Meghalt Mécs Imre

  • narancs.hu
  • 2023. január 19.

Belpol

A volt politikus 89 éves volt. "Szabadság nélkül nem lehet élni" – idézte a családja. 

Életének 90. évében meghalt Mécs Imre volt politikus – közölte Facebook-oldalán családja. A poszt szerint Mécs Imre otthonában, szerető családja körében hunyt el csütörtök reggel. A posztban egy idézetet is megosztottak tőle: "Szabadság nélkül nem lehet élni."  

Mécs Imre 1933. szeptember 4-én született Budapesten, egy felvidéki származású értelmiségi családba. 1951-ben a budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán tanult, de villamosmérnöki diplomát 1956-os szerepvállalása miatt csak 1975-ben tudott szerezni. 

1956-ban részt vett a Petőfi Kör vitáin, majd a forradalomban és az ellenállásban is. 1957 júniusában tartóztatták le, 1958. május 22-én „a népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetéséért” halálra ítélték. Az ítéletet 1959 februárjában életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. Mécs 1963 márciusában az általános amnesztia keretében szabadult.

Szabadulása után a Híradástechnika Szövetkezetnél, majd az Óra és Műszer Szövetkezetnél, végül a Ganz K. K.-nál dolgozott fejlesztőmérnökként. Tudományos fokozatot politikai múltja miatt nem szerezhetett, holott az elektronika terén több szabadalma is volt és tudományos cikkeket is publikált. 

A demokratikus ellenzékkel 1975-ben került kapcsolatba, 1979-ben aláírta a csehszlovákiai Charta ’77 mozgalom bebörtönzött vezetői melletti szolidaritási nyilatkozatot, 1983-ban egy volt halálraítélt bajtársa temetésén elmondott beszédéért rendőrhatósági figyelmeztetést kapott, állásából elbocsátották. 1984-től 1989-ig a Duna Kör tagja volt. 1985-ben ellenzéki képviselőjelöltek állítását szorgalmazta a választásokon, és népszavazást kezdeményezett a bős–nagymarosi vízlépcső kérdésében.

1988-ban alapító tagja és szóvivője lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd alapítója tagja a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak.

Az 1990. évi országgyűlési választásokon Budapest 23. sz. választókerületében (Rákospalota, Újpalota és Pestújhely) szerzett mandátumot, 1994-ben az SZDSZ budapesti területi listájáról jutott a parlamentbe, 1998-ban és 2002-ben a párt országos listájáról. 2006-ban MSZP-s színekben indult a parlamenti választásokon és szerzett mandátumot.

2010 óta civil mozgalmak szervezője és résztvevője, a Szabadság téri ellenállás (Tiszta emlékezettel a szabadságért, a demokráciáért csoport) arca, szervezője, résztvevője, felszólalója, majd a Visszahozzuk a forradalom lángját civil mozgalom elindítója és szervezője. Tüntetések, megmozdulások állandó résztvevője.

1997. január 16-án a Francia Becsületrend tiszti fokozatával tüntették ki. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.