Megjelenés után tompította Orbán EU-tagságra vonatkozó megjegyzését az American Conservative

  • narancs.hu
  • 2023. január 27.

Belpol

A cikk eredeti verziója szerint a miniszterelnök nem szeretné, hogy Magyarország uniós tag maradjon, de nincs más választása.

Az American Conservative felelős szerkesztője, Rod Dreher is részt vett azon sajtóbeszélgetésen a Karmelita kolostorban, amelyen a miniszterelnök Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján résztvevő újságírók 15 fős csoportját látta vendégül. Dreher egy cikkben foglalta össze Orbán legfontosabb mondatait, ám később a miniszterelnök egyes kritikus megjegyzéseit megváltoztaták az írásában.

A HVG360 még éppen időben szemlézte az eredti verziót, ugyanis mint azt később a hvg.hu megírta,

az American Conservative oldalán már csak olyan változat érhető el, amelyből a miniszterelnök legsúlyosabb mondatát törtölték. 

Az eredeti beszámoló szerint a magyar miniszterelnök határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha országa uniós tag maradna, ám hozzátette, hogy nincs más választása, mert a hazai kivitel 85 százaléka az Unióba irányul. A magyar idő szerint csütörtök éjjel publikált cikkben ez a részlet még így szerepelt:

„Valaki megkérdezte a miniszterelnöktől, hogy akarja-e, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. »Határozottan nem!« – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországnak nincs más választása, mert az exportját 85 százalékban az EU-val bonyolítja.” 

A cikket nem sokkal később azonban módosították és kivették belőle az EU-tagságra vonatkozó állítást, sőt még a szerző neve is eltűnt a beszámoló elejéről. Most egy egészen más megfogalmazás olvasható az anyagban:

„Orbán azt mondta, hogy személyesen számára fájdalmas, hogy Magyarország az unió tagja, amely folyamatosan szekálja, de nem kérdés, hogy Magyarország az Európai Unióban marad, mert a gazdasági jólétünk ennek a függvénye. Ennek ellenére nehéz elviselni, hogy az EU vezetése össze-vissza taszigálja Magyarországot. Orbánnak személy szerint bármilyen nehéz is kezelnie az uniós bürokráciát, muszáj megtennie, mert ez Magyarország nemzeti érdeke.”

A pontosítást maga a szerző is posztolta a Twitterre. Mint írta, Orbán nem akarja, hogy Magyarország elhagyja az EU-t. Dreher egy másik bejegyzésben egyébként arról ír, hogy a baloldali média forgatta ki a szavait, pedig a cikke eredeti verziójában elég világosan fogalmaz Orbán, azon nincs mit félremagyarázni. 

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hvg.hu-nak küldött válaszában azt írta:

„A miniszterelnök már többször világossá tette: az EU-tagság nem kívánságműsor, hanem Magyarország nemzeti érdeke.

Erről beszélt például a parlamenti programadó beszédében és tegnap az MCC-konferencia vendégei előtt is.”

A magyar miniszterelnök egy másik megjegyzését is módosították. „Háborúban állunk Oroszországgal, ez a realitás, minden nap egyre inkább belesodródunk” – fogalmazott Orbán az eredeti cikk szerint. Az új változatban azonban már az áll, hogy a „Nyugat áll háborúban Oroszországgal.” A miniszterelnök arról is beszélt, nem tartja kizártnak, hogy Putyin atomfegyvert vet majd be, de csak mint harcászati eszközt, ha az ukránok – nyugati harceszközökkel felfegyverkezve – átlépik a határt.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.