Megtöltik a Balaton környékét a nyugdíjas németek

  • narancs.hu
  • 2024. október 21.

Belpol

Az utóbbi években jelentősen nőtt a külföldi, nyudíjas lakók aránya több Somogy és Zala megyei településen is.

 

Több mint 11 ezer 60 évnél idősebb, Németországban született ember él Magyarországon, jelentős részük Somogy és Zala megye Balatonhoz közeli részén lakik. Ezen a vidéken egy sor olyan település van, ahol a 60 évnél idősebbek között több mint tíz százalék a németek aránya, derül ki Koós Bálint, Tátrai Patrik és Gábriel Dóra kutatásából, amelyet a Portfolión ismertettek.

A változás gyorsan ment végbe, hiszen 2011-ben csak 22 ezer, 2022-ben már 38 ezer 60 év feletti külföldi állampolgár élt Magyarországon. Az évek alatt az összetételük is megváltozott, korábban ugyanis jellemzően még a határon túli magyar közösségekből vándoroltak be a legtöbben Magyarországra, mostanra azonban tendenciaszerűen emelkedik a nem magyar etnikumú, jellemzően Németországból, Belgiumból, Hollandiából és Svájcból érkezők aránya.

Magyarország célországként kapcsolódott be az idősek nemzetközi vándorlásába, ez a folyamat pedig a jövőben felgyorsulhat, illetve tovább erősödhet. A lakóhelyválasztást jellemzően az befolyásolja, hogy a nyugat-európaiak nyugodt, természetközeli helyszíneken szeretnének élni a származási országuk áraihoz képest olcsóbban. Az MNB adatai szerint a koronavírus-járvány után ugrásszerűen megnőtt a Somogy és Zala megyében ingatlant vásárló külföldiek aránya.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.