Miért láthatatlanok a szociális szféra dolgozói a kormány számára?

Belpol

A kormányzati kommunikációban egy szó sem esett a szociális munkások járvány elleni küzdelmeiről, mintha ez a hivatás nem is létezne.

Tegnap éhségsztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, Boros Péterné, aki arra kéri az ágazat dolgozóit, hogy július másodikán ne ebédeljenek tiltakozásképpen, hogy a szociális területen dolgozók nem részesültek a kormány 500 ezer forintos juttatásából.

Aktuális lapszámunkban részletesen írtunk arról, hogy miért van már hosszú évek óta mellőzött szerepben a teljes szociális ágazat. Részlet a cikkből:

Jelenleg a diplomával rendelkező, minimum 10–15 éve a területen dolgozó szociális munkás mindenféle pótlékkal együtt alig keres többet, mint nettó 200 ezer forint, a pályakezdők pedig ennél is kevesebbet. 2006 óta drasztikusan zuhan a jelentkezők száma, tavaly például országosan 1500 fő jelentkezett az alapképzésre, közülük nagyjából 500 jelölte meg ezt az első helyen. „A 90-es évek végén, amikor felfutott a képzés, több kutatás is készült arról, hogy a hallgatók miért választják a szociális munka szakot. A mások segítése, illetve az emberekkel való foglalkozás voltak a fő motivációk, ennek pedig van egy leágazása, amikor saját élmény vagy családi történet áll az érdeklődés hátterében. Őket hívjuk sebzett segítőnek. Az is jellemző, hogy nem mindig ez az első helyen választott szak, hanem sokan inkább pszichológiát szeretnének tanulni, de oda nem vették fel őket” – részletezi Rácz Andrea az ELTE TÁTK Szociális Munka Tanszék vezetője. A csökkenés nemcsak a szociális munkát érinti, hanem a szociálpolitikát, a szociálpedagógiát és az egészségügyi szociális munkát is. Rácz szerint, amikor harminc éve elindult a képzés, volt egy erőteljes érdeklődés azzal párhuzamosan, hogy elkezdett kiépülni az ellátórendszer, ahol szükség volt diplomás segítőkre. Ez a fellendülés egészen a 2000-es évek közepéig tartott, akkor jött a megtorpanás az ellátórendszerben és így a képzésben is.

„Sok szakmai team teljes kimerültségről számolt be, mert a kollégáknak önállóan, magukat elszigetelve kell helytállniuk, vagy épp ellenkezőleg, mindenféle specializáció nélkül mindenki mindent csinál, egyúttal mindenki mindenkit veszélyeztet” – olvasható abban a nyílt levélben, amelyet 19 szociális szakmai szervezet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek. Azt kérték még április végén, hogy a szociális ágazatban dolgozó összes olyan szakembert teszteljék le, aki közvetlenül érintkezik az ápoltakkal, és azt, hogy a kormány biztosítsa a megfelelő védőfelszereléseket. Továbbá azt, hogy kapjon a szociális munka is méltó elismerést a kormányzati kommunikációban. Ugyanis nemcsak a beígért 500 ezer forintos jutalomból hagyták ki a terület dolgozóit, de említést sem tettek arról, hogy nap mint nap erőn felül teljesítik kötelességüket számos bentlakásos intézményben. A zárt intézmények közül a nyilvánosságban kizárólag az idősotthonokról beszéltek, holott más típusú otthonokban is megjelent a fertőzés.

A teljes cikkért keresse a friss Magyar Narancsot az újságárusoknál vagy fizessen elő online!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.