Csabai Máté

Hegemónia orrvérzésig

A kulturális törvény tervezetéről

Publicisztika

Jobb, ha előre szólunk: bürokráciába fullad majd a kulturális forradalom. Néhány zászlóvivője pedig közpénzbe. De ha valóban megszavazza az új kulturális törvényt az Országgyűlés, akkor még magasabbra emelkedhet az erős emberek, Demeter Szilárd, Vashegyi György és Vidnyánszky Attila csillaga.

A nemzeti ünnep után vagyunk egy hónappal: amikor Petőfi Sándor pörgőrúgással irtja a labancokat, a kivezényelt iskolások álmélkodva nézik. A filmet egy Széchenyi-díjas történész is bírálja ugyan, de Rákay Philip kivágta magát egy Kovács Ákos-dalszöveggel. A Zeneakadémia dolgozói egymás után hagyják ott az egyetemet, új rektort még nem sikerült kinevezni, az összeférhetetlen kancellárt pedig felfelé buktatta a minisztérium. De mi más fejezte volna ki szemléletesebben a NER áramvonalasított kultúráját, mint Cillei Ulrik, a Hunyadi László ármánykodója, aki a Don Giovanni el nem bontott díszletei között tévelyegve, zongorakísérettel döngte basszusáriáját. Az Operaházban sztrájk volt, szerencsétlen énekesek kornyikáltak a foghíjas nézőtérnek, miközben a főigazgató úr a mikrofonba sóhajtozott: el lehet menni, ha nem tetszik, haza vagy a hírhedett büfébe.

Ezekben a napokban szivárgott ki az új kulturális törvény tervezete, amely a városi színházak, a zenekarok és az alkotóművészetek totális központosítását és egységesítését célozza meg. Az erőszakos centralizálás, einstandolás, a libsinek, globalistának, megrontónak, öncélúnak bélyegzett művészek elzavarása, lejáratása nem egyszerűen megszokott része a kultúrpolitikának, hanem a lényege; így aztán nem lepődik meg rajta senki, hogy Csák János törvénytervezete alapján még nagyobb hatalmat kapnak az eddig sem nagyon visszafogott kultúrkomisszárok.

A törvénytervezet hármas jelszava az egyszerűsítés, egységesítés és átláthatóság lenne, de úgy tűnik, elsősorban egységesítést eredményez majd, és a lesből támadó cenzoroknak kedvez. A tervezet „kiemelt ágazati intézményeket” jelöl ki: a megyei hatókörű városi színházak a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház, a zenekarok a Vashegyi György dirigálta Nemzeti Filharmonikusok, az alkotóművészetek pedig a Demeter Szilárd által létrehozott Petőfi Kulturális Ügynökség alá fognak tartozni. De megnövekedik a Nemzeti Táncszínházat igazgató Ertl Péter és az Országos Széchényi Könyvtárat vezető Rózsa Dávid szerepe is a saját szakmájában (előbbi Vidnyánszky, utóbbi Demeter szövetségesének mondható). Bár a pontos részletek még alakulhatnak, úgy tűnik, ezek a szervezetek, amelyekbe a kőszínházaktól a külföldi magyar intézeteken át a kulturális örökségvédelemig szinte minden beletartozik, három Aczél György-epigonnak fognak felelni. Hogy miről? Elsősorban arról, amit ezek az erős emberek előírni óhajtanak: műsorpolitikát, pénzügyi stratégiát, szolgáltatási tervet, s nyilván nemzeti érzületet. Annyiban a lépten-nyomon „1984-ezőknek” is igazuk lesz, hogy ez a szűk kör bárkit eltörölhet, ellehetetleníthet, aki kultúrát csinál és állami hozzájárulásban is reménykedik. A miniszter és keretlegényei ad absurdum arról is dönthetnek, milyen könyvek álljanak a falusi kiskönyvtárban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.