Olajozott nemzeti közbeszerzés - 1.

Megint nem nyert!

Belpol

A Közgép Zrt. a kormányváltás óta 200 milliárd forintot meghaladó állami, önkormányzati megrendeléssel büszkélkedhet. Közbeszerzési pályázatainak sikerével párhuzamosan gyarapszik a nyeretlenek közössége is: a Közgép és az általa vezetett konzorciumok rendre kiszorítják a versenytársakat. E heti történetünkben egy osztrák hátterű cég szívta meg.

A hazai közbeszerzések legkülönbözőbb területein tűnik fel a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt., és sorra nyeri el az állami, önkormányzati megbízásokat. A Közgép gyakorlatilag mindenevő: mindegy, hogy szilárdhulladék-kezelés, árvízszintcsökkentő tározó, út- vagy vasútépítés - mindenre pályázik és nyer.

Tetőtől a talpfáig


Tetőtől a talpfáig

Fotó: MTI

 

Naivitás

2011 utolsó napján jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában a felhívás "A Nyugati pályaudvar csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése I/a ütem: Vác állomás vasúti pálya és kapcsolódó létesítmények korszerűsítésének tervezése, kivitelezése projekt komplex elvégzésére" - csaknem 15 milliárd forint értékben. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. tendercsomagjában vágányok, kitérők, peronok, aluljárók építése, hidak helyreállítása, villamos felső vezeték építése, oszloptranszformátorok állítása, továbbá 347 P+R parkoló létrehozása, 600 méter út építése, térkövezés, növénytelepítés, zajárnyékolófal-építés, 220 nyílászáró cseréje és a szükséges tervezési munkák, engedélyek beszerzése szerepeltek. A NIF ajánlati felhívását később módosította - ez 2012. március 1-jén jelent meg.

A tenderre négyen jelentkeztek: a Közgép Zrt.-Swietelsky Vasúttechnikai Kft.-Magyar Aszfalt Kft. alkotta Kőkapu 2012 Konzorcium, a Porr Építési Kft., a spanyol Ortiz Construcciones Y Proyectos SA vezette OC Vác Állomás Konzorcium, valamint a Vasútépítők Kft.-H.F. Wiebe Gmbh & Co. KG kettős WiVA 2012 Konzorciuma. Az eljárást június 22-én a NIF eredménytelennek ítélte, mivel a kiíró csak a Kőkapu ajánlatát találta érvényesnek, ám a közgépes konzorcium 17,9 milliárd forintért végezné el a munkát, miközben a NIF-nek erre csak, sajnos, 15 milliárdja van.

Az eljárás nemcsak az érvénytelenítés miatt érdekes, hanem a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) időközben lefolytatott vizsgálatai miatt is - az utóbbiak dokumentációja hozzáférhető a hatóság weboldalán. A közbeszerzési eljárás egy vagy több elemét megtámadó cégek közül (például Oviber, KÖMI) az egyik ajánlattevő, a Porr beadványának a sorsa a legizgalmasabb.

Pályázatszűkület

A Porr egyik kifogása az volt, hogy a NIF leszűkítette a jelentkezők körét azzal, hogy a középfeszültségű tartományban (22-35 kilovolt) létesítendő 120/25 kV-os transzformátoroknál referenciamunkaként kizárólag a pontosan ekkora teljesítményű trafóhoz kapcsolódó tapasztalatot tudta elfogadni. A szintén az ebbe a tartományba tartozó 120/20 vagy 120/35 kV-os transzformátorállomás beszerelésével és üzembe helyezésével szerzett tapasztalatokat a NIF nem tekintette relevánsnak. A Porr szerint aki ebben a tartományban már szerelt transzformátort, az 5-10 kV-tal kisebb vagy nagyobb teljesítményű állomást is képes létesíteni. A NIF lerázta magáról a pályázó érvelését, mondván, a 120/25 kV-ostól eltérő rendszerekben helyenként jelentősen más alrendszerek telepítése szükséges. Ezek "szerelése, üzembe helyezése és a nagyvasúti szabványok kielégítése a szerelést végző vállalattól speciális szaktudást és szakmai tapasztalatot igényel". Amivel csakis olyan ajánlattevő rendelkezhet, aki épített már ilyet: pont ilyet.

