Miskolc az önkormányzati választás előtt

Mindent beleadnak

Belpol

Megvalósult a teljes ellenzéki összefogás Miskolcon is. A betegsége miatt visszavonuló Kriza Ákos (Fidesz) helyett a jelenlegi jegyző, Alakszai Zoltán indul a polgármesterségért, kihívója a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója, Veres Pál.

„A helyi választásnak az itt élőkről, a jövőjükről, a városról, nem pedig a pártpolitikáról kell szólnia, ezért az ellenfelem a jelenlegi városvezetés, és nem a Fidesz. Társadalmi összefogásra van szükség és szakmai munkára, érvekre és pozitív kampányra. Én mindenki polgármestere szeretnék lenni, és polgármesterként alapfeladatom lesz együttműködni a mindenkori kormánnyal” – foglalja össze kérdésünkre alapvetését Veres Pál, Miskolc függetlenként induló, de az ellenzéki pártok támogatását élvező polgármesterjelöltje.

Szövetségbe forrva

Veres immár 22 éve a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója. Azt mondja, egy iskola is hasonlóan működik, mint egy város: bizalmi alapon, közösségként él, és minden társadalmi réteg, illetve korosztály megjelenik benne. „Éppen ezt szeretném elérni Miskolcon: csapatként dolgozni mindenkivel, pártállástól függetlenül. A város valódi érdekeit szolgáló projektekkel haladni előre.”

Veres Pál július 1-jén jelentette be indulását, akkor még Kriza Ákos ellenfeleként. A fideszes politikus 2010 óta vezeti a várost, a helyi viszonyokat ismerő beszélgetőpartnereink szerint igen népszerű, nagyjából 5 százalékponttal többet tud hozni, mint a pártja. Körülbelül 2006 óta tudható, hogy súlyos betegséggel küzd, forrásaink csodálkoztak is, hogy ismét őt akarta indítani a Fidesz. Augusztus elején aztán Kriza bejelentette, hogy szeretne a gyógyulására koncentrálni, de jó szívvel ajánlja polgármesterjelöltnek az alig 33 éves Alakszai Zoltánt, aki 2016 őszén lett a város jegyzője. Őt egyik forrásunk sem tartja elég népszerűnek, meg is lepődtek, amiért őt, és nem például az ismertebb Kiss János alpolgármestert jelölték Kriza helyett.

Az ellenzéki pártok idén márciusban döntötték el, hogy az októberi választásra szövetséget kötnek. A tavalyi országgyűlési választásokon visszaütött az együttműködés hiánya: Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1-es és 2-es választókerületében külön indult a Jobbik, a Momentum és az egyikben az MSZP–Párbeszéd, a másikban a DK jelöltje (erről bővebben lásd: Billegő Borsod, Magyar Narancs, 2018. március 29.). A Fidesz mindkét körzetet megnyerte. A helyi politikusok szerint ezután minden pártnak fel kellett ismernie, hogy csak akkor van keresnivalójuk a kormánypárt ellen, ha teljes az összefogás (az 1. választókerületben például a jobbikos Jakab Péter alig 25 század százalékkal maradt le a fideszes Csöbör Katalintól, miközben ugyanitt a DK-s Debreczeni József több mint 11,5 százalékot kapott). És még valamit fölismert az ellenzék: ha nem pártpolitikust indítanak közös polgármesterjelöltként, nagyobb az esélyük.

„A pártok között már 2018 de­cemberében elkezdődtek az egyeztetések – mondja Tompa Sándor (DK), aki jelenleg is a városi képviselő-testület tagja –, mindenki egyetértett, hogy független jelöltet kell keresnünk. Több emberrel beszéltünk, hogy érdekli-e a dolog, volt, aki maga ajánlkozott, végül megtaláltuk Veres Pált.”

Veres lapunknak elmondta, hogy Padtársak néven korábban létrehoztak egy olyan informális csoportot, amelyben tudatos állampolgárként tenni akartak a városért. „Részben ebből nőtte ki magát a Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület (SZIVE), amelyet 2019 márciusában alapítottunk meg. Az, hogy én lettem a polgármesterjelölt, egy hosszú folyamat eredménye. Hat éve is felmerült a nevem, akkor és most is minden politikai oldalról megkerestek, hogy vállalnám-e a jelöltséget. A közéletben rég­óta igyekszem elmondani a véleményemet, a civil barátaimmal fontosnak tartottuk, hogy megélénküljön a közbeszéd Miskolcon.”

