Környezet- és klímavédelem a budapesti önkormányzati kampányban

Kizöldültek

Belpol

Hunvald Györgytől Puzsér Róbertig majd’ mindenki a zöldebb főváros ígéretével próbálja megnyerni a budapestieket. Ezt már Tarlós István sem nézhette tétlenül.

Hétfői hatállyal környezetvédelemért és zöldpolitikáért felelős főpolgármesteri biztossá nevezte ki Szabó Józsefet, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját Tarlós István. A döntésről beszámoló városházi közlemény nem sok kétséget hagy afelől, hogy választás előtti kampányfogásról van szó; a külön biztos kinevezését nem a megnövekedett feladatteher indokolta, hanem az, hogy „az utóbbi hónapokban ugrásszerűen szaporodott a favédelemmel és zöldpolitikával kapcsolatos, kissé demagóg, olykor hisztérikus kommunikációs megnyilvánulások száma”. Szabó József munkája a fővárosi stratégiák végrehajtásának ellenőrzése és bizonyos nem részletezett „gyors reakciók” mellett éppen az lesz, hogy „a valóságnak megfelelően” helyretegye ezeket a megnyilvánulásokat.

Nem Szabó kinevezése az egyetlen jele annak, hogy polgármesteri arcélének zöldítésével fordulna rá Tarlós a kampányra. Augusztus végén külföldi tartózkodása alatt a főpolgármester maga állította le a Tabánban tervezett fakivágást, a hvg.hu-n megjelent publicisztikájában pedig hosszan méltatta a főváros környezetvédelmileg szerinte releváns stratégiáit: a mobilitási tervet, a klímastratégiát és a zöld­infrastruktúra-fejlesztési koncepciót. A fordulat előjele volt, hogy a főpolgármester felhagyott a római-parti mobilgát mindenáron való erőltetésével, sőt népszavazást is belengetett a gát nyomvonaláról, holott nem olyan rég az ő hathatós közreműködésével akadályozta meg a fővárosi önkormányzat az ellenzék azonos tárgyú népszavazási kezdeményezését.

Mindez éles váltás ahhoz képest, hogy a megelőző években a fővárosi vagy kerületi önkormányzatok jellemzően csak a fakivágások után álltak szóba a lakossággal, és olyankor is azt bizonygatták: az elpusztított fák öregek és betegek voltak, és amúgy is, majd pótolják őket máshol. Tarlós önvédelmi reflexe persze nem véletlenül indult be. Fő kihívója, Karácsony Gergely kampányának egyik hívószava a szabadság és a demokrácia mellett a környezetvédelem lesz, Puzsér Róbert pedig egyenesen egy belvárosi sétálóövezet ötletére húzta fel a programját. Egy, a Karácsony-stáb munkáját ismerő forrásunk szerint „trendforduló” érzékelhető, mert az emberek egyre inkább érzik a mindennapjaikban is a klímaváltozás hatásait. „Erre – legalább a szavak szintjén – még a 21. századi valóságtól meglehetősen távol álló Tarlós Istvánnak is reagálnia kell. Gergő tízéves politikai pályafutásának viszont a kezdetektől meghatározó eleme, hogy ő egy zöldpolitikus, így komolyabb és őszintébb az elkötelezettsége” – magyarázza forrásunk.

 

Forró téma

„Bár Magyarországon a magukat zöldként meghatározó pártok – az LMP és az MSZP-vel közösen induló Párbeszéd – rosszul szerepeltek az EP-választáson, az összeurópai eredmények jelezték, hogy a klímaváltozás fontos politikai témává vált” – mondja Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője. „Ráadásul a nagyvárosokat az átlagosnál erősebben érintik a klímaváltozás következményei, így minden ok megvan arra, hogy a budapesti önkormányzati kampányban hangsúlyosan szerepeljenek a zöld ügyek.”

Király Dávid szerint a környezetvédelem egy olyan „forró téma”, amelyben az ellenzéki jelöltek egyértelműen megkülönböztethetik magukat Tarlós Istvántól. „Karácsony Gergely három legfontosabb ígérete közül a budapesti nagyerdő és ezzel összefüggésben a zöldfolyosó kapcsolódik a klímavédelemhez, Puzsér Róbert a zöld és a lassúélet-koncepcióra építette a Sétáló Budapest programját. Tarlós ellenben csak az utóbbi időben aktivizálta magát a kérdésben, és kicsit ellentmondásos helyzetben is van, mert a Fidesz központi kommunikációjának egyik vonulata még mindig egyfajta baloldali összeesküvésként láttatja a klímaváltozást.”

