Életének 90. évében meghalt Mécs Imre volt politikus – közölte Facebook-oldalán családja. A poszt szerint Mécs Imre otthonában, szerető családja körében hunyt el csütörtök reggel. A posztban egy idézetet is megosztottak tőle: "Szabadság nélkül nem lehet élni."
Mécs Imre 1933. szeptember 4-én született Budapesten, egy felvidéki származású értelmiségi családba. 1951-ben a budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán tanult, de villamosmérnöki diplomát 1956-os szerepvállalása miatt csak 1975-ben tudott szerezni.
1956-ban részt vett a Petőfi Kör vitáin, majd a forradalomban és az ellenállásban is. 1957 júniusában tartóztatták le, 1958. május 22-én „a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetéséért” halálra ítélték. Az ítéletet 1959 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Mécs 1963 márciusában az általános amnesztia keretében szabadult.
Szabadulása után a Híradástechnika Szövetkezetnél, majd az Óra és Műszer Szövetkezetnél, végül a Ganz K. K.-nál dolgozott fejlesztőmérnökként. Tudományos fokozatot politikai múltja miatt nem szerezhetett, holott az elektronika terén több szabadalma is volt és tudományos cikkeket is publikált.
A demokratikus ellenzékkel 1975-ben került kapcsolatba, 1979-ben aláírta a csehszlovákiai Charta ’77 mozgalom bebörtönzött vezetői melletti szolidaritási nyilatkozatot, 1983-ban egy volt halálraítélt bajtársa temetésén elmondott beszédéért rendőrhatósági figyelmeztetést kapott, állásából elbocsátották. 1984-től 1989-ig a Duna Kör tagja volt. 1985-ben ellenzéki képviselőjelöltek állítását szorgalmazta a választásokon, és népszavazást kezdeményezett a bős–nagymarosi vízlépcső kérdésében.
1988-ban alapító tagja és szóvivője lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd alapítója tagja a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak.
Az 1990. évi országgyűlési választásokon Budapest 23. sz. választókerületében (Rákospalota, Újpalota és Pestújhely) szerzett mandátumot, 1994-ben az SZDSZ budapesti területi listájáról jutott a parlamentbe, 1998-ban és 2002-ben a párt országos listájáról. 2006-ban MSZP-s színekben indult a parlamenti választásokon és szerzett mandátumot.
2010 óta civil mozgalmak szervezője és résztvevője, a Szabadság téri ellenállás (Tiszta emlékezettel a szabadságért, a demokráciáért csoport) arca, szervezője, résztvevője, felszólalója, majd a Visszahozzuk a forradalom lángját civil mozgalom elindítója és szervezője. Tüntetések, megmozdulások állandó résztvevője.
1997. január 16-án a Francia Becsületrend tiszti fokozatával tüntették ki.
