Megjött a fizetési felszólítás az Európai Bizottságtól

  • narancs.hu
  • 2024. november 5.

Belpol

Az EB visszatartaná a pénzt a Magyarországnak járó kifizetésekből, de nem tudja.

93 millió euróról szóló fizetési felszólítást küldött hétfőn az Európai Bizottság a magyar kormánynak – közölte a hvg.hu.

Magyarországnak az utóbbi két és fél évben összhangba kellett volna hoznia az uniós joggal saját menekültügyi szabályozását, mert így döntött az Európai Bíróság 2020-ban.

A hvg.hu EUrologus rovata emlékeztet: a kormánypárti politikusok magyarázatával szemben ez nem azt jelenti, hogy az illegális bevándorlókat simán be kell engednie, hanem azt, hogy az uniós jogszabályoknak megfelelő eljárást le kell folytatnia minden érkezővel szemben, és aki nem jogosult a menekültstátuszra, azt ki kell utasítani az EU területéről. A kormány ezt nem hajtotta végre, ezért az Európai Bíróság idén júniusban úgy döntött, 200 millió eurós büntetést ró ki, és ezt napi egymillió eurós kötbérrel toldja meg. 

A 200 millió euróra vonatkozó fizetési felszólítás határideje már lejárt

A most küldött fizetési felszólítás a háromhavi kényszerítő bírságról szól, 15 napos határidőt szab meg. Ha Magyarország ezt sem fizeti ki, november 20-ától az Európai Bizottság már 293 millió eurót követel, plusz a kamatokat. 

A szabályok szerint ezt a pénzt vissza kell tartani a Magyarországnak járó forrásokból. Ez azonban most azért nem megy, mert van valamennyi magyar kifizetési igény, de az nem akkora összeg, hogy vissza lehetne belőle fogni a bírság összegét.

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.