Palkovics visszaadná az OTKA-pályázatok elbírálását az MTA-nak

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. november 17.

Belpol

Azt állítja, hogy már évek óta ezen dolgozik, de nyáron azért csak felülbírálta a zsűri döntését.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) visszaadná az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatok bírálati jogosultságát a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) - mondta Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés Kulturális Bizottsága meghallgatásán az MTI beszámolója szerint.

Mint arról korábban többször írtunk, a minisztérium 35 éves gyakorlatot rúgott fel, amikor önkényesen beavatkozott az OTKA-pályázatok értékelésébe. A pályázati felhívás eredményét augusztus 28-án hozta nyilvánosságra a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a nyertesek névsora azonban több ponton is eltért a pályázatokat értékelő zsűrik és tudományterületi kollégiumok által elfogadott listától.

Emiatt szeptember 1-jei hatállyal lemondott pozíciójáról Acsády László, az Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiumának elnöke. Acsády szerint a minisztériumi döntéssel bekerült a nyertesek közé olyan pályázó is, aki „az adott zsűrirangsor utolsó helyén végzett”.

Belepiszkáltak

A minisztérium 35 éves gyakorlatot rúgott fel, amikor önkényesen beavatkozott az OTKA-pályázatok értékelésébe. A kedvezményezettek között a kormány tudománypolitikájának támogatói is feltűnnek. „Többekkel együtt én is hanyatt estem, amikor megláttam a kihirdetett eredményeket" - mondja a Narancs nak Váradi András biokémikus, aki a molekuláris és szerkezeti biológia, biokémia zsűri tagjaként vett részt az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) idei pályázati folyamatában.

Kutatók ezután nyílt levélben kérték a kormánytól, hogy ne avatkozzon bele a tudományos pályázatok elbírálásába.

Az ITM a bizottsági meghallgatásról beszámoló keddi közleményében most azt írta, az alapkutatások a kutatás-fejlesztés meghatározó részét képezik, megalapozzák és kiegészítik az innováció, az ipari, gazdasági, társadalmi versenyképesség támogatását, és

"közös cél, hogy a tehetséges magyar kutatók számára átlátható, korrekt, szakmai kritériumokon alapuló támogatási rendszer jöjjön létre Magyarországon".

Azt is írták, hogy a kiválósági rendszer 2014 előtt az MTA szervezetén belül működött, a döntési mechanizmust pedig az Akadémia korábbi elnöke, Pálinkás József vonta ki az intézmény hatásköréből, és az NKFIH elnökét hatalmazta fel különleges bírálati jogosultsággal.

"Az innovációs tárca 2018-as megalakulása óta dolgozik azon, hogy visszaadja a döntési jogokat az egyes kollégiumoknak" - mondta a közlemény szerint Palkovics László a bizottsági meghallgatáson.

Az ITM szándékai szerint a szakmai munkát irányító döntéshozó szerv az OTKA Bizottság lenne, amelynek elnöki tisztségét az MTA főtitkára töltené be.

A közlemény szeriint zajlanak az egyeztetések az MTA és az ITM között.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.