Medián: nem éri meg az EP-választáson KÖZÖS ellenzéki listát állítani

  • narancs.hu
  • 2019. február 11.

Belpol

Lemérték, ez jött ki.

A Medián a 444 megbízásából elvégzett egy kalkulációt az ilyen közös listák EP-választási esélyeiről. A vita ugye arról megy egy ideje, hogy mennyire érné meg egységes közös listát állítani az ellenzéki pártoknak a Jobbikot is beleértve, vagy inkább bukta lenne egy ilyen vállalkozás.

A 444 módszertant ismertetve azt írta: a válaszadók hét fokú skálán fejezhetik ki, hogy milyen valószínűséggel szavaznának egyik vagy másik pártra, illetve az esetleges összefogás különböző kombinációira. A korábbi kutatási tapasztalatok azt jelzik, hogy a legalább 6-os értéket adó válaszadók tekinthetők valószínű szavazóknak, az ilyen válasz már jelentős elköteleződésre utal.

„A kalkuláció eredménye pedig az volt, hogy a Medián skáláján minimum 6-os értéket megadóknál a közös ellenzéki lista nem hoz nagyobb támogatást, még akkor sem, ha azon a közös ellenzéki listán a Jobbik is szerepel. A Jobbik nélkül a többi ellenzéki párt külön-külön indulva 19 százalékot tudna összeszedni (még egyszer: ezek azok az emberek, akik a Medián hét fokú skáláján hatosra vagy hetesre tették annak valószínűségét, hogy szavaznának az adott formációra), a közös ellenzéki lista pedig csak 16 százalékot. A Jobbikkal együtt vizsgálva az ellenzéki pártok külön-külön 26 százalékot szednének össze, a Jobbikkal együtt állított közös lista viszont szintén csak 16 százalékot.”

És most jön a lényeg:

a felmérés tehát azt hozta ki, hogy az ellenzéki közös lista „nem hoz, hanem csak elvisz szavazatokat, és a veszteség különösen nagy, ha a listán a Jobbik is rajta van. A Medián becslése szerint tehát nem éri meg az ellenzéki pártoknak a közös listaállítás.”

(Via 444)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.