"Megint sarcolja a kormány az önkormányzatokat"

  • Bakos András-Bod Tamás-Fónai Imre
  • 2020.12.05 07:00

Belpol

Most a helyi adók emelésének tilalmán háborodtak fel az ellenzéki polgármesterek.

Ahogy Parragh Lászlónak az iparűzési adó elvételéről szóló, de aztán a kormány által végül nem tárgyalt javaslata, úgy az is óriási felháborodást okozott az ellenzéki polgármesterek körében, hogy a kabinet megtiltaná az önkormányzatoknak a helyi adók emelését és újak kivetését. Az ötlet egyébként szintén Parragh Lászlótól származik. A kormány által elfogadott rendelet kimondja, hogy "a 2021. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon helyi adónak, települési adónak az e rendelet hatálybalépése napján hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke". A főleg ellenzéki többségű önkormányzatok megfojtására irányuló újabb kormányzati szándékot a kabinet úgy kommunikálta, hogy megvédik a helyi kis- és közepes vállalkozásokat a baloldali adóemeléstől.

A lapunk által megkérdezett polgármesterek nem titkolták, politikai szándékot látnak a kormány intézkedése mögött. „A magam részéről tisztán politikai döntésnek tartom, hiszen utólagosan avatkozik bele az önkormányzatok működéséhez és fejlesztéséhez szükséges források ismételt elvonásával a kormánytól független szervezetek működésébe.

Felmerül a gyanú továbbá, hogy a fideszes önkormányzatok előre tudhattak a kormány jogállammal össze nem egyeztethető döntéséről, hiszen bár tőlük is elvette a kormány a gépjárműadót és reklámadót, valamint a parkolási bevételeiket, ők érdekes módon nem is fáradtak az új adók bevezetésének és meglévő adók emelésének kidolgozásával és a nyilvánvalóan népszerűtlen intézkedések kommunikációjával”

– válaszolta kérdésünkre Márki-Zay Péter (MMM - Tiszta Vásárhelyért Egyesület) Hódmezővásárhely polgármestere. Hozzátette, a Vásárhelyen bevezetni tervezett földadóból évi 80 milliós bevétellel számoltak, ami fontos és sürgős városi fejlesztéseinkhez biztosított volna forrást, mint a városházi torony balesetveszélyes állapotának megszüntetése, vagy a strandfürdő fejlesztése. Az iparűzési adóból fakadó bevétel a koronavírus-járvány  miatt várhatóan jelentősen csökken, ami annak a lehetőségét is előrevetíti, hogy a kormány által most betiltott földadó a város tömegközlekedésének, szociális ellátórendszerének, közvilágításának és köztisztaságának ellátásához is szükséges lett volna. 

Algyő, az ötezer lelkes Csongrád-Csanád megyei nagyközség polgármestere szerint

megdöbbentő az az eljárás, hogy kedden délben még hallani sem lehet róla, mire készül a kormány, aztán este-éjjel megjelenik egy olyan rendelet, amely ellehetetleníti az önkormányzati tervezést, úgy, hogy az érintettekkel,

például a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével egyáltalán nem egyeztettek róla. Az külön finomság, hogy a következő évi helyi adókon változtatni november 30-ig kell, ez a kormánydöntés meg december elsején születik. „Ha ez így megy tovább, el kell gondolkodnunk, hogy ami az önkormányzati működést illeti, hogyan és miben változtassunk” – mondta a független Molnár Áron. Algyőnek jelentős iparűzésiadó-bevétele van, ezért tavasszal, amikor szóba került, hogy jövőre tovább emeli az úgynevezett szolidaritási adót a kormány, Algyőn azt számolgatták, hogy 2021-ben 450 millió forintot vehet el a nagyközségtől az állam. S mivel működési támogatást nem kap, mindennel együtt 600 millió forint fog hiányozni a költségvetéséből, ami a bevételi főösszeg mintegy negyede. Közben látni lehetett, hogy a koronavírus-járvány miatt a cégek jelentős részének kevesebb lesz a bevétele, így várhatóan adót is kevesebbet fizet. A település polgármestere akkor úgy döntött, elbocsát negyven dolgozót a fürdőt és szállodát működtető önkormányzati cégtől, ami nagy vitát váltott ki a településen.

„Elfogadhatatlannak tartom, hogy a veszélyhelyzet biztosította jogköreit felhasználva a kormány tovább szűkíti az önkormányzatok jogköreit” – ezt már Koncz István (MMM) füzesgyarmati polgármester mondta a Narancs.hu-nak. A Békés megyei település első embere szerint városának a helyi adók befagyasztása miatt nem szűkül a mozgástere, mert nem terveztek csak részleges építményadó-emelést, aminek többletbevétele összesen csupán 580 ezer forint lenne 2021-ben. Megjegyezte, nem is a többletbevétel volt a cél, hanem az adórendszerük harmonizálása. Az erről szóló határozati javaslatot a képviselő testületünk még az októberi ülésén elfogadta. Mindezekre tekintettel egyelőre nincs olyan veszély, amelynek nyomán jövőre az önkormányzati szolgáltatások minőségének romlásától lehetne tartani az észak-békési kisvárosban. 

Siófokon a polgármester abban látja a kormányrendelet okozta legnagyobb problémát, hogy nem tud a város saját költségvetést tervezni. Lengyel Róbert (Becsülettel Siófokért Egyesület) szerint a kormányzati intézkedések esetén abban sem lehetnek biztosak, amit ma hallanak, az holnap is érvényes lesz-e. „A helyi lakosságra vonatkozó új adónemeket kivetni és a már meglévő adókat emelni nem terveztük” – jegyezte meg a városvezető. Ugyanakkor elárulta, a jelentősebb balatoni települések között Siófokon jelenleg átlag alatti az idegenforgalmi adó. Ennek mértékét változtatták volna a jelenlegi 400/Ft/fő/éj összegről 500/Ft/fő/éj összegre. Ez a költségvetésben nagyjából 66 millió forint plusz bevételt jelentene, amennyiben a tervadatok egyezőek a korábbival.

 A tavaszi pandémiás helyzet óvatosságra inti a Balaton déli partja fővárosának önkormányzatát, így idén takarékos gazdálkodást folytattak, tartalékot képeztek. A város anyagi stabilitása jelenleg nem inog, az illetményeket ki tudják fizetni, a kötelező feladataink ellátását is zökkenőmentesen biztosítani tudják és, ha csak óvatosan is, de fejlesztésekre is gazdálkodtak ki keretet. Emellett bíznak a pályázati lehetőségekben. Lengyel Róbert ugyanakkor megjegyezte: „Európában egyetlen állam vagyunk, ahol nem pluszforrásokat ad a kormány, hanem sarcol és ellehetetlenít".

Erzsébetváros szembemegy a rendelettel

A kormányrendelet ellenére is emelik az adókat a főváros VII. kerületében jövő januártól. Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere pénteken közölte, "a kormány közelmúltban megjelent, adó-stoppot elrendelő rendelete nemcsak indoklásában álságos, de Alaptörvény ellenes helyzetet is teremtett. Ennek feloldására az önkormányzatoknak lehetőségük van az Alkotmánybírósághoz fordulni". A kerületben novemberben megalkották a 2021-re vonatkozó adószabályokat, az építményadó és a telekadó emelkedik.

Neked ajánljuk