Hódmezővásárhely is elutasította a túlóratörvényt

  • narancs.h
  • 2019. február 5.

Belpol

Titkos szavazáson mondhattak véleményt az önkormányzati cégek alkalmazottai.

A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 2019. január 16-i rendkívüli ülésén tárgyalta a Munka Törvénykönyvének „rabszolgatörvényként” elhíresült módosítását.

A polgármester akkor azt javasolta a Közgyűlésnek, hogy a 100%-os önkormányzati tulajdonú cégek számára tiltsa meg az évi 250 órát meghaladó túlóra alkalmazását, valamint 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeret bevezetését.

Ezért a közgyűlés akkor úgy döntött, hogy ahhoz, hogy az ügy újra napirendre kerüljön az önkormányzati cégeknek először név nélkül írásban kell nyilatkozniuk álláspontjukról.

A Polgármesteri Hivatal Facebook oldalán közzétett bejegyzés is megerősíti, hogy a Fidesz-frakció tagjai ígéretet tettek arra, hogy a munkavállalók véleményét fogják képviselni a döntés során.

Ennek érdekében február 5-én tartottak tájékoztatást, majd titkos szavazást. Az eseményen 370 munkavállaló közül mindössze 45 fő jelent meg. 
A szavazók túlnyomó többsége a törvény alkalmazása ellen foglalt állást: a leadott 45 szavazatból mindössze 1 támogatta a törvényt, míg 42 fő ellene szavazott. 2 szavazat érvénytelen volt.

A túlóratörvényt elutasító önkormányzatok száma folyamatosan gyarapszik, eddig többek között  SzegedSzombathely, Ajka, Székesfehérvár és a XV. kerület önkormányzata is bojkottálta a törvényt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.