A zöldtematika felfutását mutatja az is, hogy több mint húsz civil szervezet – köztük a Levegő Munkacsoport, a Ligetvédők vagy a Maradjanak a Fák a Rómain csoport – 25 pontos követeléslistát állított össze, s azt valamennyi főpolgármester-jelöltnek, kerületi polgármester- és képviselőjelöltnek eljuttatják, s egy honlapon vezetik, mely politikusok állnak a kezdeményezés mellé. A civilek egyebek mellett a klímavészhelyzet kihirdetését, egy naprakész budapesti fakataszter összeállítását, a Városligetben és a Várban megkezdett beruházások azonnali leállítását szeretnék elérni, de követelik a kilométer- és szennyezésarányos városi útdíj bevezetését is, valamint azt, hogy a főváros és minden kerület alkalmazzon érdemi hatáskörökkel rendelkező főkertészt.

A környezetvédelmi kérdések a főpolgármesteri előválasztás vitáin is hangsúlyosan kerültek elő, és a Tarlóssal szemben induló jelöltek programjában is kiemelten szerepelnek. Karácsony Gergely például 525 hektáros, több mint 100 ezer fát magában foglaló nagyerdőt telepítene a Ferencvárosba és Csepelre, a Soroksári-Duna két oldalára. Mint írja, a zöld mintaprojekt teljes egészében a század közepére készülne el, „ugyanakkor Csepelen és a Soroksári-Duna mentén a fejlesztések hamarabb megkezdődhetnek, így a nagyerdő első eredményei már a 2024-ig tartó ciklusban is megvalósulhatnak”. Az ellenzéki pártok jelöltje emellett „zöldfolyosót” hozna létre a Margit-sziget, a Hajógyári-sziget és a Római-part összefűzésével. Ehhez gyalogos kapcsolatot kellene teremteni a Hajógyári és az Árpád híd között, és szükség lenne egy gyaloghíd építésére is.

Puzsér programjának névadó projektjeként Pesten a Nagykörúton belüli területet, Budán a Vár környezetét, a Vízivárost, a Gellérthegyet és a Műegyetem környékét, valamint a Lánc­hidat nyilvánítaná sétálóövezetté, ahol gépjárműforgalom csak korlátozottan maradna meg (sürgősségi forgalom, áruszállítás, taxik, tömegközlekedés).

Tarlós Istvánnak nincsenek hasonló nagyszabású ötletei, rendre a választóknak jóval nehezebben eladható – bár talán a szakértelem és a hozzáértés látszatát erősítő – fővárosi stratégiákra hivatkozik, ha pedig eredményeket kell bemutatni, akkor a 2016-ban elindított „Tízezer új fát Budapestre!” faültetési programot említi. „A program jó célt szolgálna a fásítással – mondja Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője –, de már a nevében felsejlik a legnagyobb szépséghibája. A kivágott nagy, idős, kiterjedt lombozatú és gyökérzetű fákat majd csak 30–40 év múlva pótolják a most elültetett fiatal facsemeték, ha addig nem száradnak ki a gondozás elmaradása miatt.” Egy közérdekű adatigénylésre válaszolva a Főkert még januárban közölt az Átlátszó Kimittud felületén elérhető adatokat a faültetési programról. Ez év elejéig összesen 8351 fát ültettek el, a kerületenkénti megoszlás azonban igen egyenlőtlen: míg a X. és a XVIII. kerületre ezernél is több új facsemete jutott, az eleve rosszabbul álló belső kerületekben ennél jóval kevesebbet ültettek, a Belvárosban például csak 61-et, Erzsébetvárosban pedig mindössze 19-et.

 

Stratégiák a fióknak

Király Dávid úgy látja, nem meggyőző Tarlós István kommunikációja a több ezer fa ültetéséről, mert két főpolgármesteri ciklusa alatt ugyanilyen nagyságrendben ki is vágtak fákat, például a Kossuth téren, az Orczy-parkban, a József nádor téren vagy a Semmelweis utcában. „Az pedig nagyon szép, hogy Budapestnek van klímastratégiája; van egyébként középtávú városfejlesztési koncepciója is, szakmailag kifogástalan anyag, csak éppen az önkormányzat semmit nem tart be belőle” – mondja a Republikon szakértője.

Szegő Judit szerint ezek a dokumentumok gyakran az uniós követelmények kipipálása miatt íródnak. „Például a mobilitási terv azért készült, mert egy város csak akkor kaphat uniós támogatást közlekedésfejlesztésre, ha van fenntartható városi közlekedési terve. A klímastratégia is uniós elvárás, és uniós pénzből is készült” – magyarázza a Levegő Munkacsoport munkatársa. A civil szervezetnél is azt érzékelik, hogy a budapesti stratégiákat általában nem hajtják végre, sőt, számos esetben azokkal ellentétesen cselekszenek. „Jó példa erre, hogy minden fővárosi stratégia, terv, koncepció szerint az új fejlesztéseket nem zöldterületeken, hanem a rozsdaövezetekben kell megvalósítani, ugyanakkor egyre-másra épülnek be a zöldterületek, gondoljunk csak a városligeti vagy népligeti beépítési tervekre.”

