Megint túltolják - Egészségügyi háttérintézmények beolvasztása

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2016/27. (07. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kilenc egészségügyi háttérintézmény olvad be legkésőbb január 1-jével az Emberi Erőforrások Minisztériumába és a fenntartói jogkörrel rendelkező Állami Egészségügyi Ellátó Központba. Szakértők szerint az átalakítással a betegek biztonságos ellátása is kockán foroghat.

Június 13-án, hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben a már hónapokkal ezelőtt bürokráciacsökkentés néven belengetett intézményi halállista végleges verziója. A kezdeti 70-80 háttérintézmény helyett végül kicsivel több mint ötvenet érint a döntés, ezek többsége szeptember 1-jétől vagy jövő január 1-jétől jog­utódlással szűnik meg.

 

Teljesen indokolatlan

A kormányhatározat alapján a legnagyobb vesztes a már így is vergődő egészségügy lesz: kilenc háttérintézményt (erről lásd keretes írásunkat) olvasztanak be az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központba (ÁEEK), köztük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP) vagy az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH).

Korábban több szakmai szervezet is tiltakozott bizonyos háttérintézmények megszüntetése ellen, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöksége például az OEP, az OTH és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) függetlenségét féltette, a legnagyobb ellenérzést azonban egyértelműen az önálló OEP megszüntetése váltotta ki (erről lásd: Mindent egy kézbe, Magyar Narancs, 2016. május 26.). Az MKSZ márciusi kongresszusán maga Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár is úgy nyilatkozott, hogy a hatósági (OTH, OGYÉI), a finanszírozási (OEP) és fenntartói (ÁEEK) rendszert külön kell választani a minisztériumtól, egy háttérbeszélgetésen pedig mind ő, mind az OEP jelenlegi megbízott főigazgatója, Kiss Zsolt is ezen intézmények függetlensége mellett érveltek. A júniusi kormányhatározat állítólag őket is váratlanul és igen rosszul érintette.

„A háttérintézmények ilyen irányú átalakítása teljesen indokolatlan, az egészségügy nézőpontjából tekintve nincs racionalitása a változtatásnak. Egész egyszerűen hibás döntés. Ha már átalakítunk, éppen az intézmények megerősítésére lenne szükség” – véli Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A szakértők a koncepciót hiányolják, Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász szerint fel kellene tenni azt az egyszerű kérdést, hogy milyen egészségügyet akarunk öt év múlva, és hogy azt a víziót milyen rendszer szolgálná a leginkább. Lehet, hogy kiderülne, valóban kevesebb intézményre volna szükség. „De attól még az egészségügyön belül is szükség van a fékekre és ellensúlyokra, aminek meg kell fizetni az árát. Most egy tervutasításos, mindent vakon végrehajtó, monolit intézményrendszert építenek ki, aminek hosszú távon súlyos következményei lehetnek. Így vész el az innováció az egészségügyből” – mondja Kovácsy, aki szerint minél inkább integrált egy intézmény, annál esetlegesebben végzi a munkáját.

Az átszervezés konkrétumairól egy­előre nem tudni semmit, az ÁEEK lapunknak küldött válasza is csupán arról tájékoztat, hogy a jogszabály alapján megkezdődött a végrehajtás részleteinek kidolgozása. Ami biztos: az átalakítás több ezer ember elbocsátásával jár. A kormányhatározatból annyi kihüvelyezhető, hogy a beolvasztott háttérintézmények finanszírozása 20 százalékkal csökken; hogy ettől mennyi megtakarítást vár az állam, és mennyibe fog kerülni maga az átszervezés, az még homályos, de Sinkó Eszter szerint ha lesz is megtakarítás, az átalakítással járó funkcionális deficit sokkal nagyobb.