A Porr bepanaszolta a NIF által szabott ún. műszaki minimumkövetelmény mértékét is. A kiírás szerint csakis az a pályázó alkalmas, aki korábban legalább 5 kilométer hosszú, egyvágányú, váltakozó áramú felső vezetéket épített (vagy átépített). A beadvány szerint ez a követelmény eltúlzott, mivel a kivitelezés során egy ütemben legfeljebb 4 kilométernyi vezeték épül: a jelentkező cégek alkalmassági minimumkövetelményét ehhez kell igazítani. A NIF viszont úgy véli, nem túlzó az 5 km-es felsővezeték-építési referenciakövetelmény, mivel egy szerződés keretében több mint 20 km-t kell építeni, vasúti felső vezeték építésénél nem is jellemző az ennél rövidebb beruházás. Ha mégis, azok karbantartási munkák.

A KDB előtt zajló vita e részében a Közgép is megszólalt: a társaság szerint a 25 kV-os villamos felső vezeték nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte a leggyakrabban alkalmazott szabvány; még táblázatot is mellékelt ennek alátámasztására. A döntőbizottság ezt aztán a Porr kérelmét elutasító határozatában akként idézte, hogy a villamos vontatással rendelkező európai országok és az EU-országok egyaránt 56-56 százalékban alkalmazzák a 25 kV-os szabványt. Ami azt is jelenti, hogy majd' a felükben viszont nem ezt alkalmazzák. (A 25 kV-os rendszerek jellemzően Európa keleti felén terjedtek el.)

Porrá leszel

A történet azonban igazán mókás fordulatot akkor vett, amikor kiderült: a Porr érveinek és az NIF ellenérveinek semmilyen jelentősége nincs. A KDB szerint ugyanis a pályázónak nincs ügyfélképessége, ezért jogorvoslati kérelmet sem terjeszthet elő; beadványát nem is vizsgálta a döntőbizottság. A mellbevágó határozatot a KDB a törvényből és a Porr pályázatából vezette le. A közbeszerzési törvény értelmében a jogorvoslati eljárás csak "azon személyeket illeti meg, akiknek az adott közbeszerzési szerződés elnyerése érdekében áll (...), az erre vonatkozó valós szándéka kimutatható". A Jánosi Bálint, Berekméri Ágnes, Puskás Sándor közbeszerzési biztosok alkotta bizottság 2012. április 26-i határozata szerint viszont ez a Porrnál nem mutatható ki. Vagyis - tehetjük hozzá - a pályázó puszta kedvtelésből jelentkezett a kiírásra, és adott be több száz oldalas tenderdokumentációt, foglalkoztatta emberek tucatjait ennek érdekében. Ez még egy laikus számára is teljességgel életszerűtlen. E vélekedésünket egy neve elhallgatását kérő közbeszerzési szakértő is osztotta. Ahogy fogalmazott, a KDB-határozat e pontjánál még ő is elvesztette a fonalat. "Csak reménykedni lehet, hogy viccnek szánta az ügyet elbíráló döntőbiztos, és nem gondolta komolyan, hogy egy teljes körű műszaki ajánlatot benyújtó ajánlattevő nem a többmilliárdos szerződés érdekében teszi mindezt, hanem azért, hogy jogorvoslati eljárást indítson."

A döntőbizottság hangsúlyozta: csak azon ajánlattevői magatartás élvezhet törvényi védelmet, amelynek valós szándéka, célja a szerződés elnyerése. És hogy a KDB szerint ez miért nem állt a Porra? Először is azért, mert a pályázati anyag megvásárlása, az ajánlat határidőre való beadása önmagában nem elegendő az ügyfélképességi státuszhoz. Másodszor azért, mert bár a kérelmező hivatkozott korábbi öt vasútépítési pályázatra, amelyekben részt vett, de mivel azok mindegyike eredménytelen lett, nem tudta igazolni hozzáértését. A KDB a végső döfést az árbevétel hiányával vitte be: mivel a kérelmezőnek nem keletkezett árbevétele a korábbi három évben vasútépítésből, és mert az elmúlt öt évben nem végzett ilyen munkát, ezzel alkalmatlanságát igazolta.

