Magyar Narancs: Igaz, hogy házon belül a most kivetett reklámadót csak "RTL-adó"-nak hívják?
Dirk Gerkens: Igaz. A helyzet az, hogy ugyan a parlament elfogadta a törvényt, annak szövege a hivatalos honlapon eddig nem jelent meg, ezért ezt biztosan még nem tudhatjuk. (Az interjú péntek délután készült - R. P. D.) De a mai Népszabadságban megjelent első számítás szerint a teljes reklámadó idei évből származó bevétele 5,979 milliárd lenne, ebből mi 3,972 milliárdot - majdnem 4 milliárdot! - fizetünk. Ez a teljes összeg 66 százaléka. Ráadásul a törvény által meghatározott legmagasabb adókulcsot nyilvánvalóan ránk szabták, hiszen azt csak az RTL haladja meg. Mi ez, ha nem RTL-adó?
MN: És mi az ön értelmezése, miért vetették ki az RTL-adót?
DG: Kezdettől fogva két célja volt. A Tv2 eladásának körülményei árulkodók. Az adó belengetése épp elegendő volt ahhoz, hogy elriassza a tehetős külföldi vevőket, mint a Modern Times Group, és ezzel a tévé baráti kezekbe kerülhessen. Tanulságos, miként módosították a reklámadó tervezetét az utolsó pillanatokban úgy, hogy az a Tv2-nek kedvezzen. Van egy olyan érzésem, hogy ez nem egyedül az új hivatalos tulajdonosok remek lobbimunkájának köszönhető. Másfelől egyes befolyásos emberek azt gondolhatták, hogy az adó kivetésével eladósorba kényszeríthetik és körön belül tudhatják az RTL-t is. Tévedtek. Részei vagyunk a legnagyobb európai tévétársaságnak, amelyet a világon is a legnagyobbak között tartanak számon. A magyar RTL az RTL Group profitjának körülbelül egy százalékát jelenti. Nyugodtan mondhatnánk, hogy ennyiért nem érdemes harcolni. De mi nem így működünk. Szeretjük ezt a piacot, rengeteget fektettünk bele, jogaink vannak ezen a piacon, és ezekért meg is fogunk harcolni.
MN: Kik azok a "befolyásos emberek", akik szemet vetettek az RTL-re? Ugyanazok, akik bekebelezték a Tv2-t?
DG: Nem, mások. Maradjunk ennyiben.
MN: Hány éven keresztül tudja ezt az összeget a magyar RTL kigazdálkodni?
DG: A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha ősztől megszüntetnénk néhány költséges műsort, a Barátok köztöt vagy a Budapest éjjel-nappalt. De ezt nem fogom megcsinálni, mert azok, akik keresztülverték ezt a törvényt, épp ezt várják tőlem. Hogy meggyengítsem az RTL pozícióit. Nem ez a megoldás. Maradnak a műsorok, tovább erősítem az RTLII pozícióit, és folyamatosan vásárolunk filmjogokat. Minden megy tovább, business as usual. Amikor a gazdasági válság alatt összeomlott a reklámpiac, akkor sem vonultunk vissza. Költséget csökkentettünk, átformáltuk az üzleti stratégiát, de egyben invesztáltunk is. Költséget csökkenteni kevés terünk maradt, de természetesen újra át kell vizsgálnunk a kiadások struktúráját.
MN: Akár négy évig is elbírnak egy ilyen extra adóterhet?
DG: Mi nem politikai ciklusokhoz igazítjuk az üzleti stratégiánkat. Tizenhét éve itt vagyunk Magyarországon, és remélhetőleg még legalább további tizenhét évig maradunk is. Az RTL Group nem a ProSiebenSat1 (P7S1). A mi mozgásainkat nem pénzügyi befektetők pillanatnyi szándékai határozzák meg. Hosszú távú megfontolások vezetnek bennünket. Mondok egy példát: tíz éve vagyunk jelen Horvátországban, és csak most jöttünk egyenesbe. Mondhattuk volna három év után, hogy ezen csak veszítünk, álljunk tovább. De mi hosszú távú tervekkel és stratégiával dolgozó szakmai befektetők vagyunk. Attól, hogy nem robbantunk egyből bankot, maradunk a piacon. Ez az, amit a magyar politika és a pénzügyi befektetők nem értenek meg. Nem lépünk le a piacról és főként nem úgy, ahogy azt a P7S1 tette.
| ||
MN: Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint az RTL és a kereskedelmi televíziók annyi kárt okoztak a magyar társadalomban az elmúlt húsz évben, hogy már csak ezért is megérdemlik az extra adóteher kivetését.