 

Politikai nyomás

„Az összevonással teljesen megszűnnek olyan funkciók, melyek egymásra hatása garantálta vagy garantálhatta volna a korszerű és biztonságos, jól szervezett betegellátást. Ez egy rossz irányú döntés, aminek súlyos következményei lesznek” – véli Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Az OTH eltűnésével a szakmai kontroll vész el, az OEP megszűnése történelmi léptékű hiba, az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központban (ENKK) pedig szintén olyan szakszerű munkát végeznek, melyre a minisztériumnak nincs apparátusa. „Az egészségügyet szervezni, ellenőrizni és minőségbiztosítani kell. Veszélyes, ha mindez egy kézbe kerül, és olyan intézményeket számolnak fel, melyek szakmai alapon észrevételezhetik a döntéseket.”

Az OEP mellett az OTH beolvasztása a másik legsúlyosabb döntés. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos szerint azzal, hogy az OTH-t feldarabolták és feladatait a megyék között osztották el, jelentősen megnyirbálták a feladatait, de még mindig a kezében volt a fekvőbeteg-ellátó intézmények engedélyezési folyamata, az OEK és a közegészségügyi országos intézetek irányítása. „Amikor én tiszti főorvos voltam, oda csoportosítottam a pénzt, ahová kellett, szakmai alapon dönthettem, legyen szó járványról vagy az ivóvízprogramról. A mostani átszervezés a költségvetési keretek mozgásterét is gátolja. Ráadásul ezentúl a panaszt kezelő hatóság ugyanott lesz, ahol a fenntartó, ami erősen problémás. Eddig a kormány és a minisztérium volt a jogalkotó, ő szabta meg a működési és a finanszírozási feltételeket, az OTH ellenőrizte a működést, az OEP pedig finanszírozott. A három terület között lehet, hogy volt súrlódás, de az ellátás biztosított volt.” Falus szerint az OTH Emmibe olvadása ellenére is szükség van az országos tiszti főorvosra, főként, ha az Európai Unióban kívánunk maradni, ahol van egyfajta együttműködés a tiszti főorvosok között.

Az OTH-hoz hasonló sorsa van az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központnak (OBDK) is, amely eddig is szerény jogosítványokkal rendelkezett – nem volt hatósági jogköre a betegpanaszok kivizsgálására –, a beteg- és ellátottjogi képviselők rendszerének kiépítése mégis fontos állomás volt. Kovácsy Zsombor szerint az OBDK elláthatta volna a betegjogi funkciókat, egy sok egyéb feladatot végző intézmény egyik főosztályaként azonban félő, esély sem lesz arra, hogy erős és jó betegjogvédelem alakuljon ki.

Az adatok kezelése miatt is felmerülhetnek kérdések, amely az egyébként is mostohagyerekként kezelt drogterületet is vastagon érinti. „Az OEK járványügyi adatai a legfontosabbak, melyek a hepatitisre és HIV-re vonatkoznak. Eddig az OEK szakmailag megbízható munkát végzett, kutatásokat végeztek, megfeleltek a nemzetközi sztenderdnek. Azt viszont lehetett érezni, hogy politikai nyomás alatt dolgoztak, gondolok itt arra, amikor egy évig húzták a hepatitisre vonatkozó adatok kiadását, vagy amikor végre kiadták, és a VIII. kerületi önkormányzat megkérdőjelezte az adatok hitelességét, nem álltak ki magukért, nem védték meg magukat, csak hallgattak” – mondja Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója. Szerinte a növekvő hepatitises és HIV-esetek száma miatt éppen egy jó adatgyűjtő rendszerre és erős háttérintézményekre lenne szükség, hogy friss és pontos képünk legyen a helyzetről. Félő, hogy az átalakítás után létrejövő gigaintézményben kompetencia és szakember híján nem lehet majd ugyanazt a színvonalú munkát végezni, mint korábban.

A drogszakmát a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) beolvasztása is rosszul érinti. A NEFI ajánlása és akkreditációja kell ahhoz, hogy drogprevenciós programot lehessen tartani az iskolákban, továbbá az ugyancsak irányadó adatokat szolgáltató Nemzeti Drog Fókuszpont is alá tartozik. „Ott már 2012-ben is cenzúrázták az adatokat, egy még nagyobb centralizáció után nem számíthatunk sok pozitívumra. Az állam mintha lemondott volna arról, hogy szakpolitikát műveljen. A drogszakmában most már csak a jogalkalmazáshoz és a büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó háttérintézmények maradnak, az egészségügyi és szociális háttér ezzel az átalakítással elveszik.”

