Miért einstandolja az Orbán-kormány még a lombikklinikákat is?

Decemberben államosította majdnem a teljes hazai lombikprogramot a kormány. A szakma azóta is találgatja, kinek áll érdekében a magánklinikák felvásárlása. Utánajártunk miért lépett a magánvállalkozások tyúkszemére a NER.

Több mint 150 ezer pár, 300 ezer ember szenved attól, hogy nem jön össze a baba. Többségük egy-két év próbálkozás után orvoshoz fordul, szakemberek segítségét kéri. Eddig ha valaki elégedetlen volt a túlzsúfolt állami intézményekkel, a hálapénzre számító kórházi alkalmazottakkal, bejelentkezhetett egy magánklinikára, ahol az állami támogatást is igénybe vehette, ráadásul emberszámba vették. Márpedig az utóbbi kulcsfontosságú, mert a lombikbeavatkozás sikere nagymértékben múlik azon, hogy milyen lelkiállapotban van az adott pár.

Ez a lehetőség ugyan januártól is megvan, az eddig magánvállalkozásként működő klinikák (a Kaáli, a Forgács és a Dévai Intézet) továbbra is várják a pácienseket, ám most már állami tulajdonban vannak, mert az Orbán-kormány einstandolta őket december utolsó napjaiban.

Képünk illusztráció

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A friss Magyar Narancsban annak jártunk utána, mi vár az új felállásban a meddőségi gondokkal küszködő párokra. Nehezíti vagy ellenkezőleg, megkönnyíti-e a kormány a dolgukat? Olcsóbbak lesznek-e a beavatkozások? Beterelik-e az érintetteket (a párokat és a velük foglalkozó szakembereket) az egyre rosszabb állapotban lévő állami egészségügyi rendszerbe?

Azt is kederítettük, hogy a háttérben már régóta készül a kormány az államosításra, s bár ijesztő a központosítás, a klinikák közti verseny felszámolása, nem biztos, hogy ez valóban a minőség eséséhez vezet. Ugyanis a korábbi magánvállalkozásokkal is akadt pár gond, a kormány pedig rengeteg pénzt szán a fejlesztésre.

Ízelítő a cikkből:

Az érintettek félelme érthető: sokan azért választották ezeket az intézményeket, mert itt is igénybe tudták venni az inszemináció és a lombikbeavatkozás után járó állami támogatást (illetve a készítmények 90 százalékos állami térítését), ugyanakkor magas színvonalú ellátást kaptak. „Mi az egyik állami kórházban vágtunk bele, de lelombozó volt, amivel ott szembesültünk” – mondta a Narancsnak Attila, a meddőségi programban részt vevő egyik pár férfi tagja. Először tévedésből megsemmisítették a feleségétől levett vér felét, a vizsgálatok jó részét így el sem végezték.

Majd a kiértékelést a szakorvos a magánrendelésén végezte el, többször visszahívta őket, s minden alkalommal elkért 10–15 ezer forintot. „A doki lecseszett minket, hogy miért vagyunk túlsúlyosak, majd javasolt egy fogyasztószert, s azt érdekes módon az egyik pláza parkolójában kellett átvennünk tőle. Persze számla nélkül, az autója csomagtartója tele volt ilyen dobozokkal. Miután a harmadik találkozás után is foghegyről beszélt velünk, bejelentkeztünk a Forgács Intézetbe” – mesélte Attila, aki azóta már két gyermek édesapja.

Egy másik pár nő tagja pedig arról számolt be lapunknak, hogy férje az egyik budapesti állami kórházban végeztette el az andrológiai vizsgálatot – ahol többek közt vizsgálják például a spermát –, de a lelet értékelhetetlen volt, mert a számok után nem tüntettek fel bizonyos mértékegységeket (...)

A decemberi bejelentés óta mindenki csak találgat, miért vette meg a hat céget az állam. Miért van szükség a relatíve jól működő rendszer átalakítására? S ha csak a tulajdonos változik, minden más marad a régiben, akkor miért éri meg közpénzt felhasználva kivásárolni Kaáli Nagyot, Forgácsot és Dévait? (...)

A vonatkozó kormányrendeletben van amúgy egy érdekesség: az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2022. december 31-ig gyakorolja a tulajdonosi jogokat a hat intézmény felett. Hiába kérdeztek rá, Orbán nem adott rá választ a sajtótájékoztatóján, hogy mi lesz ezekkel a cégekkel 2023-tól. Ebből sokan arra következtetnek, hogy a most államosított cégeket privatizálják, az új tulajdonosokat pedig felülről fogják kijelölni.

Egy volt kormányzati forrásunk, aki minisztériumi tevékenysége alatt rálátott a területre, azt állította lapunknak: további központosítás jöhet, azaz beolvasztják valamiféle állami intézménybe ezeket a klinikákat. (...) E területen is kialakítottak már egy állami erőközpontot. Az Asszisztált Reprodukciós Centrum (ARC) tavaly októberben meg is nyitotta kapuit a SOTE-n: az orvosi egyetem közlése szerint a kormány segítségével 790 millió forintot fordítottak a legkorszerűbbnek számító embriológiai laboratórium felszerelésére és egyéb eszközök beszerzésére. A tervek szerint 40 fős lesz a stáb, és évi 2–2,5 ezer beavatkozást végeznek.

Összehasonlításképp: a legnagyobbnak számító Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézetben a cégnyilvántartás szerint százan dolgoznak, a 16 fős Forgács Intézetben 2019-ben 1500 beavatkozást végeztek.

Hogy mekkora volt a magánklinikák haszna, mit gondolt már 2015-ben a folyamatot elindító Lázár János a meddőségi intézetek működéséről, miért nincsenek statisztikák arról, hogy a lombikprogramoknak köszönhetően hány gyerek született, a friss Magyar Narancsban olvashat részletesebben. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.