Nagyító alá vettük a gönyűi tendert, megvizsgáltuk a kizáráshoz vezető okokat, és azt is megpróbáljuk rekonstruálni, milyen magyarázata lehet annak, hogy a Közgép ellen ilyen fegyvert vetettek be. Csütörtöki címlapsztorinkból adunk ízelítőt: az alábbi rész arról szól, mi lesz a Közgéppel a közeljövőben.
| ||
„S hogy mi lesz most a dél-pesti Haraszti úton székelő Közgép sorsa? Simicska taktikája jól sejthető: még ha netán a bekerülési árnál olcsóbban, azaz ráfizetéssel is vállal egy-egy beruházást, ez még mindig a kisebb veszteség, mint ha egyáltalán nem jut munkához, s az embereit a semmittevésért fizetné. Értesüléseink szerint a Közgép munkanaplója 2016-ban még be van táblázva, de akad munka 2017-ben is. Az ugyanakkor kizárt, hogy csupán a magánszektor tartsa el a céget (még ha különböző csarnokokat szép számmal tudnának építeni), lévén, hogy az olyan projektekre (vasút-, sztráda-, hídépítés) specializálódott, ahol az állam nélkül nincs komolyabb beruházás, ahogy önmagában az export sem lehet menekülő út.
(...)
„Azt mondanám, hogy a cégnél most az ostromlott vár hangulata uralkodik, van egy összezárás. Amellett, hogy minket évek óta a Lajos miatt emlegetnek annyit, erős összetartás van a munkatársak közt. Van olyan, akinek már a szülője is itt dolgozott, akad olyan felső vezető, aki technikusként kezdte évtizedekkel ezelőtt. Amikor az LMP-sek ideláncolták magukat 2012-ben, akkor el kellett magyarázni a műhelyben dolgozóknak, hogy nincs a munkájukkal baj, jó, amit csinálnak, ez csak politikai akció volt, nyugodjanak meg, nem minősíti őket. A Közgép rengeteg mindent épített ebben az országban, és ez már akkor is így volt, amikor Lajos még iskolába járt” – mondja ott dolgozó forrásunk.
Épp az egyedi szakértelem és hatalmas kapacitások miatt jelent a Közgép komoly értéket – bárki számára. Ám arra, hogy Simicska a cégbeli tulajdonrészét eladja valakinek (máshogy ezt kiszervezni onnan nem lehet), főleg egy kormányközeli kérőnek, arra jelenleg nincs esély a forrásaink szerint. „Van olyan ember ebben a városban, akitől ilyen módszerekkel meg lehet szerezni valamit. De tőle nem.”
| Érdemes tudni A Közgép tíz éve, még szocialista kormányzat alatt kezdett igazi fejlődő pályára állni. A rendszerváltás idején még kétséges volt, hogy túlél-e a nagyvállalat, amely a szocializmus idején számos nagyberuházásban vett részt. A 90-es évek átvészelése után még az első Orbán-kormány alatt sem kapott komolyabb megbízásokat, az ezredforduló éves „forgalma egy-két milliárd forint körül mozgott, és csak alvállalkozóként vett részt a nagyobb munkákban, például azokban a hídépítésekben, amelyek a Vegyépszer irányításával zajlottak” – olvasható az origo.hu cégről szóló cikkében 2010-es cikkében. A változás akkor indult el, amikor a későbbi vezérigazgató, Németh Miklós 2004-ben az igazgatóságba került. Két évvel később már Németh vezette a céget, és el kezdte tágítani a cég profilját. „A Közgép gyakorlatilag az ágazat összes nagyobb szereplőjével kialakított valamilyen partneri viszonyt: dolgozott együtt többek között a Strabaggal, a Hídépítővel, a Colasszal, és sok más, kevésbé ismert nevű céggel is. A terjeszkedéssel együtt járt a forgalom jelentős növekedése is: 2004-ben még alig 1,8 milliárd forint volt a nettó bevétele, ami a következő évben már 7,5 milliárdra ugrott, 2008-ban megközelítette a 20 milliárdot”, 2009-ben pedig alulról súrolta a 40 milliárdot. Első nagy visszhangot kiváltó projektjük a Margit híd felújítása volt, de az idézett cikkben meghatározó emberként a Közgép környékén már feltűnik Nyerges Zsolt, Simicska Lajos üzlettársa. Utóbbiról 2012-ben derült ki, hogy ő a Közgép tényleges tulajdonosa. Ekkor a cég már rohamtempókban hódította el a milliárdos közbeszerzéseket. |
