Miért kellett meghalniuk a tűzszerészeknek a Hortobágyon?

  • Szira Péter
  • 2016. július 27.

Belpol

Július elsején meghalt négy tűzszerész a hortobágyi bombázólőtéren. Az érdekeltek közt évek óta beszédtéma volt, hogy a kísérleti lőtér bombamentesítése előbb-utóbb katasztrófához vezet.

Friss lapszámunkban megpróbáltuk felderíteni az eset részleteit, az alábbi idézet cikkünkből való.

A helyszínre kitelepült tűzszerész ezred 2015. január 15-én újrakezdte a lőszer-megsemmisítést. Egy év lemaradást kellett volna behozniuk, és megpróbáltak beleadni apait-anyait. (…) A 2015 nyarától diktált feszített tempónak köszönhetően a tűzszerészek állítólag jól álltak a megsemmisítéssel. A talajkutatást végző KBSZT Kft. egyik tulajdonosa, Koklács András szerint ők 99 százaléknál, a tűzszerészek 80-nál tartottak, amikor a tragédia bekövetkezett. Ez az optimista becslés erősen vitatható. Árulkodóak azok a bejegyzések, amelyeket a Facebookon osztanak meg az ezred tagjai és szimpatizánsai. Itt van például ez: „Ahol egy parancsnok feláldozható bábukat lát, ott a katona szorult helyzetben lévő bajtársakat”, majd a megjegyzés: „Ugye, ezredes úr.” Még beszédesebbek azok az események, amelyek ez alatt az egy év alatt történtek az ezrednél. Az állomány jelzéseit általában figyelmen kívül hagyták, a parancsnokokban sokkal erősebb volt a megfelelés vágya, mint a bajtársiasság (sokat idézik ebben a körben mostanság A sólyom végveszélyben című filmet, amelynek épp ez utóbbi a tárgya). Soha annyi tűzszerész nem szavazott a lábával, azaz szerelt le – vagy lépett át a Készenléti Rendőrséghez –, mint az elmúlt másfél évben: huszonöten, talán harmincan is. Előtte senki. Nagyjából a baleset előtt fél évvel vezényelték el egyetemre a vezető tűzszerészt, Horváth Csabát, aki többször is felhívta a vezetőség figyelmét arra, hogy ha nem változtatnak a körülményeken, itt hamarosan temetés lesz. Helyére megbízottként az az Ember István került, aki 2011-ben még csupán főhadnagy volt. Ma már őrnagy.

A tragédia bekövetkeztének egyik feltételezett oka az, hogy valakik ki akarták állítani az üres bombát, mint valami trófeát, ahhoz pedig ki kell vésni belőle a robbanóanyagot. Ilyet csak a vezető tűzszerész engedélyével lehet megtenni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.