Miért láthatatlanok a szociális szféra dolgozói a kormány számára?

Belpol

A kormányzati kommunikációban egy szó sem esett a szociális munkások járvány elleni küzdelmeiről, mintha ez a hivatás nem is létezne.

Tegnap éhségsztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné, aki arra kéri az ágazat dolgozóit, hogy július másodikán ne ebédeljenek tiltakozásképpen, hogy a szociális területen dolgozók nem részesültek a kormány 500 ezer forintos juttatásából.

Aktuális lapszámunkban részletesen írtunk arról, hogy miért van már hosszú évek óta mellőzött szerepben a teljes szociális ágazat. Részlet a cikkből:

Jelenleg a diplomával rendelkező, minimum 10–15 éve a területen dolgozó szociális munkás mindenféle pótlékkal együtt alig keres többet, mint nettó 200 ezer forint, a pályakezdők pedig ennél is kevesebbet. 2006 óta drasztikusan zuhan a jelentkezők száma, tavaly például országosan 1500 fő jelentkezett az alapképzésre, közülük nagyjából 500 jelölte meg ezt az első helyen. „A 90-es évek végén, amikor felfutott a képzés, több kutatás is készült arról, hogy a hallgatók miért választják a szociális munka szakot. A mások segítése, illetve az emberekkel való foglalkozás voltak a fő motivációk, ennek pedig van egy leágazása, amikor saját élmény vagy családi történet áll az érdeklődés hátterében. Őket hívjuk sebzett segítőnek. Az is jellemző, hogy nem mindig ez az első helyen választott szak, hanem sokan inkább pszichológiát szeretnének tanulni, de oda nem vették fel őket” – részletezi Rácz Andrea az ELTE TÁTK Szociális Munka Tanszék vezetője. A csökkenés nemcsak a szociális munkát érinti, hanem a szociálpolitikát, a szociálpedagógiát és az egészségügyi szociális munkát is. Rácz szerint, amikor harminc éve elindult a képzés, volt egy erőteljes érdeklődés azzal párhuzamosan, hogy elkezdett kiépülni az ellátórendszer, ahol szükség volt diplomás segítőkre. Ez a fellendülés egészen a 2000-es évek közepéig tartott, akkor jött a megtorpanás az ellátórendszerben és így a képzésben is.

„Sok szakmai team teljes kimerültségről számolt be, mert a kollégáknak önállóan, magukat elszigetelve kell helytállniuk, vagy épp ellenkezőleg, mindenféle specializáció nélkül mindenki mindent csinál, egyúttal mindenki mindenkit veszélyeztet” – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet 19 szociális szakmai szervezet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek. Azt kérték még április végén, hogy a szociális ágazatban dolgozó összes olyan szakembert teszteljék le, aki közvetlenül érintkezik az ápoltakkal, és azt, hogy a kormány biztosítsa a megfelelő védőfelszereléseket. Továbbá azt, hogy kapjon a szociális munka is méltó elismerést a kormányzati kommunikációban. Ugyanis nemcsak a beígért 500 ezer forintos jutalomból hagyták ki a terület dolgozóit, de említést sem tettek arról, hogy nap mint nap erőn felül teljesítik kötelességüket számos bentlakásos intézményben. A zárt intézmények közül a nyilvánosságban kizárólag az idősotthonokról beszéltek, holott más típusú otthonokban is megjelent a fertőzés.

A teljes cikkért keresse a friss Magyar Narancsot az újságárusoknál vagy fizessen elő online!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.