Meghalt Sólyom László

  • narancs.hu
  • 2023. október 8.

Belpol

A korábbi köztársasági elnök 81 éves volt. 

Meghalt Sólyom László akadémikus, egyetemi tanár, aki 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke, 2005 és 2010 között Magyarország köztársasági elnöke volt.  A hírt vasárnap tudatta az MTI-vel az egykori köztársasági elnök hivatala.

Sólyom László 81 éves volt. 

Pécsen született, a Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, 1965-ben szerzett egyetemi diplomát a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karán. Zongorázni is tanult, és zenei pályára készült, de ínhüvelygyulladás miatt lemondott erről az ambíciójáról. Budapestre költözött, egy évig a kispesti bíróságon dolgozott fogalmazóként. Később tanársegéd lett a jénai egyetemen, német polgári jogból doktorált, majd hazatérve az MTA intézetében kapott kutatói állást. Az ELTE Jogtudományi Karára 1983-ban kapott egyetemi tanári kinevezést.  

A nyolcvanas évektől részt vett az ellenzéki mozgalmakban jogi tanácsadóként, ott volt a bős-nagymarosi vízlépcső elleni akciókon. A rendszerváltáskor a Nyilvánosság Klub ügyvivője, a Független Jogász Fórum választmányi tagja lett, és a Magyar Demokrata Fórum tagjaként jelen volt az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. 1989-ben választották meg az Alkotmánybíróság első öt tagja közé. Ő lett az AB első elnöke, 1998-ig. Ez idő alatt törölték el Magyarországon a halálbüntetést. Miután lejárt alkotmánybírói mandátuma, ismét részt vett a közéletben, a Védegylet tagjaként. 

2005-ben választották meg köztársasági elnöknek, a Védegylet javaslata alapján, az MDF és a Fidesz jelötjeként, Szili Katalinnal, az Országgyűlés akkori MSZP-s elnökével szemben.

Sólyom László elnöki ciklusa a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok idejére esett. A 2006-os őszi tüntetésekkel kapcsolatban az volt a véleménye, hogy az országnak erkölcsi megtisztulásra lenne szüksége.

2003-ban adott interjút a Magyar Narancsnak:

Sólyom László 2007-ben nem támogatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslatát, miszerint Horn Gyula korábbi kormányfőt a születésnapján tüntessék ki, Horn 56-os múltja miatt. Több törvényt is elküldött az Alkotmánybírósághoz normakontrollra, illetve megfontolásra is visszaküldött jogszabályokat az Országgyűlésnek. Kijelentette: addig nem utazik az Amerikai Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól egy ilyen úthoz ujjlenyomatot vesznek az amerikai hatóságok.

Ez a portré ciklusa félidejében készült róla:

A 2009-es kormányválság megoldását egy előrehozott választásban látta. Bár 2010-ben több neves értelmiségi nyílt levélben kérte, hogy Sólyom Lászlót válasszák meg elnöknek egy újabb ciklusra, Orbán Viktor miniszterelnök Schmitt Pált javasolta. 

Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll az egykori köztársasági elnök hivatala által kiadott közleményben.

Orbán Viktor miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, korábbi miniszterelnök is megemlékezett Sólyom Lászlóról a Facebookon.

 

Címlapképünk 2016-ban készült Sólyom Lászlóról Súron, a faluszépítő napon. Fotó: Kovács Tamás/MTI

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.