Egyformák lesznek, mint a tojások

Egyformák lesznek, mint a tojások

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A szakemberek az ÁEEK többezresre felhizlalt gigaintézményében kevéssé bíznak. „Az ÁEEK elődje még nagyobb volt, mint a jelenlegi ÁEEK, nem is tudott hatékonyan működni, annyira sok és különböző feladat hárult rá, mindig azzal küzdött, hogy utolérje magát. Ezért is szüntették meg és osztották kisebb részekre. A túlméretezés és feladathalmozás most is hasonló problémákhoz vezethet” – mondja Kovácsy.

Sinkó Eszter szerint az OEP önállóságának elvesztése hatalmas problémákat okozhat a betegellátásban, például a gyógyszerbefogadási rendszer miatt. „Sok gyógyszert méltányossági alapon kapnak a betegek, erről most az OEP dönt. Az, hogy a rendszer még rigidebb lesz, még lassabban döntenek majd a befogadásról vagy a méltányosságról, életeket veszélyeztethet.” A táppénz számfejtése várhatóan szintén mindennapos probléma lesz, hiszen azt már a bérelszámolásnál bizonyította az Államkincstár, hogy sem a kapacitása, sem az informatikai rendszere nem alkalmas a bonyolult elszámolásokra. „Meglátásom szerint a döntéshozók nem tudták pontosan, miről szavaztak, és félő, hogy mire észbe kapnak, késő lesz. És akkor majd elmondhatja a miniszter, hogy megint túltolták a biciklit.”

Giga

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) része lesz:

– Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI), amely az Állami Egészségügyi Tartalék fenntartásáért felel, biztosítja a katasztrófa-egészségügyi ellátáshoz szükséges gyógyszereket, eszközöket, egészségügyi segélyszállítmányokat állít össze, illetve az olyan megszűnt központi egészségügyi intézmények, mint az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) jogutódlásával kapcsolatos feladatokat végzi; kezeli és tárolja ezen intézmények egészségügyi és működési dokumentumait.

– Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI), amely a Nemzeti Népegészségügyi Program feladatainak végrehajtását koordinálja (dohányzás, alkohol, kábítószer, AIDS, elhízás megelőzése).

– Országos Epidemiológiai Központ (OEK), amely többek között a járványügyi és klinikai mikrobiológiai vizsgálatokkal kapcsolatos adatokat gyűjti, kezeli, és ezeket a hetente megjelenő Epinfóban publikálja is.

– Országos Közegészségügyi Központ (OKK), amely többek között a pollenhelyzetről, a levegő-, talaj- és vízszennyezettségről közöl adatokat.

– Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), mely a véradás mellett az őssejt- és szervdonációt is koordinálja.

– Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK), amely például az orvosok, szakdolgozók nyilvántartását is vezeti; az orvostechnikai eszközökkel, gyógyászati célú kábítószerek engedélyezésével kapcsolatos eddigi feladatait az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) veszi át.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) kerül:

– Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (ODBK), amely a betegjogi és ellátottjogi képviselőket foglalkoztatja, a betegpanaszokat kezeli, ám annak hatósági kivizsgálására eddig sem volt jogosítványa.

– Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), amely például irányítja, koordinálja és felügyeli a közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési és egészségügyi igazgatási tevékenységeket, illetve felügyeli az egészségügyi ellátást.

– Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), melynek pénzbeli ellátásokkal, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatait az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság veszi át; utóbbi maga is átalakul (legkésőbb 2017. január 1-jétől) Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatallá, hogy 2017. március 31-vel végül beolvadjon a Magyar Államkincstárba (MÁK). Az OEP többi feladata marad az Emminél.

szerző
Fülöp Zsófia
publikálva
2016/27. (07. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    Kovacs
    2016. július 27., szerda 16:37
    És akkor minden átalakul egy nagy NEMZETI szemétdombbá. Vagy már az?

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra