Ez a markáns politikai állásfoglalás elfogadhatatlannak és teljesen érthetetlennek bizonyult a magyar közvélemény többsége számára.
A hálátlanok, bepanaszolták Magyarországot,
romlottak az uniós csatlakozásunk esélyei, pedig milyen sok pénzt költ a kormány roma programokra, inkább itthon kéne a problémákat megoldani, és nem szanaszét kürtölni a nagyvilágba - vélték és vélik azóta is a legtöbben. Csakhogy sok roma érzi úgy, hogy jogállam és milliárdos programok ide, cigány önkormányzatok és kisebbségi hivatal oda, ők ebben az országban nemhogy nem egyenjogúak, de a többség emberszámba is alig veszi őket.
Ha a helyzetüket csak ők maguk és a jogvédők látnák ilyen sötéten, a mindenkori kormánynak nem sok gondot okoznának. A sok száz pozitív kanadai menekültügyi döntést is a szőnyeg alá lehetne még söpörni azzal, hogy Toronto messze van, a dörzsölt romák megvezetik az ottani hatóságot, és amúgy sem Kanadához akarunk csatlakozni, ugyebár. Erős fejfájást a romák magyar politikai körökben csak azóta okoznak, amióta az Európai Unió éves magyarországi jelentései is rendre felróják a romaellenes diszkrimináció és erőszak változatos eseteit és formáit. És tessék, most, amikor már kitűzetett a csatlakozás dátuma, éppen a legzajosabbak kapnak menedékjogot egy uniós tagországban!
Krasznai Józsefet élete egyik legnehezebb pillanatában sikerült utolérnünk: néhány órával korábban az egyik strasbourgi kórházban meghalt a testvére, Krasznai Ibolya, a zámolyiak másik vezetője. "Mivel annyit bántották odahaza, itt fogjuk eltemetni" - mondta Krasznai, aki maga is csak a magyar újságokból értesült a menekülthatóság kedvező döntéséről. "Ha csak egyetlen roma kapta meg a menedékjogot, már bebizonyítottuk az igazunkat,
a harcunk beérett"
- jelentette ki. Krasznai szerint arra is megérett az idő, hogy a magyar politikusok kiemeljék végre a fejüket a homokból, és ne csak a mundér becsületét védjék. "Attól, hogy Hende Csaba (az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára) sokszor elmondja, hogy Magyarország jogállam, amely gondoskodik polgárainak személyes biztonságáról, még nem fognak kevesebben eljönni" - fűzte hozzá. Krasznai azt is elmondta: szeretné, hogy a kivándorlók közül minél többen adjanak hangot a döntésüknek, hogy az okok tudatosodjanak a közvéleményben.
"A franciák tévednek, ha azt gondolják, hogy nincs garancia a hazatérő romák személyes biztonságára" - adta meg a kormányzati alaphangot a napilapoknak elsőként nyilatkozó Hende Csaba, akit azonban lapzártáig sajnos nem sikerült megszólítani. Hivatalos francia tájékoztatás híján persze érthető, hogy nem nagy a nyilatkozási kedv a magyar minisztériumokban, Horváth Gábor külügyminisztériumi szóvivő szerint például a romák kivándorlásának egyáltalán nincs is semmilyen diplomáciai vetülete, mely kijelentés a magyar külpolitika legfőbb deklarált célkitűzését, az uniós csatlakozást tekintve legalábbis meghökkentő. Horváth szerint egyébként akkor, ha megérkeznek a papírok Franciaországból, minden bizonnyal születik majd külügyi állásfoglalás.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal nemrég megválasztott elnöke szerint a franciák rosszul értelmezik a menekültstátus kritériumait. Báthory János a Narancsnak elmondta, hogy bár valóban léteznek érvek, amelyek elgondolkoztathatják a magyarországi romákat, azok "pszichológiailag" nem indokolják a külföldre menekülést. Arra a kérdésre, hogy melyek lennének ezek az érvek, Báthory elismerte: "Vannak ugyan diszkriminatív események, de azok idehaza is rendezhetők. A kormány önkritikusan áll hozzá a romakérdéshez, és ezt a romákkal kapcsolatos programok léte is jelzi." Szerinte most sok romának lesz olyan hamis illúziója, hogy ha kimennek, ők is sikerrel járhatnak. "A menekültek indokai összetettek, és nem támasztják alá, hogy a zámolyi romák vagy bárki más külföldön menekültstátust kapjon" - fejtette ki ellenérvét, hozzátéve: "Jogosan csak akkor minősül valaki menekültnek, ha odahaza kimutathatóan üldözték, és a jogorvoslat garanciái is hiányoztak." Báthory utalt rá, hogy nemcsak a francia, hanem a kanadai hatóságoknak is gondot okoz a politikai és a gazdasági menekültek megkülönböztetése. "Van magánvéleményem is a romák kivándorlásának a hátterével kapcsolatban, de ezt egyelőre nem kívánom nyilvánosságra hozni" - válaszolta végül sokat sejtetőn arra a közbevetésre, hogy vajon miként tévedhetnek egyszerre ekkorát a franciák és a kanadaiak is.
Krasznai, aki maga nem kért menedékjogot, elmondta: megszűnik a zámolyiaknál betöltött szerepe, ha a csoport valóban végleg Strasbourgban maradhat. "A munkavállalási engedélyek még a héten megérkeznek, de már most látszik, hogy mindenkinek lesz munkahelye. A gyerekek iskolába járnak, franciául tanulnak. Mindenkinek hiányzik Magyarország, az itteniek, bajuk csak a politikusokkal és azokkal van, akik bántották őket. De történjék odahaza bármi, ezek az emberek soha nem fognak már visszatérni, hogy ott éljenek" - búcsúzott szomorúan.
Miklósi Gábor
(Roma Sajtóközpont)
