Megszólalt az MTA elnöke: furcsa nyilatkozat a cenzúrabotrányról

  • narancs.hu
  • 2018. október 4.

Belpol

A túlzott óvatosság nem cenzúra, állítólag.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu négy kérdésére válaszolt a cenzúrabotránnyal kapcsolatban.

Fő állítása Lovásznak az, hogy az MTA-ban nincs cenzúra, hiszen a problémásnak ítélt előadások végül meg lesznek tartva, ugyan nem a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) központi programjának részeként, hanem egy alprogramon a Társadalomtudományi Kutatóközpontban.

Lovász egy az egyben rátolta a felelősséget Barnabás Beátára, az Akadémia főtitkárhelyettesére, aki az MTÜ programjának fő szervezője. Még azt is kimondta, hogy ő nem így döntött volna.

De vajon miért döntött úgy Barnabás Beáta, hogy a szóban forgó előadásokat letiltja?

Lovász erre érdekes magyarázatot ad. Mivel az Akadémia éppen „sorsdöntő” tárgyalásban van a kormánnyal, „a sajtó” pedig azzal vádolja őket, hogy politizálnak (helyesen: kormánysajtó – a szerk.), próbálnak óvatosak lenni, és távol tartani magukat mindentől, aminek politikai felhangjai lehetnek.

Nyilván jobb tárgyalási pozíció reményében.

Egyébként mindez felvet egy érdekes kérdést: elképzelhető, hogy ebben a felfokozott, Lovász által sorsdöntőnek leírt helyzetben ilyen döntésekről az elnöknek semmi tudomása sincs?

Lovász szavaival a sztori: „Az Akadémia nehéz és sorsdöntő tárgyalásban van az Innovációs és Technológiai Minisztériummal az intézethálózat jövőjéről. Ennek kapcsán megalapozatlan vádak is elhangzottak a sajtóban, többek között az, hogy az Akadémia a kutatás helyett politizál. Ebben a helyzetben fokozottan figyelünk arra, hogy ne adjunk alapot ehhez a vádhoz, ez a vitatott döntés is ebből a túlzott óvatosságból fakadt.”

Azt tehát elismerte: az előadásokat „politikai tartalmuk, áthallásuk” miatt nem tette be a Magyar Tudomány Ünnepe központi programjába.

Lehet ezt másképpen értelmezni, mint a kormányzati nyomás alatt működésbe lépő öncenzúra bevallását?

false

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.