Mégsem lesz központosítva a kultúra - senkinek se tetszik a törvény

  • narancs.hu
  • 2024. július 18.

Belpol

Jóllehet Csák János kedvence volt, valószínűleg azt sem éri meg az új kulturális törvény, hogy az Országgyűlés elé kerüljön. A szakmában senkinek sem kell.

Lekerül a napirendről az erősen központosító szándékú új kulturális törvény tervezete az Index információi szerint. A Nemzeti Kulturális Tanács 2024. július 17-i ülésén ugyanis a lap szerint egyértelművé vált, hogy amit Csák János korábbi miniszter pályája csúcspontjának tart, az valójában senkinek se jó, senkinek se kell.

A tanácskozást Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és egyben a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke vezette, az eseményen részt vett Hankó Balázs frissen kinevezett kulturális és innovációs miniszter is, aki azt kérte a résztvevőktől, augusztus közepéig dolgozzák ki, hogy a saját területükön milyen stratégiai törvényi szabályozást tartanának jónak. Ez azért kell, mert a Csák fémjelezte törvénytervezettel a kulturális intézmények vezetőinek jó része nem ért egyet. Ez azt is jelenti, hogy a tervezet lekerül a napirendről, be sem nyújtják azt az Országgyűlésnek.

A készülő új kulturális törvény (kulturális feladatellátásról szóló törvény) egységesítés címszóval példátlan központosítást hozna: a kormányzat kulturális stratégiáját a Nemzeti Kulturális Tanács alakítaná, ez pedig az úgynevezett kultúrstratégiai vagy nemzetstratégiai intézményeken keresztül valósulna meg megyei szinten. A gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy a kulturális élet szereplőinek munkáját a nemzetstratégiai intézmények felügyelik, vagyis a megyei hatáskörű kulturális szervezeteknek meg kell küldeniük az éves munkatervet, üzleti tervet, szolgáltatási tervet és beszámolót véleményezésre.

A színházi szervezeteknek például a Nemzeti Színháznak kellett volna ezeket a dokumentumokat megküldeni, és hasonló feladatot látott volna el a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Táncszínház és a Petőfi Kulturális Ügynökség is. Az új törvény a tervek szerint 2025. január 1-jén lépett volna hatályba. A szakma azonban nem fogadta kitörő örömmel az ötletet, alapvetően azért, mert a modellt egyszerűen működésképtelennek találta. A végső döntés persze nem az övék, hanem Hankó Balázsé, pontosabban a kormányé.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?