Első fokon elutasította a Fővárosi Törvényszék a Molnár Péter vezette Mit bambulsz abban a bomberban, ember? slam poetry csapat által kezdeményezett közérdekű adatigénylés keresetét. (Az előző részek tartalmából: Balog minisztériuma szerint nincs is olyan, hogy felzárkóztatás; Slam poetry csapat pereskedik az Emmivel: nem várt fordulat)
Kíváncsi vagy? Perelj!
Látszólag semmi kis adatigénylésnek indult: civilek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (továbbiakban: Infotv.) alapján igényeltek adatokat az Emmitől, de az intézmény egy (majdnem) egyszerű „nincs”-csel elhajtotta őket. A történet három hónapnyi – szívhez szólónak épp nem mondható – levelezés után a bíróságon folytatódott. A több mint egyévnyi jogi hercehurca tétje, hogy a roma és nem roma magyar tanulók iskolai szegregálására, valamint annak valamennyi burkolt formájára (például az úgynevezett felzárkóztató osztályok létrehozására) vonatkozó adatok, illetve az ezek jogi hátterének megteremtését célzó minden, a minisztérium által kezelt adat (hatástanulmány, jelentés, elemzés, jogszabálytervezet, szakértői anyag) hozzáférhetővé váljon.
| ||
Az elsőfokú ítéletet olvasva úgy tűnhet, hiába volt mindez, de Molnár Péter szerint erről szó sincs, hiszen az eljárás során dokumentálttá vált, hogy nagyrészt szakmai megalapozottság híján zajlik (ha egyáltalán zajlik) a szakpolitika alakítása, és az elszólások és az önellentmondások is beszédesek.
Az alperes Emmi részéről az adatigénylésről folyó levelezés során Sándor Csaba államtitkár-helyettes például azt írta, hogy a felzárkóztató oktatás súlyosbítja (!) a hátrányos helyzetet, nincs is jogszabályi alapja (!), vagyis a gyakorlatban sem fordul elő. Ez értelemszerűen azért érdekes, mert Balog Zoltán miniszter számos alkalommal nyilvánosan foglalt állást a felzárkóztató oktatás mellett, bizonygatva, hogy ez a gyakorlat nem szegregáció, sőt a felzárkóztatást lehetővé tevő törvénymódosításokra is javaslatokat tett, legutóbb a köznevelési törvény átszabása alkalmával.
Hasonlóan izgalmas állítás, hogy a minisztérium jogi képviselője szerint a 2014. decemberi törvénymódosításig és az abból következő rendeletalkotásig nem tettek semmit (!) az iskolai integrációért. Molnár Péter ugyanis az Emmi tételes mellébeszélése helyett arra lett volna kíváncsi, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiában olvasható helyzetleírás és az abból következő konkrét (sürgős) feladatok összefüggésében milyen adatok, tanulmányok keletkeztek a minisztériumban. A minisztérium azt válaszolta, hogy nincs adat, mégpedig azért nincs, mert nem csináltak semmit.
Bizonyítsd, hogy létezik!
A bírósági határozat szerint a tárgyalás során ezt és minden más adatot is konkrétan meg kellett volna jelölnie Molnár Péternek, pontosan meg kellett volna határoznia, hogy milyen adatokra kíváncsi. Ezért a Fővárosi Törvényszék elkaszálta az ügyet, mert „a felperes konkrétan, beazonosítható módon az általa igényelt adatállományt nem jelölte meg”. „A felperes kétséget kizáróan azonosításra és végrehajtásra alkalmas módon nem tudta igazolni az általa kért adatok létezését, és azt, hogy ezek az alperes kezelésében vannak, ezért a bíróság a keresetet elutasította.” A felperest 15 napon belül 30 ezer forintnyi perköltség fizetésére kötelezte a bíróság, de ugyanennyi napon belül fellebbezhet is, Molnár Péter pedig nem hagyja annyiban.
| ||
Ahogy mondta, nagy csalódás volt az elsőfokú ítélet: „több helyen is jogszabálysértő és ténybelileg is téves". Molnár azt remélte, hogy a bíróság figyelembe veszi az elvi és tárgyi fontosságát is az adatigénylésnek. Ebben a formában a közérdekű adatok igazolhatatlan korlátozásának tartja a Fővárosi Törvényszék döntését. „Azt reméltem, hogy megfontolja a bíróság, hogy lényegében lehetetlen, hogy egy adatigénylő teljes pontossággal megnevezze az általa igényelt adatokat, hiszen épp azért igényli, hogy megismerje azokat.”
Molnár szerint több ténybeli tévedéssel és jogszabálysértéssel gyakorlatilag kizárttá tette a bíróság, hogy a kereset sikeres lehessen, többek között azzal, hogy elutasította Molnár bizonyítási indítványát az államtitkárhelyettes tanúkénti meghallgatására. „A törvényszék ráadásul a polgári perrendtartást anélkül alkalmazta, hogy az információszabadságról szóló törvényt vette volna figyelembe, és elmulasztotta az úgynevezett közérdekűségi tesztet alkalmazni a készülő rendelet előkészítésének dokumentációjával kapcsolatban, pedig e vonatkozásban az alperes minisztérium nem tagadta, hogy léteznek adatok, és egyértelműen erősebb közérdek fűződik a jogalkotás nyilvánosságához, mint a bizalmasságához.”
Molnár Péter július 29-én adja be a fellebbezést, így a másodfokú eljárás is kezdetét veszi, ahol viszont már jogi képviselőre is szüksége lesz, ezért a továbbiakban Kegye Adél, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány ügyvédje segíti a roma-magyar gyerekek iskolai elkülönítéséről szóló közérdekű adatigénylési küzdelmet.
(Molnár Péter a fellebbezés beadásának napján, vagyis szerdán az ügy kapcsán slammel a Szabadság színpadon társaival, valamint az Eleven emlékmű-csoport szervezésében beszélget az adatigénylésről és a perről.)
