A közvélemény abban lényegében egyetért, hogy ma Magyarországon a Fidesznek nagyobb befolyása van a médiában, mint az ellenzéknek - derült ki a Medián és a Mérték Médiaelemző Műhely közös elemzéséből, amelyet a Friedrich Ebert Stiftung támogatott, és amely a hírfogyasztási szokásokat próbálta felmérni, valamint azt, hogy honnan tájékozódnak a magyar választók.
A felmérésben a válaszolni tudók 82 százaléka mondta azt, hogy a Fidesznek nagyobb a befolyása,
azt pedig, hogy az ellenzéki vélemények dominálnak, csak 5 százalék feltételezi. Még a kormánypárti szavazók 65 százaléka is egyetért azzal, hogy a Fidesznek van nagyobb befolyása a médiában, és csak 12 százalékuk gondolja úgy, hogy az ellenzéki pártok befolyása erősebb. A felnőtt népesség 13 százaléka, a kormánypártokat támogatók 23 százaléka úgy gondolja, hogy a média kiegyensúlyozott, egyik oldalnak sincs a másikénál nagyobb befolyása
A felmérésből az is kiderült, hogy az ellenzékiek jóval nagyobb arányban fordulnak az internet felé, mint a kormánypártiak,
számszerűen a tévé és az internet választásának aránya a fideszesek körében 64:23, az ellenzékiek körében pedig 26:59. A pártnélküli szavazók köztes álláspontot képviselnek, de összességében az ellenzékhez állnak közelebb: a tévé-internet választásának aránya esetükben 37:49
Csökkent ugyanakkor a bizalom a független sajtóban: 2016-ban még a kérdésre válaszolni tudók 38 százaléka látta úgy, hogy a sajtóból meg lehet ismerni a valóságot; jelenleg már csak a felnőtt népesség negyede véli így. A többség (57 százalék) úgy gondolja, hogy minden nagyobb hírforrás valamelyik politikai oldal befolyása alattáll, és ebben a kérdésben szinte egyetértenek a kormánypárti és az ellenzéki szavazók is, noha valószínűleg nem teljesen ugyanarra a jelenségre gondolnak.
Kimagasló, majdnem négyötödös többség (78 százalék) nyilatkozott úgy, hogy nem tartja elfogadhatónak, ha pártok vagy más politikai szereplők beleszólnak egy médium tartalmába,vagy ellenőrzik, hogy megjelenhet-e valami. A kormánypárti szavazók nagy része is azt gondolja, hogy nem így kell működnie a médiának, noha körükben jóval magasabb az átlagosnál (28 százalék) azok aránya, akik „teljes mértékben” vagy „inkább” elfogadhatónak tartják az ilyen jelenségeket.
A fiatalok körében, konkrétan a 18-29 éves korcsoportban szintén alacsonyabb azok aránya, akik a közvetlen politikai befolyásolást teljesen elfogadhatatlannak tartják, mint az idősebb korosztályokban.
A média közvetlen befolyásolását ugyanakkor a lakosság szűk többsége (56 százalék) nagyon jellemzőnek véli ma Magyarországon, további 27 százalék szerint előfordul, de nem jellemző.
A kormánypárti szavazók elsősorban az utóbbi kategóriába sorolva tompítják a jelenséget. A népesség 39 százaléka rendszeresen fogyaszt kormánypárti sajtóterméket (TV2, köztévé, HírTV, Pesti TV, Magyar Nemzet, Ripost, megyei napilap, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, 888.hu, origo.hu, ripost.hu, pestisracok.hu, Demokrata), miközben egyáltalán nem tartja elfogadhatónak, ha a politikai szereplők közvetlenül beleszólnak a tartalomba.
A Fidesz-szavazók jellemzően nem tartják elfogadhatónak a tartalomba való közvetlen beleszólást, de többségük úgy látja, hogy az nem jellemző a kormánypárti sajtóra, vagy azzal enyhíti a helyzetet, hogy mind a kormánypárti, mind a nem kormánypárti sajtóban jellemzőnek tartja.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról (KESMA) és arról, hogy ezáltal egy kézben összpontosulnak a kormánypárti médiumok, csupán a felnőtt népesség negyede hallott.
A kormánypárti szavazók körében még az átlagosnál is alacsonyabb szintű a tájékozottság ezen a téren: csak 16 százalékuk hallott róla. Az adatok rávilágítanak arra, hogy elsősorban a közéleti eseményeket kifejezetten figyelő, jellemzően ellenzéki szavazókhoz jutott el a KESMA híre. Az alapítványról értesültek kétharmada ugyanakkor nagy problémának érzi a médiapiac koncentrálódását, és mindössze tizedük nem látja ezt egyáltalán veszélyesnek. A KESMA-ról információval rendelkező Fidesz-szavazók jellemzően nem tartják problémának (vagy legfeljebb közepes mértékűnek), hogy egy kézben összpontosulnak a kormánypárti sajtótermékek.
Határozottan megosztó állítás az, hogy „aggasztó, hogy egyre inkább a Fidesz kezében van a média”: az átlagos egyetértés igen magas (100 fokú skálán 66 pont), miközben a kormánypárti szavazók jóval kevésbé értenek egyet vele, mint az ellenzéki szavazók és a pártnélküliek.
A média jelenlegi helyzetét összességében valamivel aggasztóbbnak találja a lakosság ma, mint két évvel ezelőtt.
A felmérés időpontjában még meglehetősen forró téma volt az Index-ügy: október első felében a szavazókorú népesség közel háromnegyede hallott arról, hogy a nyáron az Index teljes szerkesztősége felmondott.
Azok közül, akik értesültek a szerkesztőség felmondásáról, a legtöbben azt gondolják, hogy a kormány valóban befolyásolni próbálta a tartalmakat (67 százalék) és csak 27 százalék feltételezi, hogy valami más állt a konfliktus hátterében.
Az utóbbi vélekedés a leginkább a kormánypárti szavazókra jellemző, kétharmaduk (68 százalék) gondolja úgy, hogy nem a kormány befolyásolási kísérlete állt az Indexet érintő tervek, változások mögött. A tájékozott olvasók 18 százaléka bojkottálja a portált az eset óta, 23 százalék pedig ritkábban olvassa, mint korábban.
Az is kiderült, hogy a felnőtt népesség tizede fizet elő közéleti napi- vagy hetilapra, 8 százalék megyei napilapra. Az utóbbi adat miatt érthető, hogy a kormánypárti szavazók körében magasabb az előfizetők aránya, mint az ellenzékiek és a pártot választani nem tudók csoportjában.
Az előfizetéshez képest a sajtótermékek önkéntes támogatása új jelenség, de már így is a szavazókorú népesség 5 százaléka tartozik a támogatók közé. Sajtótermékeket elsősorban az ellenzéki szavazók támogatnak, körükben 10 százalék azok aránya, akik alkalmilag vagy rendszeresen támogatnak pénzzel valamilyen médiumot.
A legtöbben a Telexet támogatják (a támogatók több mintnegyede), de számottevő a Klubrádiónak és a 444.hu-nak adományozók aránya is (15, illetve 14 százalék). A támogatásért cserébe a legtöbben nem várnak exkluzív tartalmakat, csak 12 százalék válaszolta, hogy ez motiválja;
a többségnek az a célja, hogy fennmaradjanak kormánytól független médiumok és mindenki számára elérhetők maradjanak ezek a tartalmak.
Az elemzés szerint az Index átalakulása és a Telex indulása mintha áttörést jelentene a hírek iránti fizetési hajlandóság alakulásában.
