Még nem döntötte el az ellenzék, mihez kezd a kétharmados törvényekkel

Belpol

Fleck Zoltán szavaiból arra következtethetünk, hogy egy esetleges kormányváltás után az "autoriter zárványok" lebontása lassabb folyamat lesz, mint azt korábban gondolták.

"Politikailag nehezen képzelhető el, hogy az ellenzék azzal az ajánlattal fordul a választókhoz, hogy szavazzatok ránk, de ha nyerünk, érintetlenül hagyjuk a NER Alaptörvényét, kétharmados szabályait és politikai kinevezettjeit" - mondta Fleck Zoltán jogász, Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Jelen hetilap szerdai sajtóbeszélgetésén.

Valamit tehát mondani kellene az alkotmányozásról, a kétharmados törvényekről és a Fidesz által megválasztott, hosszú időre bebetonozott közjogi szereplőkről, az elmúlt időszakban mégis inkább hallgatás övezte a témát ellenzéki oldalon. Pedig októberben úgy tűnt, Márki-Zay Péter előválasztási győzelmével az a Dobrev Klára által is támogatott (Karácsony Gergely részéről viszont ellenzett) gondolat kerekedett felül, hogy az ellenzék kormányra kerülve a formális jog szabályain átlépve egyszerű többséggel is hozzányúlna kétharmadot igénylő törvényekhez, pozíciókhoz és magához az alkotmányhoz is.

Az ezzel kapcsolatos ígéretek elhalkulására az lehet a magyarázat, hogy még nincs konszenzus az ellenzéki pártok és Márki-Zay Péter között a jogállamiság helyreállításának mikéntjéről. Fleck Zoltán - aki a beszélgetésen az Eötvös Károly Intézet problémát összefoglaló tanulmányának egyik szerzőjeként vett részt - azt mondta, hogy az MZP által felkért közjogi stáb jelenleg a pártok közjogi szakértőivel egyeztet, de a végső döntést a pártvezetőknek kell meghozniuk, és "talán nem titok, hogy ezen a szinten van még némi bizonytalanság".

Kiderült az is, hogy a közjogi program tíz kommunikálható pontját már elfogadta és hamarosan nyilvánosságra hozza az ellenzék, de ezek nem érintik az alkotmányozás vagy a kétharmados szabályok kérdését.

Mivel nincs elfogadott program, Fleck Zoltán túl sok konkrétumot nem tudott mondani, de az azért kiderült a szavaiból, hogy az ellenzék kormányra kerülve valamivel óvatosabban menne neki a NER "autoriter zárványainak", mint azt az előválasztás alatt és után elhangzott nyilatkozatok alapján gondolni lehetett.

Maga Fleck novemberben még arról beszélt a 444-nek, hogy akár az új parlament első ülésnapján el kell mozdítani a legfőbb ügyészt, valamint a Költségvetési Tanács és az Alkotmánybíróság tagjait. Most viszont azt mondta, hogy az új kormány nem menne fejjel a falnak, nem állna bele rögtön az első hetekben egy ilyen konfliktussorozatba, hanem csak akkor lépne, ha a NER bebetonozott közjogi szereplői tényleg ok nélkül blokkolnák az új kormány működését.

 
Fleck Zoltán 

Kifejtette, hogy a NER-kinevezettek elmozdítására nincs univerzálisan alkalmazható jogi megoldás.

Máshogy kell megközelíteni a legfőbb ügyészt mint például a Kúria elnökét, utóbbi kinevezése ugyanis eleve komoly jogi aggályokat vetett fel, mivel személyre szabott törvényhozással tették lehetővé.

Fleck szerint az EU-s kritikák illetve az európai bírósági ítéletek is jogi érvrendszert adhatnak bizonyos kétharmados rendelkezések felülírására.

Valószínűleg egy új alkotmány elfogadása sem menne olyan gyorsan, mint ahogy azt Márki-Zay Péter egyes nyilatkozatai sejtetik. Fleck azt mondta, hogy a nép bevonásával véghezvitt és népszavazás által szentesített alkotmányozás minimum másfél éves folyamat, azt már jó eredménynek tartaná, ha a ciklus közepén el lehetne fogadni az új alkotmányt.

Majtényi László, az EKINT elnöke azt vetette fel, hogy ezek szerint Fleck továbbra is parlamenti kétharmad nélkül akar alkotmányozni, pedig szerinte "elszánt küzdelemmel" elérhető lenne, hogy az ellenzék egy jövőbeli választáson kétharmados többséget eredményező társadalmi támogatottságot szerezzen. Majtényi hozzátette, hogy feles többséggel is sok mindent meg lehet csinálni:

helyreállítható például a vallásszabadság, a szexuális kisebbségek jogai, de a sajtószabadság és az információszabadság területén is látványos eredményeket lehetne elérni.

Fleck Zoltán ugyanakkor úgy látja, amennyiben elfogadjuk, hogy csak parlamenti kétharmaddal lehet alkotmányozni, akkor sosem fogunk megszabadulni a NER alaptörvényétől. Bár hangsúlyozta, hogy ezt a politikai realitás fogja eldönteni, ő személyesen nem igazán hisz abban, hogy a mai ellenzék egy rövidebb kormányzás után megtartott előrehozott választáson kétharmados többséget szerezhetne. 

Majtényi megjegyezte, hogy bár már január vége van, gyakorlatilag semmivel nem tudunk ma többet az ellenzék konkrét terveiről, mint az előválasztás eredményhirdetésekor. Azzal Fleck Zoltán is egyetértett, hogy az ellenzéknek minél konkrétabb tervvel kell előállnia, mert ez növeli a jövőbeli kormányzás legitimitását.

A program véglegesítésére nem mondott határozott dátumot, de azt javasolta az újságíróknak, hogy ha február közepén-végén még nem látják az alkotmányos dilemmák feloldását, akkor "erősen kérdezzenek."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk