Mégsem lesz központosítva a kultúra - senkinek se tetszik a törvény

  • narancs.hu
  • 2024. július 18.

Belpol

Jóllehet Csák János kedvence volt, valószínűleg azt sem éri meg az új kulturális törvény, hogy az Országgyűlés elé kerüljön. A szakmában senkinek sem kell.

Lekerül a napirendről az erősen központosító szándékú új kulturális törvény tervezete az Index információi szerint. A Nemzeti Kulturális Tanács 2024. július 17-i ülésén ugyanis a lap szerint egyértelművé vált, hogy amit Csák János korábbi miniszter pályája csúcspontjának tart, az valójában senkinek se jó, senkinek se kell.

A tanácskozást Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és egyben a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke vezette, az eseményen részt vett Hankó Balázs frissen kinevezett kulturális és innovációs miniszter is, aki azt kérte a résztvevőktől, augusztus közepéig dolgozzák ki, hogy a saját területükön milyen stratégiai törvényi szabályozást tartanának jónak. Ez azért kell, mert a Csák fémjelezte törvénytervezettel a kulturális intézmények vezetőinek jó része nem ért egyet. Ez azt is jelenti, hogy a tervezet lekerül a napirendről, be sem nyújtják azt az Országgyűlésnek.

A készülő új kulturális törvény (kulturális feladatellátásról szóló törvény) egységesítés címszóval példátlan központosítást hozna: a kormányzat kulturális stratégiáját a Nemzeti Kulturális Tanács alakítaná, ez pedig az úgynevezett kultúrstratégiai vagy nemzetstratégiai intézményeken keresztül valósulna meg megyei szinten. A gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelik, vagyis a megyei hatáskörű kulturális szervezeteknek meg kell küldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre.

A színházi szervezeteknek például a Nemzeti Színháznak kellett volna ezeket a dokumentumokat megküldeni, és hasonló feladatot látott volna el a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Táncszínház és a Petőfi Kulturális Ügynökség is. Az új törvény a tervek szerint 2025. január 1-jén lépett volna hatályba. A szakma azonban nem fogadta kitörő örömmel az ötletet, alapvetően azért, mert a modellt egyszerűen működésképtelennek találta. A végső döntés persze nem az övék, hanem Hankó Balázsé, pontosabban a kormányé.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Miért éltetnek iszlamista terrorszervezeteket a balhés északír rapperek?

Dagad a botrány az északír rappertrió, a Kneecap körül, amely augusztusban a Szigeten fog fellépni. A pionír zenészek nacionalizmusához nem fér kétség, ám jó okunk van elítélni őket azért, mert terrorszervezetek háborúját relativizálják. De hogy miért becsmérlik az izraeli hadsereget, arra az írek történelmében találunk választ.

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.