Megszólalt az MTA elnöke: furcsa nyilatkozat a cenzúrabotrányról

  • narancs.hu
  • 2018. október 4.

Belpol

A túlzott óvatosság nem cenzúra, állítólag.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu négy kérdésére válaszolt a cenzúrabotránnyal kapcsolatban.

Fő állítása Lovásznak az, hogy az MTA-ban nincs cenzúra, hiszen a problémásnak ítélt előadások végül meg lesznek tartva, ugyan nem a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) központi programjának részeként, hanem egy alprogramon a Társadalomtudományi Kutatóközpontban.

Lovász egy az egyben rátolta a felelősséget Barnabás Beátára, az Akadémia főtitkárhelyettesére, aki az MTÜ programjának fő szervezője. Még azt is kimondta, hogy ő nem így döntött volna.

De vajon miért döntött úgy Barnabás Beáta, hogy a szóban forgó előadásokat letiltja?

Lovász erre érdekes magyarázatot ad. Mivel az Akadémia éppen „sorsdöntő” tárgyalásban van a kormánnyal, „a sajtó” pedig azzal vádolja őket, hogy politizálnak (helyesen: kormánysajtó – a szerk.), próbálnak óvatosak lenni, és távol tartani magukat mindentől, aminek politikai felhangjai lehetnek.

Nyilván jobb tárgyalási pozíció reményében.

Egyébként mindez felvet egy érdekes kérdést: elképzelhető, hogy ebben a felfokozott, Lovász által sorsdöntőnek leírt helyzetben ilyen döntésekről az elnöknek semmi tudomása sincs?

Lovász szavaival a sztori: „Az Akadémia nehéz és sorsdöntő tárgyalásban van az Innovációs és Technológiai Minisztériummal az intézethálózat jövőjéről. Ennek kapcsán megalapozatlan vádak is elhangzottak a sajtóban, többek között az, hogy az Akadémia a kutatás helyett politizál. Ebben a helyzetben fokozottan figyelünk arra, hogy ne adjunk alapot ehhez a vádhoz, ez a vitatott döntés is ebből a túlzott óvatosságból fakadt.”

Azt tehát elismerte: az előadásokat „politikai tartalmuk, áthallásuk” miatt nem tette be a Magyar Tudomány Ünnepe központi programjába.

Lehet ezt másképpen értelmezni, mint a kormányzati nyomás alatt működésbe lépő öncenzúra bevallását?

false

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.