Mint mondja, sosem tudta magát elképzelni egyetlen párt színeiben sem, viszont úgy érezte, integráló személyiség tudna lenni, ezért vállalta el végül a jelölést. Július 1-jei bejelentésekor azt mondta, bármilyen együttműködésre nyitott, az ellenzéki pártok pedig kapva kaptak az alkalmon és bejelentkeztek a támogatására – ezt azonban Veres csak úgy fogadta el, ha minden ellenzéki párt csatlakozik az összefogáshoz; ha ez nem jött volna össze, nemet mond, mert, mint magyarázza, egy igazi szövetséget szeretett volna maga mögött látni.

 

Zavartalan
együttműködés

Az ellenzéki pártok szintén idén tavasszal hozták létre a Velünk a Város Egyesületet, amelyet olyan magánszemélyek alkotnak, akik az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd, a Jobbik, a DK, az LMP, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) és a Padtársak tagjai. Ehhez csatlakozott a SZIVE is, amikor megállapodtak Veres Pál polgármester-jelöltségében. Abban is megegyeztek, hogy Miskolc 19 egyéni választókerületében (evk) is (2014-ben még 20 evk volt, ám a lakosságszám csökkenése miatt az őszi önkormányzati választáson eggyel kevesebb lesz) koordináltan indulnak. A Jobbik és az MSZP 5-5, a DK 4, a Momentum 2, az LMP az MMM és a SZIVE 1-1 körzetet kapott. Az indulás olyannyira koordinált, hogy a plakátokon és szórólapokon egyik jelölt párthovatartozását sem hirdetik: a képviselő-jelöltek a Velünk a Város jelöltjei, a 10 párt és civil szervezet logója mindegyik plakáton fel van tüntetve. Veres Pál így a SZIVE független jelöltje, akit szintén az ernyőszervezet 10 pártja és civil szervezete támogat. A kampány is koordinált, a pártok a jelöltek számának arányában fedezik a kiadásokat, a SZIVE pedig közösségi finanszírozásból működik.

„Az együttműködés a vártnál sokkal jobban ment és megy” – mondja Szopkó Tibor, a Momentum Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alapítója, aki maga is a szövetség egyik képviselőjelöltje. A program megalkotásakor persze voltak kisebb súrlódások, de összességében egyetértettek a pártok. „Nálunk nagyobb hangsúlyt kapott például a zöld város és az okos város koncepciója, mint a többi pártnál, de az egyeztetések során összecsiszoltuk a különbségeket és hangsúlyeltolódásokat.” Hozzáteszi, a Momentum elégedett azzal, hogy két körzetben próbálkozhatnak.

Beszélgetőpartnereink elmondták, az egyeztetések során a pártok és a civilek programjai alapján olyan közös alapvetést fogalmaztak meg, amellyel mindenki egyet tud érteni. Így alakult ki, hogy a Velünk a Város főbb programpontjai egyebek mellett a fiatalok megtartása és visszahívása Miskolcra, a szociális és idősügy, a környezetvédelem, a közlekedés fejlesztése és a közbiztonság kérdése. Mindenki hozzátette, hogy a képviselő-testület transzparens működése is közös cél kell, hogy legyen, azzal ugyanis szerintük komoly problémák vannak.

„Amióta Kriza Ákos a polgármester – mondja Tompa Sándor –, nem volt arra példa, hogy a fideszes többségű képviselő-testület ellenzéki indítványt fogadott volna el. Talán egyszer ment át egy ellenzéki módosító javaslat. A város közgyűlése is olyan lett, mint a parlament: határozatgyár, gyors döntésekkel. Az előterjesztéseket ugyan megkapjuk, de általában nagyon kevés időnk van arra, hogy átnézzük. A háttéranyagokhoz sokszor nem jutunk hozzá, azzal az indoklással, hogy az csak elnyújtaná a döntéshozatalt.” Mint megjegyzi, a képviselő-testületi ülés reggel 7-kor kezdődik és általában 8-ra, fél 9-re véget is ér. A napirendi pontokat sokszor összevonják, így fordulhat elő, hogy 20 helyett csupán 3–4 „tömbösített” napirendi pont van. „Ez azt is jelenti, hogy egy ilyen összevont napirendi ponthoz csupán 5 perc hozzászólást kaphatunk, ez akár ötször 5 perc is lehetne, ha nem vonnák össze. Az ilyenek miatt nem érzem jól magam a testületben.”

Megerősíti ezt Badány Lajos is, aki jelenleg jobbikosként ül a közgyűlésben és az egyik miskolci evk közös ellenzéki képviselőjelöltje. Mint mondja, volt arra is példa, hogy benyújtott egy módosító indítványt, és ugyan mindenki jónak és fontosnak gondolta, a fideszes képviselők mégsem szavazták meg.

