Gyurcsány Ferenc szakmai igazgató hétfőn ismét cserélt: lehozta a nagy munkabírású, megbízható, de kevésbé attraktív védekező középpályást, és helyére támadót küldött a pályára. Draskovics Tibor pénzügyér után az agrárminiszter Németh Imre is távozik a kormányból. A csereember Gráf József baranyai képviselő, egy újabb üzletember a kormányban.
Az utóbbi csaknem három évben úgy két-havonta röppent fel a hír, hogy Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ki lesz rúgva. Az eltelt hónapok során talán meg is tanult együtt élni ezzel a helyzettel. Alkalmazkodott hozzá és járta az ezzel együtt járó kötéltáncot: engedett egy kicsit ide, egy kicsit oda. Eddig bejött. Pontosabban: eddig jött be.
Persze nincsenek véletlenek: Németh (Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter érkezé-séig) a "legkönnyebb" tagja volt a szociálliberális kormánynak, komoly gazdasági és politikai
háttér nélkül érkezett
a bársonyszékbe. A Vas megyei kis faluból életnek induló mezőgazdasági gépészmérnök dolgozott gépkísérleti intézetben, ügyvezetője volt a Pest megyei agrárkamarának. Mindvégig alkalmazott volt, semmiféle gazdasági buli nem köthető a nevéhez, soha nem lehetett megvenni, ami viszont azt is jelenti, hogy az úgynevezett lobbiereje sem igazán acélos. Vagyonnyilatkozata is erről tanúskodik: van egy panellakása, néhány hektár termőföldje. Politikai karrierje az igazából csekély jelentőségű Agrárszövetségből indult, a szervezet és a szocialisták választási megállapodása alapján lett országgyűlési képviselő. Németh Imre ma sem tagja a nagyobbik kormánypártnak.
Kinevezése után hamar megszereti a minisztériumi apparátus, mert Németh afféle humánus vezető - aztán később éppen ezt a tulajdonságot vágják a fejéhez. Merthogy már a kormányváltást követő hetekben kiderül, hogy a tárca őrült nagy bajban van: az EU nagy hatalmú adminisztrátorai - hála a Nagy Álmok ("polgári") Kormány munkaundorának - úgy százpontos hiánylistával szembesítik az új vezetést. Akkor szinte kilátástalannak tűnik, hogy az agrártámogatások kifizetését és ellenőrzését ellátó speciális hivatal egyáltalán létrejöhet. Végül létrejön, de hogy emögött milyen hihetetlen feszültségekkel teli munkafolyamat áll, az a kívülállók számára egyszerűen elképzelhetetlen - mondják a miniszter közeli ismerősei.
Csakhogy Németh mindezekkel együtt is képtelen a tárca tisztviselőit kizökkenteni szokásos munkatempójukból. A már említett humánus felfogása érvényesül a személyzeti intézkedéseiben is: az előző kormányzat által kinevezett középvezetők zöme a helyén marad, akiknek nagy része viszont belül mosolyog a helyzeten, és időnként pikáns belső anyagokkal látja el a nagyobbik ellenzéki párt sajtóját. A belső hírek szerint a Wekler-féle szőlőtelepítési támogatás kapcsán kirobbant politikai botrány is a minisztérium egyik harmadik emeleti szobájából indult ki.
Mindezek után aligha meglepő, hogy Németh miniszter a kormányzati és költségvetési lépéskényszerek és saját apparátusának küllőakasztgatásai között
egyre nehezebb helyzetbe
kerül: késnek a rendeletek, csúsznak a kifizetések, csikorogva működik az uniós hivatal. A két hónappal ezelőtt megindult agrártüntetések ügyében okosan taktikázik ugyan, megköti a gazdákkal a megállapodást; de a késések ténye, az elhamarkodott ígéretek be nem tartása eltagadhatatlan.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök végül - legalábbis hivatalosan - ez utóbbi helyzetet jelöli meg a váltás fő okaként, és felkéri Gráf József képviselőt, Baranya megyei mezőgazdasági nagyvállalkozót, lenne ő mostantól az agrárminiszter, hogy változzanak a dolgok. Merthogy ide most nem politikus, hanem menedzser kell. (Egy apró megjegyzés: "Baranya megyei mezőgazdasági nagyvállalkozó" - különös zamata van ennek a kifejezésnek a Wekler-ügy óta.) Nos, kétségtelen tény, hogy a szabadszentkirályi mezőgazdasági részvénytársaság százmilliókban számoló többségi tulajdonosa valódi me-nedzser, és szakmailag is "ott van a szeren". Németh Imrétől abban jelentősen különbözik, hogy meglehetős beágyazottsággal rendelkezik a pártjában, hiszen az MSZP alapítói közé tartozik, s 1994 óta parlamenti képviselő. Ismerői szerint az egyik legintenzívebb lobbista, az utóbbi időszakban elsősorban a Bábolna Rt. privatizációja ügyében járt-kelt különböző hivatalok környékén, de maga sem maradt nincstelen a magánosítási folyamatban: jelentős tulajdonrészt szerzett a nemrégiben eladott Bólyi Agrár Rt.-ben. "Ügyes ember" - mondta róla egy közeli munkatársa, hozzátéve: mióta Gyurcsány lett a miniszterelnök, csak idő kérdése volt, mikor lesz belőle főhivatalnok. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a jelen sorok írásakor még csak kijelölt státusú miniszter hajdanán együtt KISZ-ezett a kormányfővel a szervezet baranyai titkárságán. A régi és jól ápolt kapcsolat pedig általában bejön.
Gyurcsány Ferenc tehát ismét egy úgynevezett gazdasági nagyhalat jelölt miniszternek. Kóka János, Veres János és Gráf József a saját közegében igenis komoly üzleti hatalmat testesít meg. Ezek az üzletemberek
másként gondolkodnak a világról,
mint elődeik: a pénzügyi kutató, az örökös köztisztviselő vagy a kutatómérnök.
Ami pedig az agrárágazatot illeti, Gráfnak lesz elég dolga. Az idén rengeteg pénzt kell elutalni a gazdáknak, rendbe kell rakni az intervenciós gabonafelvásárlás részleteit, és igen: odacsapni kissé a hivatali apparátusnak is. Gráf József már kijelölésekor úgy nyilatkozott, hogy a gyorsítás jegyében fog tevékenykedni, és ezzel bizony komoly személyi változások is együtt járnak. Lapzártánkkor úgy szóltak a hírek, hogy távozni kényszerül posztjáról a közigazgatási államtitkár, két helyettes államtitkár és öt vagy hat főosztályvezető.
Gráf megrázza hát a fát - nagy kérdés, hogy a levél vagy a gyümölcs hullik-e le.