DG: Nem ismertem korábban az úriembert, és fogalmam sem volt róla, hogy kicsoda, amíg nem tette ezeket a kijelentéseket. Láthatóan szereti változtatni a véleményét, mert mint kiderült, korábban részt vett az X-faktor egyik döntőjén. Nem hinném, hogy bárki kényszerítette, hogy odamenjen. De mivel nem ismerem az urat, azt sem tudtam eddig, hogy ekkora médiaszakértő. Ha esetleg összevetné a mi műsorstruktúránkat a Tv2 programjaival vagy más amerikai vagy európai kereskedelmi televíziók műsoraival, nem találna különbséget. Arra kell gondolnom, hogy a képviselő úr nem sokat utazott még élete során, vagy olyan hotelekben lakott, ahol nem volt tévé. Az olasz vagy a spanyol kereskedelmi tévézés színvonala véleményem szerint mélyen a magyar alatt van. Nem tudom, milyen típusú kereskedelmi tévé elégítené ki a képviselő úr igényeit. Az afganisztáni vagy esetleg a tálib tévék mintájára kéne dolgoznunk? Mérhetetlenül alacsony színvonalú vita ez.
MN: Felteszem, Gulyás arra célzott, hogy az RTL nem közvetít társadalmi értékeket, és mindent a nézettségnek rendel alá. Visel az RTL bármilyen társadalmi felelősséget?
DG: Rengeteg olyan hír fut át a newsroomon, amit nem közlünk, mert úgy ítéljük meg, hogy sokkolhatja a nézőket. Szigorúan betartjuk az egyes filmek és programok korhatárait, noha gyakran tudnánk vitatkozni a besorolásokkal. Amikor a médiahatóság úgy ítélte meg, hogy a Való Világot csak este 9 után sugározhatjuk este 7 óra helyett - bár a mai napig nem értünk egyet -, szó nélkül későbbre tettük a műsort. És mindenekelőtt független hírműsorokat csinálunk, ami a mi agendánk szerint jelentős társadalmi felelősségvállalás. Ezért is vagyunk most ebben a helyzetben.
MN: Amikor egy új műsort terveznek, felmerül bármilyen más szempont a nézettségen kívül?
DG: Természetesen igen, de mivel kereskedelmi televízió vagyunk, nyilván előre való kérdés, hogy egy új programot mennyien néznek. Viszont ha csak ezt tartanánk szem előtt, nem volnának olyan műsoraink, mint a Házon kívül, amin például elég sok pénzt veszítünk. Miért növelnénk időről időre a hírműsorok hosszát, amikor egyáltalán nem növeli a reklámbevételeinket? Amikor a 2006-os focivébét közvetítettük Németországból, rengeteg pénzt buktunk rajta. A nézettség, a pénz rengeteget számít, de a műsorstruktúra a tévé imázsát is képviseli. Az én meggyőződésem az, hogy egy piacvezető tévének piacvezetőnek kell lennie a hírversenyben is.
MN: A kormányzat másik fő érve, hogy a médiavállalkozásoknak is részt kell vállalniuk a "méltányos közteherviselésben".
DG: Ez így minden, csak nem méltányos. Mi a piac 15 százalékát képviseljük, ehhez képest a különadó 66 százalékát kell megfizetnünk, csak azért, mert mi vagyunk a legsikeresebbek. Különadó nélkül is mi fizetjük a legtöbb adót a médiában: átlagosan évi 8,5-9,5 milliárd forintot. Különösen bosszant az az utolsó pillanatban elfogadott módosítás, ami lehetőséget teremt arra, hogy a veszteséges cégek csökkentsék az előző évi elhatárolt veszteség felével aktuális adóalapjukat. Ebben a formájában a törvény a sikeres cégeket és menedzsereket bünteti, miközben díjazza a vacak, inkompetens tévévállalatokat és vezetőiket, akik képtelenek voltak egyenesbe hozni a vállalkozásaikat.
