Megszólalt az MTA elnöke: furcsa nyilatkozat a cenzúrabotrányról

  • narancs.hu
  • 2018. október 4.

Belpol

A túlzott óvatosság nem cenzúra, állítólag.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu négy kérdésére válaszolt a cenzúrabotránnyal kapcsolatban.

Fő állítása Lovásznak az, hogy az MTA-ban nincs cenzúra, hiszen a problémásnak ítélt előadások végül meg lesznek tartva, ugyan nem a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) központi programjának részeként, hanem egy alprogramon a Társadalomtudományi Kutatóközpontban.

Lovász egy az egyben rátolta a felelősséget Barnabás Beátára, az Akadémia főtitkárhelyettesére, aki az MTÜ programjának fő szervezője. Még azt is kimondta, hogy ő nem így döntött volna.

De vajon miért döntött úgy Barnabás Beáta, hogy a szóban forgó előadásokat letiltja?

Lovász erre érdekes magyarázatot ad. Mivel az Akadémia éppen „sorsdöntő” tárgyalásban van a kormánnyal, „a sajtó” pedig azzal vádolja őket, hogy politizálnak (helyesen: kormánysajtó – a szerk.), próbálnak óvatosak lenni, és távol tartani magukat mindentől, aminek politikai felhangjai lehetnek.

Nyilván jobb tárgyalási pozíció reményében.

Egyébként mindez felvet egy érdekes kérdést: elképzelhető, hogy ebben a felfokozott, Lovász által sorsdöntőnek leírt helyzetben ilyen döntésekről az elnöknek semmi tudomása sincs?

Lovász szavaival a sztori: „Az Akadémia nehéz és sorsdöntő tárgyalásban van az Innovációs és Technológiai Minisztériummal az intézethálózat jövőjéről. Ennek kapcsán megalapozatlan vádak is elhangzottak a sajtóban, többek között az, hogy az Akadémia a kutatás helyett politizál. Ebben a helyzetben fokozottan figyelünk arra, hogy ne adjunk alapot ehhez a vádhoz, ez a vitatott döntés is ebből a túlzott óvatosságból fakadt.”

Azt tehát elismerte: az előadásokat „politikai tartalmuk, áthallásuk” miatt nem tette be a Magyar Tudomány Ünnepe központi programjába.

Lehet ezt másképpen értelmezni, mint a kormányzati nyomás alatt működésbe lépő öncenzúra bevallását?

false

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.