Polgármesterek Parragh javaslatáról: felháborító, dilettáns, életszerűtlen

  • narancs.hu
  • 2020.11.23 13:12

Belpol

Összeomló közszolgáltatások, tömeges kirúgások, csőd. Ezt eredményezné a városoknál, településeknél Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslata, amely elvenné tőlük két évre az iparűzési adót. A lapunk által megszólaltatott polgármesterek felháborodva nyilatkoztak az elképzelésről. A kormány egyelőre gyanúsan hallgat.

Parragh november 17-én a ismertette a korábban Orbán Viktor miniszterelnöknek személyesen előadott tervét: a kkv-szektor iparűzési adójának teljes elengedése 2020-ra és 2021-re, ágazattól és árbevételtől függetlenül. Emellett az iparkamarai elnök törvénnyel fagyasztaná be a többi helyi adó (például építmény-, kommunális vagy idegenforgalmi adó) mértékét, hogy az ipa kiesését ne kompenzálhassák az önkormányzatok adóemeléssel. Ezzel bezárul a települések csapdája.

false

Parragh László indulatokat kavart                                                                                Fotó: MTI-Kovács Attila

Az MKIK elnökének javaslatára hivatalos kormányzati reagálás a mai napig nem érkezett. Szombaton Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a jövő évi, részben már az Országgyűlés által is megszavazott adóváltozásokat, illetve további terveket taglalva még nem beszélt az állami hírügynökségnek az iparűzési adó (ipa) esetleges csökkentéséről vagy felfüggesztéséről. Ám a tény, hogy meg se említették Parragh javaslatát, azt jelzi, hogy komolyan fontolgahatják, hiszen az állami költségvetés nem bukna vele, a politikai felelősséget pedig az önkormányzatok viselnék. A Fidesz részéről is nagy a csönd egyelőre, mind helyben, mind országosan. Egy durvább, Parragh szakmai hozzáértését megkérdőjelező kritika érkezett Cser-Palkovics Andrástól, Székesfehérvár fideszes polgármesterétől, valamint egy finomabb Dézsi Andrástól, Győr kormánypárti vezetőjétől. Kaposvár fideszes polgármestere, Szita Károly által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetségétől egyelőre nem volt reakció.

A lapunk által megkérdezett polgármesterek, önkormányzatok egymástól függetlenül azt mondják: katasztrófához vezetne és ellehetetlenítené a városokat, településeket az iparűzési adó elvétele. Több polgármester szerint ezért nem is lesz semmi a Parragh által bedobott ötletből.

Leállnának a közszolgáltatások

A Fővárosi Önkormányzattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy pontosan nem tudják megbecsülni Parragh javaslatának hatásait, mivel nem rendelkeznek pontos adatokkal az iparűzési adót fizető budapesti vállalkozások méret szerinti besorolásáról.  Azt azonban látják, hogy a 2021. évre tervezett iparűzési adóbevétel (a kerületekkel történő elszámolás után 139 milliárd forint) akár csak 10 százalékos kiesése is megoldhatatlan problémákat jelentene a fővárosi közszolgáltatások üzemeltetésében. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy az iparűzési adó az önkormányzat tervezett éves működési bevételeinek 62 százalékát teszi ki.

Ha megvalósulna Parragh ötlete "tulajdonképpen minden közszolgáltatás ellátása veszélybe kerülne, mivel a Fővárosi Önkormányzat az iparűzési adón kívül más érdemi adóbevétellel nem gazdálkodik" - írta megkeresésünkre a budapesti városháza. A Fővárosi Önkormányzat felelősségi körébe tartozik többek között a közösségi közlekedés, a hulladékszállítás, a közterületek tisztántartása, a patkányirtás, a szennyvízkezelés, a fővárosi közparkok és zöldterületek kezelése, a kéményseprő-ipari közszolgáltatási feladatok ellátása, a közvilágítás, a temetőfenntartás és a víziközmű-vagyon igazgatási feladatainak ellátása.
false

