A sajtószabadságra hivatkozva védte meg a Médiatanács a köztévé karaktergyilkos híradóját

  • B. Papp Máté
  • 2019. január 18.

Belpol

Amennyiben hatósági úton kérnék számon a köztévén a csúsztatásokat és a propagandamódszereket, sérülne a szerkesztői szabadság. Így érvelt a Médiatanács, amikor elutasította az M1 híradójának kiegyensúlyozatlanságára vonatkozó panaszt.

A panaszt a köztévé előtt korábban éhségsztrájkoló Nagy Navarro Balázs tette, aki ellen egyébként számos pert indított a köztévé többségét elbukva. A panasztevő a hírcsatornán 2018. december 9-én 19 óra 30 perces kezdettel sugárzott Híradó kiegyensúlyozatlanságát kifogásolta.

Pontosabban azzal érvelt, hogy a médiatörvény és a médiaalkotmány egyaránt kiegyensúlyozott tájékoztatásra kötelezi a köztévét, de Nagy Navarro szerint ezt az előírást az M1 súlyosan megsértette, amikor nem a kellő részletességgel és tartalommal számolt be az MTVA székháza előtt tartott tüntetésről.

"Lejárató anyag"

A panasztevő szerint „az M1 egy 3 mondatos – részben hibás tartalmú, részben egy másik médiatartalom-szolgáltatótól (hvg.hu) idézett – hírt közölt.” A tüntetés érdemi részéről egyáltalán nem számolt be, a riport 90 százaléka a képviselőről készített, szinte kizárólagosan negatív színben feltüntetni kívánó, lejárató anyag volt.

Hadházy Ákos a hétfő esti tüntetésen

Hadházy Ákos a tüntetésen

Fotó: Sióréti Gábor

 

A tüntetés másik öt felszólalója egyáltalán nem kerül megemlítésre, a beszédükből nem idéztek semmit, senkit nem szólaltattak meg, a beszédek tartalmát, a tüntetésen megfogalmazott követeléseket nem közölték. Ezen kívül a riport felvezetésekor, majd az anyag adásba kerülésekor végig a jobb alsó sarkában elhelyezett felirat sem felelt meg a valóságnak, ugyanis a tüntetésen nem az Európai Ügyészség mellett szólaltak fel, hanem az MTVA vezérigazgatója és tanácsadója ellen, továbbá követelték, hogy „a közmédia ne a kormányzati propaganda hazugsággyáraként, hanem pártatlan közszolgálati médiumként működjön.”

A tárgyi híradós anyag hossza jóval meghaladta az átlagos híradós anyagok terjedelmét, amely lehetővé tette volna a felszólalások érdemi tartalmának, a tüntetés követeléseinek részletes ismertetését. Ugyanakkor nem tájékoztatott többek között Hadházy Ákos beszédéről sem, és arról sem, hogy nem engedték belépni a közmédia területére. (Nagy Navarro egyébként Hadházyval egyeztetve adta be a kérelmét a Médiatanácshoz.)

A független parlamenti képviselő szerepe azért érdekes, mert a kifogásolt műsor rá volt kihegyezve. A műsorvezető azzal indított, hogy az Európai Ügyészség mellett tüntettek délután prá százan Hadházy vezetésével. Eztán Hadházy politikai múltja következett, többek között az, hogy lemondott a társelnöki tisztségekről, majd azt mondta a narrátor, hogy az „egyik legemlékezetesebb szereplése az volt, amikor az állatorvosi végzettségére hivatkozva a koraszülötteket kiskutyákhoz hasonlította, továbbá a kisbabák és a tejeszacskók között is párhuzamot vont.” Az M1 műsorában ezen kívül kitértek „Hadházy földügyeire”, valamint arra is, hogy „perben áll idős szomszédjával”, illetve korábbi párttársával, Sallai R. Benedekkel való konfliktusára is. (A felvétel itt megnézhető, körülbelül 26:45-tól indul).

"Szerkesztési sajátosságok"

A Médiatanács nem vitatta, hogy a műsorszegmens "szerkesztési sajátosságai" módot adhattak arra, hogy a nézők egy részben a tényszerű információközlésen túl egyéb benyomásokat keltsen.

Azonban a nézők egy részében valakivel szemben negatív hangulatot keltő megfogalmazások, interjú-szerkesztési sajátosságok miatt nem állapítható meg a médiahatóság szerint a kiegyensúlyozottság törvényi kötelezettségének megsértése.

Jelenet a tüntetés helyett Hadházy fikázásával foglalkozó Híradóból

Jelenet a tüntetés helyett Hadházy fikázásával foglalkozó Híradóból

 

 

Az esetleges pontatlan megfogalmazás, illetve a tényszerűség hiánya ugyanis csak akkor értékelendő jogsértés megállapításánál, ha az egyben a kiegyensúlyozatlan tájékoztatást eredményez - így érvelt a kizárólag Fidesz delegálta tagokból álló Médiatanács. A hatóság szerint pontosan azért nem kényszeríthető ki hatósági úton a tájékoztatásban megjelent információk korrekciója, pontosítása, mert az a "szerkesztői szabadság aránytalan korlátozásához vezetne".

A Médiatanács megjegyzi, hogy a híradásban a közmédia túl azon, hogy ismertette, volt tüntetés az MTVA székház előtt, az egyes információkat szövegkörnyezetéből kiragadva oly módon szerkesztett össze, amely téves következtetések levonására lehetett alkalmas. Az ilyen gyakorlattal szemben a médiaszabályozás keretein kívül álló jogorvoslati eszközök állnak a rendelkezésre, így sajtóhelyreigazítási eljárás, személyiségi jogi per kezdeményezése jóhírnév vagy becsület megsértése esetén, vagy akár büntetőjogi eszközök.

Hozzátette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye senkinek nem jelent alanyi jogot az adott műsorszámban történő megszólalásra, szereplésre vagy véleményének ismertetésére. A Médiaszolgáltató szerkesztési szabadsága körében szabadon dönt arról, hogy milyen témáról, s milyen mélységben és terjedelemben számol be, vagy a műsorszámban megszólaló személy mely mondatait adja közre.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.