Veres Pál szerint Miskolc akkor tudna újra jól működni, ha nagykoalíció jönne létre a városban. „Amikor megállapodtunk a 19 jelölt személyében, azt kértem minden résztvevőtől, tegye félre a pártpolitikai érdekeket. 19 miskolci embert szeretnék látni, akik tenni akarnak a városért. Ha pedig nyerünk, akkor a szövetség nyer, nem pedig az egyik vagy a másik párt. Az egyik fő gondolatunk a Virágozzon Nagy-Miskolc, ami azt jelenti, hogy Miskolc legyen ismét a régió valódi központja, hogy legyen élhetőbb a város, hogy a fiatalok ne menjenek el, vagy ha elmentek, legyen okuk visszajönni. Hogy újra büszkék lehessünk arra, hogy miskolciak vagyunk.” Veres bizakodó, azt mondja, nem lesz könnyű meccs, de nem nyerhetetlen. Mindegyik beszélgetőpartnerünk azzal lenne elégedett, ha a közgyűlésben többséget szereznének, és Veres Pál lenne a polgármester. „Minden más kudarc lenne” – mondják mindannyian. (A városi testület 27 tagú, a létszám a 19 egyéni és a 8 listás képviselőből áll össze.)

Miskolc 2010-ig baloldali fellegvárnak számított, még 2006-ban is a szocialista Káli Sándor nyert, nem is akárhogyan, több mint 56 százalékkal. A 2010-es politikai földcsuszamláskor aztán átvette a hatalmat a városban azóta is népszerű Kriza Ákos. Ezt a kampányban ki is használja a Fidesz, ottjártunkkor azt láttuk, hogy az óriásplakátokon Alakszai mellett sok helyen Kriza is szerepel azzal, hogy ő is a jelenlegi jegyzőt támogatja. A helyi politikusok azt kifogásolják, hogy augusztus végéig Alakszai jegyzőként a helyi választási iroda (hvi) vezetője volt, s mivel jelöltségével összeférhetetlen e pozíciója, átadta azt Miklós Béláné aljegyzőnek: vagyis a hvi élén most Alakszai beosztottja áll. Forrásaink azt is elmondták, hogy jegyzőként Alakszai feladata volt az önkormányzati szavazókörök megállapítása (mint említettük, a város népességének csökkenése miatt át kellett szabni a körzeteket). Az erről szóló határozatot azonban a bíróság megsemmisítette, egyebek mellett azért, mert az egyes körzetek népességeloszlása közötti, törvényileg előírt 5 százalékos eltérésnél nagyobb volt a különbség.

Alakszai évek óta a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. felügyelőbizottságának tagja, édesanyja, Alakszainé Oláh Annamária pedig annak a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbiztosságának az elnöke, amely „a város gazdasági életének meghatározó szereplője”. Alakszainé 1998 és 2002 között a város alpolgármestere is volt. Többen megjegyezték, hogy Alakszainénak fontos szerepe van manapság is a város irányításában. (A jelenlegi jegyzőt megkerestük kérdéseinkkel, ám lapzártánkig nem érkezett tőle válasz.)

Az ellenzéki és a fideszes jelölteknek azonban nemcsak egymással kell versenyezniük, mivel a Munkáspárt és a Mi Hazánk Mozgalom is indít polgármester- és képviselőjelölteket. Tőlük a helyi politikusok kevésbé tartanak, szerintük ezek a pártok minimális szavazatot visznek el. Augusztus közepén felbukkant Kopcsó Gábor és az Új Lendület Miskolcért is, akik elsősorban a fiatalokat célozzák meg, és olyan jelmondatokkal kampányolnak, mint például „új lendület kell a drogüldözésnek”, „a szakma szabályait betartó romaprogram kell”, vagy azzal, hogy 30 százalékkal meg kell emelni a város önkormányzatánál és a városi holding tagvállalatainál dolgozók bérét (kivéve az igazgatókét). A hvg.hu cikkében csak „Miskolc Berki Krisztiánjaként” emlegetett Kopcsó régi barátságot ápol Zárug Péter Farkassal, aki Kriza Ákos tanácsadója és kampányfőnöke volt. Kopcsó a lapnak nem tagadta a kapcsolatot, szerinte ezzel nincs semmi gond, ahogy azzal sincs, hogy egyesületét csupán augusztus közepén jegyezték be. Helyi ellenzéki források szerint azonban több mint gyanús a hirtelen bejelentkezése, és ők egyértelműen a Fideszt látják Kopcsó indulása mögött.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.