Tovább romlott a korai iskolaelhagyókra vonatkozó statisztika - írja az mfor az Eurostat adataira hivatkozva.
A legfrissebb adatokból az derül ki, hogy 2017-ben a 18-24 év közöttieknek a 12,5 százaléka hagyta félbe a tanulmányait valamilyen okból kifolyólag. Ez csak egy hajszállal rosszabb, mint 2016-ban, amikor ez a szám 12,4 százalék volt. Ezzel azonban így is sikerült 11 éves mélypontra süllyedni: legutóbb 2006-ban volt ennyire rossz a helyzet - teszik hozzá.
Ezzel az uniós ragsor utolsó harmadába sikerült pozícionálni magunkat, a visegrádi országoktól pedig jócskán el vagyunk maradva.
A jelenséget társadalmi, gazdasági, kulturális, oktatási, nemi és családi tényezők egyaránt befolyásolhatják, és a probléma főként az alacsony társadalmi-gazdasági státusú csoportokat érinti - írja az mfor. A korai iskolaelhagyást emellett az oktatás minősége is befolyásolhatja, és nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a kormány 2012-es döntése, amellyel 18-ról 16 évre vitte le a tankötelezettség korhatárát, sem segített a helyzeten, hanem megkönnyíti a lemorzsolódást.
A korai iskolaelhagyók arányának növekedése a kormány Európa 2020 stratégiájának is keresztbe tehet, ugyanis az egyik fő célkitűzés ennek 10% alá való csökkentése volt. Mivel azonban 2014 óta emelkedő trendet láthatunk, így elég valószínűtlen, hogy ezt a vállalást teljesíteni tudja a kormány.