MN: Mekkora különadót tartana "méltányosnak"?
DG: Egykulcsos adó esetén lehetne talán méltányosságról beszélni. Még akkor is mi fizetnénk a legtöbbet, hiszen nekünk a legnagyobb a forgalmunk. De azért az is tanulságos, hogy mi az, amit a kormány ezek szerint méltányosnak tart. A hvg.hu például arról cikkezett, hogy tavasszal kormányközeli üzletemberek arról "győzködték" a médiaügynökségeket, vigyék a hirdetéseiket a Tv2-höz, mert befolyásos emberek ezt akarják. És nem ám az újdonsült tulajdonos vezérigazgató, Simon Zsolt, hanem ismert "kormányközeli" üzletemberek és médiaügynökségek emberei. És miközben a kormány költségvetési okokkal is magyarázza az RTL-adót, a nagy költségvetési szigor jegyében a Magyar Nemzeti Bank hatmilliárd forintos szerződést köt kommunikációs szolgáltatásokra. (Az MNB februárban a Fidesz-közeliként ismert International Media Group médiaügynökséggel kötött ilyen értékű szerződést 2014 végéig - R. P. D.) Az is milyen érdekes, hogy miközben a politikusok és a kormánytisztviselők arról beszélnek, hogy a törvény egyik célja a túl sok reklám visszaszorítása, maga az állam évről évre egyre többet költ reklámra. Arról már nem is beszélve, hogy az új médiatörvény nemhogy csökkentette vagy megszüntette volna a reklámot a közmédiában, hanem éppen ellenkezőleg 6-ról 9 percre emelte a közmédia lehetséges óránkénti reklámperceinek számát.
MN: Mit szól a reklámadóhoz az RTL Group menedzsmentje? Támogatják az előremenekülést?
DG: Szerencsénk van, mert az igazgatóság elnöke magyar származású. Andreas Rudas ismeri a helyi viszonyokat, és segít megismertetni a luxemburgi tulajdonosokkal a helyzet nehézségeit. Ez nagy könnyebbség számunkra. Természetesen vannak rendszeres menedzsmentüléseink Luxemburgban, de meg kell mondjam, hogy a reklámadó kérdése az utóbbi egy évben egyszer sem került napirendre. Egyszerűen azért nem, mert kormányzati politikusok biztosítottak bennünket arról, hogy a reklámadó ötletét elsősorban piaci megfontolások miatt dobták be a közbeszédbe, és valójában nem lesz majd bevezetve. Aztán egyik hétről a másikra mégis bejelentették.
MN: Ki tett ígéretet önöknek? Lázár János?
DG: Nem akarok neveket mondani, de olyan politikusok, akik ma már úgy beszélnek a reklámadóról, mint elkerülhetetlen szükségszerűségről. Ugyanazok, akik néhány héttel korábban - a választások előtt - még azt ígérték, hogy nem lesz reklámadó. Nem volt félreértés. Magyar felek tárgyaltak az ügyről. Az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese, a politikai kapcsolatokban jártas Róbert Ákos és Andreas Rudas a mi részünkről, és magas beosztású kormánytisztviselők a másik oldalról.
MN: Végleg megszakadtak ez egyeztetések?
DG: Miről egyeztetnénk ezek után?
MN: Feltűnő, hogy az utóbbi napokban a hírműsoraik látványosan kritikusabbak lettek a kormánnyal szemben. El tudom képzelni például, hogy ennek hatására akár újra asztalhoz ülnek a felek. "Mi visszaveszünk a keménykedésből, ti vegyetek vissza az adóból."
DG: Miért, ha független vagyok, az keménykedés? A törvényt mindenfajta egyeztetés nélkül elfogadták, nem hiszem, hogy túl nagy tere maradt a tárgyalásoknak. Ez egy szórakoztató tévé, mi nem vagyunk részesei politikai csatározásoknak.
MN: Ön szerint sajtóetikai szempontból mennyire elfogadható, ha egy tévécsatorna aktuális politikai-üzleti érdekeihez igazítja hírszerkesztési gyakorlatát?
DG: Nem hiszem, hogy ez történne: az RTL-en eddig is voltak komoly politikai ügyek, a nézők talán most jobban észreveszik ezeket. Ráadásul nagyon sokan mondják, hogy éppen a politikai ügyek miatt orrolt meg a kormány az RTL-re, azért van médiaadó. Akkor viszont mégsem stimmel, hogy eddig nem voltak politikai témák nálunk, nem?