A fővárosban leállhat a közösségi közlekedés, ha megvalósul Parragh elképzelése

Bár a koronavírus-járvány és a cégek ebből fakadó nehéz helyzete miatt nehezen kalkulálható előre a jövő évi helyi iparűzésiadó-bevétel, Budaörsön nagyságrendileg 8-9 milliárd forint körüli összeg lehet a tét – tájékoztatta lapunkat Wittinghoff Tamás, a város polgármestere. Szerinte ha csak a kkv-szektor lenne érintett, akkor a város bevételeinek 35-40 százalékát vonná el Parragh László javaslata, „a legújabb ötlet szerint azonban minden más önkormányzati adó befagyasztása is felmerült, ami azt jelentené, hogy a város gyakorlatilag bevétel nélkül marad.” Wittinghoff már a Budaörsöt évi 2,3 milliárd forinttal megrövidítő szolidaritási hozzájárulást is az Alaptörvénnyel és az önkormányzati törvénnyel ellentétes elvonásnak tartja. „Most ismét erre készülnek, csak még brutálisabb mértékben.”

„Ez a terv teljesen ellehetetlenítené az önkormányzatokat, s hogy csak egyet említsek, sötétbe borulna a fél ország, hiszen jó részük ebből fedezi többek között a közvilágítást is. Mi szinte mindent az iparűzésiadó-bevételből finanszírozunk: az óvodák, bölcsődék működtetésétől a közterületek rendben tartásán át a szociális ellátásokig, a kulturális, katasztrófavédelmi és egyéb, az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező feladatokig” – sorolja Budaörs polgármestere. „Ha a vállalkozások terhét akarja csökkenteni a kormány, akkor azt tegye áfacsökkentéssel, vagy a nyereségadó visszafogásával, de nem olyan adónemmel, amely nélkülözhetetlen az önkormányzatok működéséhez.

Szegednek eddig 8,3 milliárd forint bevétel-kiesést jelentett ebben az évben a járvány elleni védekezés. Ennek az összegnek a nagyobb hányadát olyan teljesen szükségtelen kormányzati intézkedések teszik ki, mint a súlyadó, a tömegközlekedés központi támogatásának elvétele, és a parkolás ingyenessé tétele. A helyi iparűzési adó elvétele egy, a szegedi önkormányzatnál frissen elvégzett modellszámítás szerint újabb 6,3 milliárd forintot rövidítené meg a városi költségvetést – nyilatkozta a helyi sajtónak Szécsényi Rózsa gazdasági ügyekért felelős alpolgármester.

false

Szeged, városháza

Elképesztő dilettantizmus jellemzi szerinte Parragh László erre vonatkozó javaslatát, amely véleménye szerint a gazdasági logikát is nélkülözi, mert a helyi iparűzési adót bevétel után fizetik a cégek. Ez nem csak azt jelenti, hogy az ebből származó bevétel helyben marad, hanem azt is, hogy cégek csökkenő árbevétel mellett kevesebb adó befizetésére kötelezettek.

Amennyiben elvonnák Szegedtől az iparűzési adót, a 6, 3 milliárdos költségvetés hiány miatt nem vagy nem a régi formájában lehetne működtetni a helyi tömegközlekedést, korlátozni kellene vagy meg kellene szüntetni a közvilágítást, a közterületek takarítását. Érintené az önkormányzati fenntartásba lévő óvodák működtetését is, és aligha hagyná érintetlenül az önkormányzati intézményhálózatot. A helyiek saját bőrükön éreznék a pénzhiányt.

Kirúgásokhoz vezetne

„Végtelenül felháborít az elképzelés. Arrogáns, és minden gazdasági megfontolást nélkülöző Parragh László hozzáállása a kérdéskörhöz. Hangzatosan lövöldöz az adókkal, miközben települések ezreivel, emberek millióival szórakozik. Minden település, így Siófok számára is beláthatatlan következményekkel járna az intézkedés bevezetése – mondta a Narancs.hu-nak Lengyel Róbert (Becsülettel Siófokért Egyesület), a Balaton déli partja fővárosának első embere.

Hozzátette: „2020-ban a kormányzati elvonások miatt a mai napig nagyságrendileg 300 millió forint esett ki a város költségvetéséből a jelenlegi adataink alapján. Az iparűzési adóbevétel közel 2 milliárd forintot tesz ki, ennek elvonása esetén a város működése leáll. Egyelőre létszámadatokkal nem kalkuláltunk, de egyértelmű, hogy humán szempontból is roppant káros következményei lennének a döntésnek, főleg itt, vidéken. Egyébként az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására sem elegendők az állami támogatások, így az alapvető szolgáltatások biztosítása, a működtetés is kérdésessé válhat” – összegzett a siófoki városvezető.

