Menekültstátus a zámolyiaknak?: Az ígéret földje

  • Miklósi Gábor
  • 2001. január 11.

Belpol

az információt (bár nem is cáfolták), egyelőre politikusaink sem hajlandók érdemben foglalkozni
az információt (bár nem is cáfolták), egyelőre politikusaink sem hajlandók érdemben foglalkozni a strasbourgi döntés magyarországi vonatkozásaival. A romák tömeges kivándorlása minden bizonnyal a "nálunk senki nem üldözi a cigányokat" kijelentés ráolvasásszerű ismételgetése ellenére idén is folytatódni fog. És az is biztos: a zámolyiak soha nem költöznek már vissza Magyarországra.Azámolyi romák kálváriája az utóbbi évek egyik legjobban dokumentált eseménysorozata volt, így aztán egyáltalán nem meglepő, hogy - ha igazak a sajtóértesülések - a francia menekültügyi hivatal végül pozitívan bírálta el a kérelmüket. A magyarországi romák kivándorlásának krónikájában a zámolyiak azonban így sem lehetnének több mint egy apró alfejezet, hiszen ennél a 46 embernél nagyságrendekkel többen utaztak és utaznak e napokban is Kanadába. Míg azonban a tengerentúlra a legtöbben lehetőleg észrevétlenül és egyenként próbálnak kijutni, a zámolyiak nem féltek kinyilvánítani, hogy csoportos kiutazásuk a menekülésen túl politikai aktus is, sőt a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon keresetet nyújtottak be a magyar állam ellen. "Magyarországon nem vagyunk biztonságban, az állam nem védi meg a romákat" - nyilatkozta tavaly júliusban Krasznai József, a zámolyiak vezetője.

Ez a markáns politikai állásfoglalás elfogadhatatlannak és teljesen érthetetlennek bizonyult a magyar közvélemény többsége számára.

A hálátlanok, bepanaszolták Magyarországot,

romlottak az uniós csatlakozásunk esélyei, pedig milyen sok pénzt költ a kormány roma programokra, inkább itthon kéne a problémákat megoldani, és nem szanaszét kürtölni a nagyvilágba - vélték és vélik azóta is a legtöbben. Csakhogy sok roma érzi úgy, hogy jogállam és milliárdos programok ide, cigány önkormányzatok és kisebbségi hivatal oda, ők ebben az országban nemhogy nem egyenjogúak, de a többség emberszámba is alig veszi őket.

Ha a helyzetüket csak ők maguk és a jogvédők látnák ilyen sötéten, a mindenkori kormánynak nem sok gondot okoznának. A sok száz pozitív kanadai menekültügyi döntést is a szőnyeg alá lehetne még söpörni azzal, hogy Toronto messze van, a dörzsölt romák megvezetik az ottani hatóságot, és amúgy sem Kanadához akarunk csatlakozni, ugyebár. Erős fejfájást a romák magyar politikai körökben csak azóta okoznak, amióta az Európai Unió éves magyarországi jelentései is rendre felróják a romaellenes diszkrimináció és erőszak változatos eseteit és formáit. És tessék, most, amikor már kitűzetett a csatlakozás dátuma, éppen a legzajosabbak kapnak menedékjogot egy uniós tagországban!

Krasznai Józsefet élete egyik legnehezebb pillanatában sikerült utolérnünk: néhány órával korábban az egyik strasbourgi kórházban meghalt a testvére, Krasznai Ibolya, a zámolyiak másik vezetője. "Mivel annyit bántották odahaza, itt fogjuk eltemetni" - mondta Krasznai, aki maga is csak a magyar újságokból értesült a menekülthatóság kedvező döntéséről. "Ha csak egyetlen roma kapta meg a menedékjogot, már bebizonyítottuk az igazunkat,

a harcunk beérett"

- jelentette ki. Krasznai szerint arra is megérett az idő, hogy a magyar politikusok kiemeljék végre a fejüket a homokból, és ne csak a mundér becsületét védjék. "Attól, hogy Hende Csaba (az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára) sokszor elmondja, hogy Magyarország jogállam, amely gondoskodik polgárainak személyes biztonságáról, még nem fognak kevesebben eljönni" - fűzte hozzá. Krasznai azt is elmondta: szeretné, hogy a kivándorlók közül minél többen adjanak hangot a döntésüknek, hogy az okok tudatosodjanak a közvéleményben.

"A franciák tévednek, ha azt gondolják, hogy nincs garancia a hazatérő romák személyes biztonságára" - adta meg a kormányzati alaphangot a napilapoknak elsőként nyilatkozó Hende Csaba, akit azonban lapzártáig sajnos nem sikerült megszólítani. Hivatalos francia tájékoztatás híján persze érthető, hogy nem nagy a nyilatkozási kedv a magyar minisztériumokban, Horváth Gábor külügyminisztériumi szóvivő szerint például a romák kivándorlásának egyáltalán nincs is semmilyen diplomáciai vetülete, mely kijelentés a magyar külpolitika legfőbb deklarált célkitűzését, az uniós csatlakozást tekintve legalábbis meghökkentő. Horváth szerint egyébként akkor, ha megérkeznek a papírok Franciaországból, minden bizonnyal születik majd külügyi állásfoglalás.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal nemrég megválasztott elnöke szerint a franciák rosszul értelmezik a menekültstátus kritériumait. Báthory János a Narancsnak elmondta, hogy bár valóban léteznek érvek, amelyek elgondolkoztathatják a magyarországi romákat, azok "pszichológiailag" nem indokolják a külföldre menekülést. Arra a kérdésre, hogy melyek lennének ezek az érvek, Báthory elismerte: "Vannak ugyan diszkriminatív események, de azok idehaza is rendezhetők. A kormány önkritikusan áll hozzá a romakérdéshez, és ezt a romákkal kapcsolatos programok léte is jelzi." Szerinte most sok romának lesz olyan hamis illúziója, hogy ha kimennek, ők is sikerrel járhatnak. "A menekültek indokai összetettek, és nem támasztják alá, hogy a zámolyi romák vagy bárki más külföldön menekültstátust kapjon" - fejtette ki ellenérvét, hozzátéve: "Jogosan csak akkor minősül valaki menekültnek, ha odahaza kimutathatóan üldözték, és a jogorvoslat garanciái is hiányoztak." Báthory utalt rá, hogy nemcsak a francia, hanem a kanadai hatóságoknak is gondot okoz a politikai és a gazdasági menekültek megkülönböztetése. "Van magánvéleményem is a romák kivándorlásának a hátterével kapcsolatban, de ezt egyelőre nem kívánom nyilvánosságra hozni" - válaszolta végül sokat sejtetőn arra a közbevetésre, hogy vajon miként tévedhetnek egyszerre ekkorát a franciák és a kanadaiak is.

Krasznai, aki maga nem kért menedékjogot, elmondta: megszűnik a zámolyiaknál betöltött szerepe, ha a csoport valóban végleg Strasbourgban maradhat. "A munkavállalási engedélyek még a héten megérkeznek, de már most látszik, hogy mindenkinek lesz munkahelye. A gyerekek iskolába járnak, franciául tanulnak. Mindenkinek hiányzik Magyarország, az itteniek, bajuk csak a politikusokkal és azokkal van, akik bántották őket. De történjék odahaza bármi, ezek az emberek soha nem fognak már visszatérni, hogy ott éljenek" - búcsúzott szomorúan.

Miklósi Gábor

(Roma Sajtóközpont)

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.