MN: Előbb Gulyás Gergelyt szívatták meg, aztán Mészáros Lőrinc vagyonosodása és egy felcsúti riport került elő hirtelen. Hétfőtől egy extra híradót is bedobnak, illetve áthoznak az RTL II-ről az RTL Klub késő esti műsorsávjába. Komolyan azt állítja, hogy ez fatális véletlen, és semmi köze a reklámadóhoz?
DG: Gulyás Gergelyt egy konkrét kijelentésével szembesítettük, ami ráadásul velünk volt kapcsolatos. Mészáros Lőrinc vagyonosodása nem először volt téma a Híradóban. Az RTL II Híradójának késő esti RTL klubos bevezetésén pedig azóta gondolkoztunk, hogy a Híradó még korábbra, 18.00-ra került. Adta magát, hogy legyen még egy, későbbi hírműsor is a legnagyobb csatornán.
MN: Amikor a Magyar Narancs megjelentette Habony Árpád bírósági ügyének részleteit, a szerkesztőséget megkeresték az RTL-től. A kollégák a periratok másolatát szerették volna látni, hogy jogilag biztosítva érezzék magukat, ha közlik a hírt. Mire néhány óra alatt megszereztük a forrás hozzájárulását, a kollégák visszakoztak. Nagyon úgy tűnt, hogy politikai megfontolás lehetett a háttérben.
DG: Volt bármely más kereskedelmi tévé, amelyik foglalkozott vele?
MN: Nem tudok róla.
DG: Akkor talán az egész sztori csak nem volt elég érdekes.
MN: Előfordult-e az elmúlt években, hogy egy politikai hír közlését a tévé politikai megfontolás tárgyává tette?
DG: Ha politikusok magánéletéről van szó, akkor vannak fenntartásaim. Azt gondolom, hogy családi ügyekben - amennyiben azoknak nincsenek politikai vonatkozásaik - nincsen keresnivalónk. Ha a kérdés erre vonatkozik, akkor állítom: nem alkalmaztunk és most sem alkalmazunk öncenzúrát. Nálam egyetlen politikai tanácsadó sem napi vendég a newsroomban. Bárcsak minden más tévétulajdonos elmondhatná ezt.
MN: Kire céloz?
DG: A piacon mindenki tudja, de mindegy is: nálunk ez elképzelhetetlen lenne.
MN: 2015-től nőnek a vállalat bevételei, hiszen a digitális átállás folyományaként a jövőben az RTL is szedhet terjesztési díjat a tévészolgáltatóktól. Hogy állnak a tárgyalások a Telekommal, a UPC-vel és a Digivel, illetve mekkora bevételt várnak ezen tételeken keresztül?
DG: A tárgyalások folyamatban vannak. Néhány milliárd forintos nagyságrendű bevételekről van szó, de ez nem kompenzálja sem a piac, sem azon belül az RTL részesedésének visszaesését, amit az analóg éra végeztével el kell szenvednünk. Még kevésbé kompenzálja mindez az ilyen légből kapott különadók okozta brutális károkat. Ez a televíziós üzlet evolúciójának egy természetes folyománya, így ment ez az Egyesült Államokban és Németországban is.
MN: Egyes szakértők szerint a törvényben akad egy joghézag, és mentesülhet az adóteher alól az, aki nem magyarországi telephelyről végzi a tartalomszolgáltatási és reklámozási tevékenységet. Ha adott esetben az RTL úgy dönt, hogy a továbbiakban mondjuk Romániából sugároz majd, akár kibújhat a reklámadó alól is. Mérlegelik ezt az eshetőséget?
DG: Olvastam erről, de amíg nem látjuk a törvény végleges változatát, nehéz erről nyilatkozni. Azt tudom erre mondani, hogy mi a legjobb ügyvédekkel dolgozunk mind itt, mind Luxemburgban és - tiszteletben tartva a törvény betűjét - minden megoldást mérlegelünk majd. Hogy pontosan milyen kondíciók mellett, meglátjuk, de az biztos, hogy minket nem lehet megfélemlíteni. Az RTL marad Magyarországon.