Mindezek alapján a KDB azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmezőnek "nem áll érdekében és szándékában a szerződés elnyerése és teljesítése", s ezért ügyfélképessége nem megalapozott. A bizottság a Fővárosi Törvényszék egyik 2008-as végzésére hivatkozott, miszerint a jogalkotó nem akar feltétlen ügyfélképességet adni minden ajánlattevőnek. Amennyiben pedig "az ajánlattevő kizárólag más vállalkozások által tudná teljesíteni a közbeszerzési eljárás követelményeit, akkor nem állapítható meg, hogy közvetlenül a jogát vagy jogos érdekét az ajánlati felhívás rendelkezései sértik vagy veszélyeztetik". (A Porr utal az ajánlatában alvállalkozók szerződésére, de a meghatározott limitet nem túllépően.)

A Narancsnak az esetet kommentáló közbeszerzési szakértő szerint mind a nemzeti, mind a közösségi jog kimondja: árbevétel és referencia hiánya esetén is érvényes lehet a pályázat, amennyiben az erőforrást nyújtó szerv vagy bármely alvállalkozó ad ezekről igazolást. Ezzel tehát nem lehetne kizárni az ajánlattevőt sem az ajánlattételi, sem a jogorvoslati eljárásból. A szakértő szerint továbbá az a gazdasági szereplő, aki ajánlatot nyújt be, az eljárás eredményét is jogosult vitatni. A közbeszerzési törvény 137. § 2. bekezdése értelmében "kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező, vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti".

A közbeszerzésekben két évtizede dolgozó szakértő a KDB döntését a jogbiztonság és a versenyképesség fenntartása szempontjából rendkívül aggályosnak tartja. Úgy látja, ha ez az indoklás a jövőben joggyakorlattá válik, akkor a felhívások tartalmát kizárólag azok lesznek jogosultak vitatni, akik önállóan már végeztek a felhívásban szereplőhöz hasonló munkát. Ha tehát van olyan gazdasági szereplő, aki "mindent visz", egy-két év múltán rajta kívül nem lesz más a placcon, aki jogosult lenne kifogást emelni egy felhívás tartalmával szemben - még ha az jogsértő is. Ez vajon a versenyjoggal összeegyeztethető logika? - tette fel a költői kérdést forrásunk. Úgy véli, ezt mégis fontos feltenni egy olyan piacon, ahol kevés a megrendelés. E közbeszerzési technikával kétségtelenül elérhető a verseny korlátozása és a monopólium kialakulása.

Figyelmébe ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.

Kapupánik

A mai fiatalok már nem tudják mi az élet, se háborújuk, se békéjük, kapálni se tudnak, csak ülnek a számítógép előtt. Gyenge, menekülő generációt szült a korábbiak feszített, izzadságos munkája, elkényeztették őket. Az ilyenekből nem lesznek ’56-os hősök.

Futott két kört

A békemisszió a béke ügyét sajnos, és reméljük egyelőre, nem vitte mérhetően előre utolsó, múlt heti bejelentkezésünk óta, pedig azóta Kijiv, Moszkva és Hszi Csin-ping után Washingtont és az akkor még ép fülű Trump elnökjelölt urat is megjárta Orbán Viktor.

Visszacsatolás

Amikor Antall József a választási sikerének valahai eufóriájában azt találta mondani, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, nagyot dobbant a nemzeti szű, vagy lélek. Hogy pontosan mire gondolt a felhevült költő, azt éppenséggel soha nem fogjuk megtudni.

„Mit írtál, szakácskönyvet?”

Bár már négy kötetet jegyez – egy beszélgetőkönyvet és több színpadi adaptációt –, még mindig zavarba ejti, ha írónak nevezik. Az Örkény Színház színészével a legújabb novelláskötete, a Kevert kapcsán így elsősorban az írásról beszélgettünk.

Zsákban futás a pálya mellett

Csák János helyét vette át az európai parlamenti és önkormányzati választás másnapján. Nem a lehengerlő víziók embere, inkább igyekvő háttérmunkás. Kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz elég az életben maradáshoz.

„Egy dobásunk van”

Még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta a 2017-ben nagy lendülettel indult párt szereplése az idei júniusi választásokon. Tompos Márton 3,7 százalékos pártot vesz át, ígérete szerint valami teljesen újat fognak kipróbálni.

Sarkadi utca, Berlin

Egy egész utcát uralt Berlinben az a prostituáltakat dolgoztató Békés megyei banda, amelynek tagjait emberkereskedelem miatt ítélte súlyos fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra a Gyulai Törvényszék.