„Évi mintegy 2,5 milliárd forint kiesést jelentene, azaz hódmezővásárhelyi önkormányzat saját bevételeinek több mint felét, ha megvalósulna az a Parragh-féle elképzelés, hogy az elkövetkező két évben nem folyna be az iparűzési adó a város kasszájába” – nyilatkozta a Narancs.hu-nak Márki-Zay Péter polgármester. Csongrád-Csanád megye második legnépesebb városának vezetője hozzátette, ilyen mértékű bevételkiesést egyetlen önkormányzat sem tud elviselni. Márki-Zay szerint sokkal kevesebb pénzből nem lehet biztosítani a települések eddigi szolgáltatásait és azok színvonalát. „Ebből következően biztosra veszem, hogy ilyen lépés nem lesz. Hogy miről terelik el a figyelmet, csak tippelni tudok: iszonyatos számok vannak a vírusban, ha még le is tagadnak egy részt, még inkább. Mindeközben vétózták az uniós költségvetést, felvettek 900 milliárd hitelt” – mondta végül Hódmezővásárhely polgármestere.

Márki-Zay Péter

Márki-Zay Péter

 

Csődbe mennének a települések

"Egyelőre jót röhögök az ötleten, mert annyira életszerűtlen, irracionális, hogy el sem merem hinni, hogy valaki ezt komolyan gondolja" – válaszolta megkeresésünkre a mintegy 1600 fős Heves megyei község, Szilvásvárad polgármestere, a települést 2006 óta vezető, független Szaniszló Lászlót

Szintén kritizálja Parragh elképzeléseit a 10 ezer fős lélekszámú Heves városának kormánypárti polgármestere, Sveiczer Sándor a Narancs.hu kérdéseire azt írta: Heves a 11 ezer fős dél-hevesi járás központja, ez a térség pedig mindig az elmaradott járások közé tartozott. “Azt mondhatjuk, hogy ide csak hozni lehet és nem elvenni. A 2019-es évben iparűzési adó bevételünk 290 millió forint volt, a 2020-as évre tervezett ipa pedig 300 millió forint lett volna, ami csaknem teljesült is, 290 millió forinttal. A covid-járvány miatti adóbevétel csökkenés a jövő évre prognosztizálható” - írta a fideszes politikus, aki szerint nem tervezték a helyi adók mértékének növelését, de a kieső ipa-bevételeket nem tudnák helyettesíteni.

Kérdésünkre, hogy milyen következményei lennének az ipa felfüggesztésének, Sveiczer tömören válaszolt: “Csődhelyzetbe kerülne a város”. A kormánypárti városvezető Parragh ötletének egyik legnagyobb problémájára mutatott rá: a válság és a korlátozó intézkedések miatt drasztikusan csökkenő vagy nullás árbevételt termelő cégek amúgy sem fizetnének túl sok iparűzési adót. A prosperáló cégek viszont sok pénzt spórolnának. Parragh javaslata szerint a hazánkban termelő multinacionális cégek és magyar nagyvállalatok nem mentesülnének az adó alól, így azok a települések talán megúszhatnák az adóelvonást, ahol nagy cégek székhelye található.

Azonban nem ilyen szerencsés a már szóba hozott, a csodás Szalajka-völgyről, továbbá a Mészáros Lőrinc cége által felhúzott lovasstadionról is közismert Szilvásvárad. “Köztudott, hogy idegenforgalomból, turizmusból él településünk. Ezekkel természetesen hatalmas feladatok járnak, például eszméletlen mennyiségű szemetet kell minden évben összeszednünk, folyamatosan kell utakat, járdákat építeni, közterületet, zöldfelületet karbantartani és a többi. Amennyiben kiesik költségvetésünkből az ipa-bevétel, nincs mit tenni, le lehet húzni a redőnyt” - írta a település polgármestere, aki szerint 2019-ben önkormányzatuk ipa-bevétele 74 millió forint volt, addig idén várhatóan (a járványhelyzet idegenforgalomra, turizmusra gyakorolt
negatív hatása miatt) 45 millió forint körül alakul. Eközben a település teljes, adott célra elkölthető pályázati támogatások nélkül számolt költségvetése évi mintegy 400 millió forint. Szaniszló László szerint ipa-bevetélek híján egyebek közt drasztikus önkormányzati létszámleépítést kellene végrehajtaniuk, továbbá nem lenne pénzük önrészre a pályázatokhoz.

