Mégsem kell bírságot fizetnie a nőnek, aki áthúzta a Mi Hazánk plakátjait

Belpol

Másodfokon megszüntette az eljárást a bíróság, és így az elsőfokon 40 ezer forintról négyezer forintra csökkentett bírságot is elengedték. 

Augusztusban számoltunk be róla, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság figyelmeztette és 40 ezer forintos kártérítés megfizetésére kötelezte Timár Magdolnát, amiért fekete filctollal ikszeket rajzolt a Mi Hazánk és a Légió Hungária plakátjaira április elsején. Timár büntetését elsőfokon négyezet forintra mérsékelték, másodfokon viszont megszüntették az eljárást, ezért egy forintot sem kell fizetnie – tudta meg a Narancs.hu

A plakátok azon az OSB-lapokból álló építményen voltak, amellyel a két szélsőjobbos politikai szervezet aktivistái Szalay Péter Prizma című művét (a New York-i Szabadság-szobor térdelő, szivárványszínű változata, parafrázisa) takarták el. Az eset még áprilisban történt a IX. kerületi Ferenc téren.

Timár – akinek egy alkotását szintén elhelyezték Ferencváros közterületén a Prizma-szoborral egy időben – a szélsőjobbosok akciója ellen tiltakozva húzta át a plakátokat fekete filccel, amit a helyszínen, egy sarki boltban vásárolt. A Mi Hazánk és a Légió Hungária aktivistái szóltak a rendőröknek, akik igazoltatták a nőt, majd kihallgatták a rendőrség szabálysértési osztályán. Ezt követően – tárgyalás nélkül – 40 ezer forintra büntették. (A Mi Hazánk és a Légió Hungária aktivistái egyébként később festékkel leöntötték és össze is törték a szivárványos szobrot, ami miatt ellenük is indult eljárás.)

 
Szélsőjobbos aktivisták ácsolják az építményt
Fotó: narancs.hu

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt biztosított ügyvédet Timár Magdolnának, aki kérte, hogy tartsanak tárgyalást az ügyében. A bíróság elsőfokon 40 ezerről négyezer forintra csökkentette a bírságát. Tímár Magdolna lapunknak a döntést „érthetetlennek” nevezte, ugyanis a bíró fenntartotta, hogy szabálysértést követett el, és továbbra is figyelmeztetésben részesítette. Timár úgy érezte, hogy mindenképpen el akarják marasztalni. 

A döntés ellen fellebbezzés született, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy az „engedély nélkül, vagyis jogellenesen kihelyezett pártplakát szabálysértési és büntetőjogi értéket nem képviselhet”, valamint Timár Magdolna „magatartása a politikai párt véleménynyilvánításának törvénysértő eszközén szükségesnek és arányosnak tekinthető”. 

Másodfokon a Fővárosi Törvényszék Timáréknak adott igazat; megszüntették az eljárást, így nem kell pénzbüntetést fizetnie. 

Az összeikszelt plakátokért a későbbiekben polgári peres eljárás keretében lehet kártérítést követelni. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.