Palkovics visszaadná az OTKA-pályázatok elbírálását az MTA-nak

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. november 17.

Belpol

Azt állítja, hogy már évek óta ezen dolgozik, de nyáron azért csak felülbírálta a zsűri döntését.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) visszaadná az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatok bírálati jogosultságát a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) - mondta Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés Kulturális Bizottsága meghallgatásán az MTI beszámolója szerint.

Mint arról korábban többször írtunk, a minisztérium 35 éves gyakorlatot rúgott fel, amikor önkényesen beavatkozott az OTKA-pályázatok értékelésébe. A pályázati felhívás eredményét augusztus 28-án hozta nyilvánosságra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a nyertesek névsora azonban több ponton is eltért a pályázatokat értékelő zsűrik és tudományterületi kollégiumok által elfogadott listától.

Emiatt szeptember 1-jei hatállyal lemondott pozíciójáról Acsády László, az Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiumának elnöke. Acsády szerint a minisztériumi döntéssel bekerült a nyertesek közé olyan pályázó is, aki „az adott zsűrirangsor utolsó helyén végzett”.

Belepiszkáltak

A minisztérium 35 éves gyakorlatot rúgott fel, amikor önkényesen beavatkozott az OTKA-pályázatok értékelésébe. A kedvezményezettek között a kormány tudománypolitikájának támogatói is feltűnnek. „Többekkel együtt én is hanyatt estem, amikor megláttam a kihirdetett eredményeket" - mondja a Narancs nak Váradi András biokémikus, aki a molekuláris és szerkezeti biológia, biokémia zsűri tagjaként vett részt az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) idei pályázati folyamatában.

Kutatók ezután nyílt levélben kérték a kormánytól, hogy ne avatkozzon bele a tudományos pályázatok elbírálásába.

Az ITM a bizottsági meghallgatásról beszámoló keddi közleményében most azt írta, az alapkutatások a kutatás-fejlesztés meghatározó részét képezik, megalapozzák és kiegészítik az innováció, az ipari, gazdasági, társadalmi versenyképesség támogatását, és

"közös cél, hogy a tehetséges magyar kutatók számára átlátható, korrekt, szakmai kritériumokon alapuló támogatási rendszer jöjjön létre Magyarországon".

Azt is írták, hogy a kiválósági rendszer 2014 előtt az MTA szervezetén belül működött, a döntési mechanizmust pedig az Akadémia korábbi elnöke, Pálinkás József vonta ki az intézmény hatásköréből, és az NKFIH elnökét hatalmazta fel különleges bírálati jogosultsággal.

"Az innovációs tárca 2018-as megalakulása óta dolgozik azon, hogy visszaadja a döntési jogokat az egyes kollégiumoknak" - mondta a közlemény szerint Palkovics László a bizottsági meghallgatáson.

Az ITM szándékai szerint a szakmai munkát irányító döntéshozó szerv az OTKA Bizottság lenne, amelynek elnöki tisztségét az MTA főtitkára töltené be.

A közlemény szeriint zajlanak az egyeztetések az MTA és az ITM között.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.