A sajtószabadságra hivatkozva védte meg a Médiatanács a köztévé karaktergyilkos híradóját

  • B. Papp Máté
  • 2019. január 18.

Belpol

Amennyiben hatósági úton kérnék számon a köztévén a csúsztatásokat és a propagandamódszereket, sérülne a szerkesztői szabadság. Így érvelt a Médiatanács, amikor elutasította az M1 híradójának kiegyensúlyozatlanságára vonatkozó panaszt.

A panaszt a köztévé előtt korábban éhségsztrájkoló Nagy Navarro Balázs tette, aki ellen egyébként számos pert indított a köztévé többségét elbukva. A panasztevő a hírcsatornán 2018. december 9-én 19 óra 30 perces kezdettel sugárzott Híradó kiegyensúlyozatlanságát kifogásolta.

Pontosabban azzal érvelt, hogy a médiatörvény és a médiaalkotmány egyaránt kiegyensúlyozott tájékoztatásra kötelezi a köztévét, de Nagy Navarro szerint ezt az előírást az M1 súlyosan megsértette, amikor nem a kellő részletességgel és tartalommal számolt be az MTVA székháza előtt tartott tüntetésről.

"Lejárató anyag"

A panasztevő szerint „az M1 egy 3 mondatos – részben hibás tartalmú, részben egy másik médiatartalom-szolgáltatótól (hvg.hu) idézett – hírt közölt.” A tüntetés érdemi részéről egyáltalán nem számolt be, a riport 90 százaléka a képviselőről készített, szinte kizárólagosan negatív színben feltüntetni kívánó, lejárató anyag volt.

Hadházy Ákos a hétfő esti tüntetésen

Hadházy Ákos a tüntetésen

Fotó: Sióréti Gábor

 

A tüntetés másik öt felszólalója egyáltalán nem kerül megemlítésre, a beszédükből nem idéztek semmit, senkit nem szólaltattak meg, a beszédek tartalmát, a tüntetésen megfogalmazott követeléseket nem közölték. Ezen kívül a riport felvezetésekor, majd az anyag adásba kerülésekor végig a jobb alsó sarkában elhelyezett felirat sem felelt meg a valóságnak, ugyanis a tüntetésen nem az Európai Ügyészség mellett szólaltak fel, hanem az MTVA vezérigazgatója és tanácsadója ellen, továbbá követelték, hogy „a közmédia ne a kormányzati propaganda hazugsággyáraként, hanem pártatlan közszolgálati médiumként működjön.”

A tárgyi híradós anyag hossza jóval meghaladta az átlagos híradós anyagok terjedelmét, amely lehetővé tette volna a felszólalások érdemi tartalmának, a tüntetés követeléseinek részletes ismertetését. Ugyanakkor nem tájékoztatott többek között Hadházy Ákos beszédéről sem, és arról sem, hogy nem engedték belépni a közmédia területére. (Nagy Navarro egyébként Hadházyval egyeztetve adta be a kérelmét a Médiatanácshoz.)

A független parlamenti képviselő szerepe azért érdekes, mert a kifogásolt műsor rá volt kihegyezve. A műsorvezető azzal indított, hogy az Európai Ügyészség mellett tüntettek délután prá százan Hadházy vezetésével. Eztán Hadházy politikai múltja következett, többek között az, hogy lemondott a társelnöki tisztségekről, majd azt mondta a narrátor, hogy az „egyik legemlékezetesebb szereplése az volt, amikor az állatorvosi végzettségére hivatkozva a koraszülötteket kiskutyákhoz hasonlította, továbbá a kisbabák és a tejeszacskók között is párhuzamot vont.” Az M1 műsorában ezen kívül kitértek „Hadházy földügyeire”, valamint arra is, hogy „perben áll idős szomszédjával”, illetve korábbi párttársával, Sallai R. Benedekkel való konfliktusára is. (A felvétel itt megnézhető, körülbelül 26:45-tól indul).

"Szerkesztési sajátosságok"

A Médiatanács nem vitatta, hogy a műsorszegmens "szerkesztési sajátosságai" módot adhattak arra, hogy a nézők egy részben a tényszerű információközlésen túl egyéb benyomásokat keltsen.

Azonban a nézők egy részében valakivel szemben negatív hangulatot keltő megfogalmazások, interjú-szerkesztési sajátosságok miatt nem állapítható meg a médiahatóság szerint a kiegyensúlyozottság törvényi kötelezettségének megsértése.

Jelenet a tüntetés helyett Hadházy fikázásával foglalkozó Híradóból

Jelenet a tüntetés helyett Hadházy fikázásával foglalkozó Híradóból

 

 

Az esetleges pontatlan megfogalmazás, illetve a tényszerűség hiánya ugyanis csak akkor értékelendő jogsértés megállapításánál, ha az egyben a kiegyensúlyozatlan tájékoztatást eredményez - így érvelt a kizárólag Fidesz delegálta tagokból álló Médiatanács. A hatóság szerint pontosan azért nem kényszeríthető ki hatósági úton a tájékoztatásban megjelent információk korrekciója, pontosítása, mert az a "szerkesztői szabadság aránytalan korlátozásához vezetne".

A Médiatanács megjegyzi, hogy a híradásban a közmédia túl azon, hogy ismertette, volt tüntetés az MTVA székház előtt, az egyes információkat szövegkörnyezetéből kiragadva oly módon szerkesztett össze, amely téves következtetések levonására lehetett alkalmas. Az ilyen gyakorlattal szemben a médiaszabályozás keretein kívül álló jogorvoslati eszközök állnak a rendelkezésre, így sajtóhelyreigazítási eljárás, személyiségi jogi per kezdeményezése jóhírnév vagy becsület megsértése esetén, vagy akár büntetőjogi eszközök.

Hozzátette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye senkinek nem jelent alanyi jogot az adott műsorszámban történő megszólalásra, szereplésre vagy véleményének ismertetésére. A Médiaszolgáltató szerkesztési szabadsága körében szabadon dönt arról, hogy milyen témáról, s milyen mélységben és terjedelemben számol be, vagy a műsorszámban megszólaló személy mely mondatait adja közre.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.