kegyelmi botránytól a lakosság 97 százaléka hallott, és közel kétharmad (62 százalék) azok aránya, akik a miniszterelnök felelősségének felvetését is indokoltnak tartják,

sőt még a kormánypárti szavazók közül is minden ötödik (20 százalék) ezt az álláspontot képviseli.

A nagy közfigyelem ellenére az új köztársasági elnöknek egyelőre nem sikerült az elődeihez hasonló ismertségre szert tennie. Még egy héttel a megválasztása után is csak a megkérdezettek 36 százaléka tudta pontosan, és további 10 százaléka hiányosan megnevezni Sulyok Tamást.

A másik újonnan fellépő és politikai szerepet vállaló személy viszont egy csapásra széles körben ismert lett: a szavazópolgárok 68 százaléka hallott arról, hogy „a botrány után színre lépett Varga Judit elvált férje, Magyar Péter, aki bírálta a rendszert, és bejelentette, hogy új pártot alapít”.

A Medián kérdezőbiztosai arról is érdeklődtek, hogy az emberek adott esetben milyen valószínűséggel szavaznának erre az új pártra.

A megkérdezettek 13 százaléka biztosan vagy nagyon valószínűen voksolna a felmérés idején még ismeretlen nevű szervezetre,

és ennek lehetőségét további 20 százalék sem zárta ki, miközben „csak” 45 százalékuk mondta, hogy biztosan nem szavazna rá.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.