Miért láthatatlanok a szociális szféra dolgozói a kormány számára?

Belpol

A kormányzati kommunikációban egy szó sem esett a szociális munkások járvány elleni küzdelmeiről, mintha ez a hivatás nem is létezne.

Tegnap éhségsztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné, aki arra kéri az ágazat dolgozóit, hogy július másodikán ne ebédeljenek tiltakozásképpen, hogy a szociális területen dolgozók nem részesültek a kormány 500 ezer forintos juttatásából.

Aktuális lapszámunkban részletesen írtunk arról, hogy miért van már hosszú évek óta mellőzött szerepben a teljes szociális ágazat. Részlet a cikkből:

Jelenleg a diplomával rendelkező, minimum 10–15 éve a területen dolgozó szociális munkás mindenféle pótlékkal együtt alig keres többet, mint nettó 200 ezer forint, a pályakezdők pedig ennél is kevesebbet. 2006 óta drasztikusan zuhan a jelentkezők száma, tavaly például országosan 1500 fő jelentkezett az alapképzésre, közülük nagyjából 500 jelölte meg ezt az első helyen. „A 90-es évek végén, amikor felfutott a képzés, több kutatás is készült arról, hogy a hallgatók miért választják a szociális munka szakot. A mások segítése, illetve az emberekkel való foglalkozás voltak a fő motivációk, ennek pedig van egy leágazása, amikor saját élmény vagy családi történet áll az érdeklődés hátterében. Őket hívjuk sebzett segítőnek. Az is jellemző, hogy nem mindig ez az első helyen választott szak, hanem sokan inkább pszichológiát szeretnének tanulni, de oda nem vették fel őket” – részletezi Rácz Andrea az ELTE TÁTK Szociális Munka Tanszék vezetője. A csökkenés nemcsak a szociális munkát érinti, hanem a szociálpolitikát, a szociálpedagógiát és az egészségügyi szociális munkát is. Rácz szerint, amikor harminc éve elindult a képzés, volt egy erőteljes érdeklődés azzal párhuzamosan, hogy elkezdett kiépülni az ellátórendszer, ahol szükség volt diplomás segítőkre. Ez a fellendülés egészen a 2000-es évek közepéig tartott, akkor jött a megtorpanás az ellátórendszerben és így a képzésben is.

„Sok szakmai team teljes kimerültségről számolt be, mert a kollégáknak önállóan, magukat elszigetelve kell helytállniuk, vagy épp ellenkezőleg, mindenféle specializáció nélkül mindenki mindent csinál, egyúttal mindenki mindenkit veszélyeztet” – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet 19 szociális szakmai szervezet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek. Azt kérték még április végén, hogy a szociális ágazatban dolgozó összes olyan szakembert teszteljék le, aki közvetlenül érintkezik az ápoltakkal, és azt, hogy a kormány biztosítsa a megfelelő védőfelszereléseket. Továbbá azt, hogy kapjon a szociális munka is méltó elismerést a kormányzati kommunikációban. Ugyanis nemcsak a beígért 500 ezer forintos jutalomból hagyták ki a terület dolgozóit, de említést sem tettek arról, hogy nap mint nap erőn felül teljesítik kötelességüket számos bentlakásos intézményben. A zárt intézmények közül a nyilvánosságban kizárólag az idősotthonokról beszéltek, holott más típusú otthonokban is megjelent a fertőzés.

A teljes cikkért keresse a friss Magyar Narancsot az újságárusoknál vagy fizessen elő online!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.