Mendrey: Tévedtem, amikor azt hittem, ez a kormány érdemben akar tárgyalni

  • narancs.hu
  • 2016. február 11.

Belpol

Miközben Lázár nekiment a Pedagógusok Szakszervezetének, a PDSZ elnöke tudatta: ők is otthagyják a kormány álságos kerekasztalát. Orbán szerint külső erők állnak a háttérben.

A legnagyobb oktatásügyi érdekképviseleti szerv, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) korábban többször mondott le az erélyes tiltakozásról, hogy inkább a kormány tárgyalóasztalánál próbáljon meg eredményeket elérni. Ezekben az esetekben a másik szakszervezet, a PDSZ az utcát választotta, és valós változásokat követelt. A tiltakozásokat a kormány ilyenkor azzal tudta leszerelni, hogy a PSZ-re mutogatott, akik ugyebár nem tüntettek összevissza, hanem szépen, illedelmesen tárgyaltak velük – hogy aztán a tüntetések ellaposodása után ne történjen semmi.

Ezen a héten fordult a kocka: a PSZ nem ült le Balog Zoltán kormányközeli szervezetekkel feltöltött kerekasztala mellé tárgyalni kedden, a PDSZ viszont ott volt, és annak elnöke, Mendrey László is bizakodóan nyilatkozott a tárgyalások várható eredményeiről.

Palkovics államtitkár és Mendrey a kerekasztalnál

Palkovics államtitkár és Mendrey a kerekasztalnál

Fotó: MTI

Ezek után ma, kora délután szinte egyszerre jelent meg két hír.

Lázár János miniszter keményen beszólt a PSZ-nek, amiért az nem hajlandó tárgyalni, és politikacsinálással, „balhézással” vádolta meg Galló Istvánné elnököt. Az MTI tudósítása szerint a Kormányinfón elhangzott: a kormány azt kéri a pedagógusoktól, különösképpen a Pedagógusok Szakszervezetétől, hogy a közoktatás problémáinak megoldása érdekében üljenek le tárgyalni a kormánnyal. Lázár azt mondta, példátlan, hogy egy olyan komoly szakszervezet, mint a PSZ, visszautasította a kormány tárgyalási szándékát, ugyanakkor jelezte: tiszteletben tartják, hogy ha tüntetni akarnak. A miniszter szerint, ha a PSZ felelősen gondolkodik az oktatásról, akkor „nem balhéval, hanem tárgyalással és a tárgyalásokon keresztül változásokkal tudja elérni”, hogy a pedagógusok helyzete és a gyerekek oktatásának minősége javuljon.

A PDSZ sok kritikát kapott saját tagjaitól is, amiért belement a kormánnyal való tárgyalásba, és ezzel gyengítette a tiltakozás erejét. Mendrey László elnök viszont mai közleményében bejelentette, hogy a PDSZ is feláll a kerekasztaltól. „Tévedtem. Talán a pedagógiai optimizmus hitette el velem, hogy a kormány – meghallva az elégedetlenek hangját – érdemben akar tárgyalni. A kerekasztal erre – elvileg – megfelelő forma is lehetne. De EZ a kerekasztal nem AZ a kerekasztal, ahol ott kell maradni, mert – összetétele okán – nem alkalmas valódi változások kikényszerítésére.”

Díszes társaság

Díszes társaság

Fotó: MTI

Azt is hozzátette: „A hosszú ideje forrongó és most felszínre robbant elégedetlenség többet akar, mint a törvény módosítgatását. Bele akar szólni sorsának alakításába, vissza akarja kapni szabadságát, s azt akarja, hogy gyermeke számára ez már ne kiküzdendő lehetőség, hanem a világ legtermészetesebb evidenciája legyen. Egységet akar, mely nem külön tárgyal, hanem egy valódi kerekasztalnál közös akaratot fogalmaz meg a kormánnyal szemben.”

Végül pedig saját felelősségéről beszélt: „Rosszul mértem fel a lehetőségeket. Ember vagyok, tévedtem. Sajnálom. De maradtam, aki voltam! Hinni szeretném, hogy sokan, nagyon sokan leszünk szombaton a Kossuth téren!”

A tüntetés iránti érdeklődés amúgy folyamatosan növekszik. Szombaton felszólal a PSZ és a PDSZ elnöke is. De előtte még hallgassuk meg Orbán Viktort is: a miniszterelnök szerint a pedagógusok tiltakozása mögött csakis külső erők állhatnak, hiszen az oktatásban minden rendben van. A Népszabadságnak arról is beszéltek fideszes képviselők, hogy a kormányfő a zárt frakcióülésen leszögezte: nincs olyan konkrét ok, ami kiválthatta volna a szombatra tervezett demonstrációt. Nagyjából ennyit elég is elmondanunk a kormánnyal való tárgyalások esélyeiről.

Kedves pedagógusok, szülők, diákok, most már tudjátok: ha problémákat láttok az oktatásban, akkor mögöttetek külső erők állnak.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.