Apokaliptikus képet vizionált az 53 ezer fős hevesi megyeszékhely, Eger polgármestere, Mirkóczki Ádám is, aki az Egri Ügyekkel közölte: az ipa elvonása esetén a kötelező feladataikat sem tudnánk tovább ellátni. 2019-ben, még a koronavírus-járvány előtt Eger egész éves iparűzésiadó-bevétele mintegy 4,2 milliárd forint volt. Idén, 2020-ban eddig 3,48 milliárd forintos ipa-bevétele volt a városnak, miközben Eger éves költségvetése mintegy 15 milliárd forintra rúg. Mirkóczki nem kertelt: szerinte összeomlana a város működése az ipa nélkül, nem tudnák ellátni alapvető közfeladataikat, például az óvodák, bölcsődék, a helyi tömegközlekedés és szociális ellátás működtetését.

false

Eger belvárosa                                                                                                             Fotó: MTI/Oláh Tibor

A független Horváth Richárd polgármester és a Hatvani Városvédő Egyesület közgyűlési többsége által vezetett, 20 ezer fős lakosságú Hatvanban a német Bosch gyár jelenléte miatt, lakosságszámra vetítve viszonylag magas, 3,6 milliárd forintos volt tavaly az iparűzésiadó-bevétel. A lapunk kérdéseire adott válaszok alapján az önkormányzat idén 700 milliós csökkenésre számít. Horváth Richárd azt írta, Hatvant eddig kedvező adózási környezet jellemezte (az építményadó a harmada, az idegenforgalmi adó csaknem a fele az adómaximumnak, telekadó nincs, az ipa mértéke pedig nem éri el a 2 százalékot), amit meg kívánnak tartani. Azonban, ha Parragh javaslata megvalósul, röviden és tömören a következő fog történni a polgármester szerint: “Mindent, amit Hatvan nyújtani tud, le kellene állítanunk, beláthatatlan ideig szüneteltetnünk kell a szolgáltatásainkat. Az önkormányzat jórészt működésképtelenné válik. A város egyik legnagyobb munkaadójaként az általunk foglalkoztatottak zömét el kellene bocsátanunk.” - írta a polgármester.

Sem Hatvanban, sem a szintén független Hiesz György által vezetett, 29 ezer fős lélekszámú Gyöngyösön nem látnak esélyt a kieső ipa-bevételek pótlására, Gyöngyösön még forgalomképes ingatlana sincs a városnak, amelynek eladásából bevételt remélhetne. Hiesz szerint még nincs vészforgatókönyvük, de ha nem lesz a kieső bevétel a központi költségvetésből kompenzálva, akkor veszélybe kerülhet a kötelező feladatok ellátása, így akár a közvilágítás is.

"A 2019. évi nettó árbevételi adatok alapján becsülve az idén, éves szinten 60-70 százalék bevételkiesése lehet Jászberénynek helyi iparűzési adóban, amennyiben a kkv-szektor számára felfüggesztenék a fizetési kötelezettséget. Ez a bevételkiesés azért jelentene problémát a gazdálkodásban, mert az összes közhatalmi bevételnek több mint 80 százaléka származik ebből az adónemből” – nyilatkozta a Narancs.hu-nak Budai Lóránt (Jobbik), a Jászság fővárosának polgármestere. Hozzátette, ezen túl számolniuk kell Jászberény legnagyobb adófizetőjének, az Electrolux Lehel Kft.-nek jászberényi termelésének leépítésével, ami érinti a 2021. évet is és ez több százmillió forint adókiesést jelent városnak.

A cikk elkészítésében közreműködött: Bod Péter, Bod Tamás, Fónai Imre, Molnár Richárd, Teczár Szilárd

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.

A földön kívüli selyemszörny

  • Vida Virág

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.

Megtalálva

  • Dékei Kriszta

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

Eladó, kiadó

Hérodotosz óta sokat változott a közmeg­egyezés azzal kapcsolatban, mik is lehetnek a történetírás elfogadott témái és alkalmatos forrásai.