A közgyűlés által tavaly áprilisban elfogadott klímastratégia ettől függetlenül érdekes olvasmány, már csak azért is, mert kendőzetlenül jelzi a helyzet súlyosságát. A dokumentum szerzői szerint a szélsőséges időjárási jelenségek várható sűrűsödése miatt Budapestet a jelenleginél is jobban érintik majd a hőhullámokra vagy a légszennyezettségre visszavezethető megbetegedések, a villámárvizek vagy a közlekedési infrastruktúrában keletkezett károk. Az anyag Budapest jelenlegi felkészültségi szintjéről sem fest hízelgő képet, gyengeségként említi, hogy „a zöldfelületi fejlesztések, a barnamezős területek zöldfelületi hasznosításának elmaradása miatt a szén-dioxid-megkötési képesség alacsony szinten van”, a „klímaváltozásra érzékeny társadalmi csoportokat ellátó rendszer pedig nem megfelelő: az időseket szolgáló ellátórendszer egyes területeken hiányos, a hajléktalanellátó-rendszer kis kapacitású.”

A stratégia fő vállalása, hogy Budapest az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ig 6, 2030-ig 15 százalékkal csökkenti a 2015-ös szinthez képest. Ez a szöveg szerint összhangban van a jelenlegi uniós vállalásokkal, persze, ha az EU elfogadná a klímasemlegesség 2050-es célkitűzését – amit nyáron mások mellett Orbán Viktor vétózott meg –, nyilván felül kellene vizsgálni a számokat. A kibocsátáscsökkentési, alkalmazkodási és szemléletformálási célok érdekében a dokumentum 49 intézkedést sorol fel, igaz, többnél hiányoznak a források és a mérhető indikátorok, és azt is elismerik a szerzők, hogy a fővárosi önkormányzatnak nincs mindegyikre hatásköre, több helyen a kormány vagy a kerületek az igazi felelősök.

Ezzel együtt a fővárosnak is lenne mozgástere a klímavédelemben. „A Főtáv Zrt. beruházásában zajlik a hőgyűrű építése, ez a rendszer beviszi majd a távfűtést a belső kerületekbe is. Hasonlóképpen a BKK és a BKV is sokat tehetne a légszennyezettség csökkentéséért, csak éppen nem 17 éves dízelüzemű buszokkal kellene »fiatalítani« a flottát. A dugódíj bevezetése fővárosi hatáskör lenne, ahogy a dízeles járművek kitiltása vagy korlátozása is” – véli Király Dávid. A szakértő szerint az építési szabályzaton keresztül a főváros még azzal együtt is megakadályozhatná a múzeumi negyed felépítését a Városligetben, hogy a területet a kormány a saját kezelésbe vette. „De politikailag még nagyobb jelentősége lenne, ha Tarlós István kijelentené: a múzeumi negyed helye nem a közparkban, hanem a Nyugati pályaudvar mögött van, ahogy egyébként a 2010-es programjában szerepelt. De úgy tűnik, a főpolgármester megtartja magának a véleményét.”

A kormány és a budapesti vezetés viszonya egy ellenzéki főpolgármesterrel még élesebb kérdéseket vethetne fel. Névtelenséget kérő forrásunk szerint a Karácsony-stábban úgy látják, a zöldfolyosót a főváros maga is megvalósíthatná. Elvben a nagyerdőhöz is elég lenne a főváros és a két érintett kerület – Csepel és Ferencváros – együttműködése, azonban ezen a területen a kormány nem tett le a Karácsonyék által csak „lopakodó olimpiai projektnek” nevezett sportberuházásról, így egy ellenzéki főpolgármester itt konfliktusokra számíthat. Forrásunk szerint egyébként minden kerületben a kampány központi témája lesz a környezetvédelem, mivel számos olyan jelenleg is zajló vagy a kormány által tervezett, de átmenetileg jegelt projekt van, amelyek további súlyos fakivágásokkal járnának. Persze ellenzéki vezetésű kerületekben – például a XIII.-ban – is voltak vitatott fakivágások, de erre az a magyarázat, hogy az ellenzéki polgármesterek 2010 óta nehéz helyzetben próbálták képviselni kerületük érdekeit, most viszont egyet­értés van abban, hogy a választás után egységesen lépjenek fel a budapesti fák és zöldterületek védelmében.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”