Miért einstandolja az Orbán-kormány még a lombikklinikákat is?

Belpol

Decemberben államosította majdnem a teljes hazai lombikprogramot a kormány. A szakma azóta is találgatja, kinek áll érdekében a magánklinikák felvásárlása. Utánajártunk miért lépett a magánvállalkozások tyúkszemére a NER.

Több mint 150 ezer pár, 300 ezer ember szenved attól, hogy nem jön össze a baba. Többségük egy-két év próbálkozás után orvoshoz fordul, szakemberek segítségét kéri. Eddig ha valaki elégedetlen volt a túlzsúfolt állami intézményekkel, a hálapénzre számító kórházi alkalmazottakkal, bejelentkezhetett egy magánklinikára, ahol az állami támogatást is igénybe vehette, ráadásul emberszámba vették. Márpedig az utóbbi kulcsfontosságú, mert a lombikbeavatkozás sikere nagymértékben múlik azon, hogy milyen lelkiállapotban van az adott pár.

Ez a lehetőség ugyan januártól is megvan, az eddig magánvállalkozásként működő klinikák (a Kaáli, a Forgács és a Dévai Intézet) továbbra is várják a pácienseket, ám most már állami tulajdonban vannak, mert az Orbán-kormány einstandolta őket december utolsó napjaiban.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A friss Magyar Narancsban annak jártunk utána, mi vár az új felállásban a meddőségi gondokkal küszködő párokra. Nehezíti vagy ellenkezőleg, megkönnyíti-e a kormány a dolgukat? Olcsóbbak lesznek-e a beavatkozások? Beterelik-e az érintetteket (a párokat és a velük foglalkozó szakembereket) az egyre rosszabb állapotban lévő állami egészségügyi rendszerbe?

Azt is kederítettük, hogy a háttérben már régóta készül a kormány az államosításra, s bár ijesztő a központosítás, a klinikák közti verseny felszámolása, nem biztos, hogy ez valóban a minőség eséséhez vezet. Ugyanis a korábbi magánvállalkozásokkal is akadt pár gond, a kormány pedig rengeteg pénzt szán a fejlesztésre.

Ízelítő a cikkből:

Az érintettek félelme érthető: sokan azért választották ezeket az intézményeket, mert itt is igénybe tudták venni az inszemináció és a lombikbeavatkozás után járó állami támogatást (illetve a készítmények 90 százalékos állami térítését), ugyanakkor magas színvonalú ellátást kaptak. „Mi az egyik állami kórházban vágtunk bele, de lelombozó volt, amivel ott szembesültünk” – mondta a Narancsnak Attila, a meddőségi programban részt vevő egyik pár férfi tagja. Először tévedésből megsemmisítették a feleségétől levett vér felét, a vizsgálatok jó részét így el sem végezték.

Majd a kiértékelést a szakorvos a magánrendelésén végezte el, többször visszahívta őket, s minden alkalommal elkért 10–15 ezer forintot. „A doki lecseszett minket, hogy miért vagyunk túlsúlyosak, majd javasolt egy fogyasztószert, s azt érdekes módon az egyik pláza parkolójában kellett átvennünk tőle. Persze számla nélkül, az autója csomagtartója tele volt ilyen dobozokkal. Miután a harmadik találkozás után is foghegyről beszélt velünk, bejelentkeztünk a Forgács Intézetbe” – mesélte Attila, aki azóta már két gyermek édesapja.

Egy másik pár nő tagja pedig arról számolt be lapunknak, hogy férje az egyik budapesti állami kórházban végeztette el az andrológiai vizsgálatot – ahol többek közt vizsgálják például a spermát –, de a lelet értékelhetetlen volt, mert a számok után nem tüntettek fel bizonyos mértékegységeket (...)

A decemberi bejelentés óta mindenki csak találgat, miért vette meg a hat céget az állam. Miért van szükség a relatíve jól működő rendszer átalakítására? S ha csak a tulajdonos változik, minden más marad a régiben, akkor miért éri meg közpénzt felhasználva kivásárolni Kaáli Nagyot, Forgácsot és Dévait? (...)

A vonatkozó kormányrendeletben van amúgy egy érdekesség: az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 2022. december 31-ig gyakorolja a tulajdonosi jogokat a hat intézmény felett. Hiába kérdeztek rá, Orbán nem adott rá választ a sajtótájékoztatóján, hogy mi lesz ezekkel a cégekkel 2023-tól. Ebből sokan arra következtetnek, hogy a most államosított cégeket privatizálják, az új tulajdonosokat pedig felülről fogják kijelölni.

Egy volt kormányzati forrásunk, aki minisztériumi tevékenysége alatt rálátott a területre, azt állította lapunknak: további központosítás jöhet, azaz beolvasztják valamiféle állami intézménybe ezeket a klinikákat. (...) E területen is kialakítottak már egy állami erőközpontot. Az Asszisztált Reprodukciós Centrum (ARC) tavaly októberben meg is nyitotta kapuit a SOTE-n: az orvosi egyetem közlése szerint a kormány segítségével 790 millió forintot fordítottak a legkorszerűbbnek számító embriológiai laboratórium felszerelésére és egyéb eszközök beszerzésére. A tervek szerint 40 fős lesz a stáb, és évi 2–2,5 ezer beavatkozást végeznek.

Összehasonlításképp: a legnagyobbnak számító Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézetben a cégnyilvántartás szerint százan dolgoznak, a 16 fős Forgács Intézetben 2019-ben 1500 beavatkozást végeztek.

Hogy mekkora volt a magánklinikák haszna, mit gondolt már 2015-ben a folyamatot elindító Lázár János a meddőségi intézetek működéséről, miért nincsenek statisztikák arról, hogy a lombikprogramoknak köszönhetően hány gyerek született, a friss Magyar Narancsban olvashat részletesebben. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.