Az ágazat finanszírozásában a jelenleginél markánsabban, ugyanakkor szabályozottabban jelenjenek meg a magánforrások - javasolja a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB ferbuár végén bemutatott 330 pontos versenyképességi csomagjának részleteiről a Magyar Nemzet ír, ami figyelemre méltó, lévén a kormány gyakorta a lapon keresztül üzeni meg, mire készül. Az MNB tervei között szerepel az adórendszer átszabása és az ellátórendszer szereplőinek hatékonyabb munkára ösztönzése.
Az MNB fő célként tűzte ki, hogy a jelenlegi alig 60 évről 64-re emelkedjen az egészségben eltöltött életévek száma. (Így tovább dolgozhatnának a magyarok.) A jegybank szakértői szerint ehhez bővíteni kellene a háziorvosok által végzett vizsgálatok körét (például a vérvétellel), másrészt meg kell teremteni a lehetőségét az évi egy, az állampolgárok nemének, korcsoportjának és kockázati tényezőinek megfelelő szűrővizsgálaton való részvételnek, és legalább kétévente készüljön mindenkiről átfogó állapotfelmérést. Ezzel korai stádiumban felfedezhetőek lennének a betegségek.
Az MNB ösztönözné az egészséges életmód elterjesztését is. Ennek érdekében mérsékelnék a zöldség- és gyümölcsfélék áfáját, miközben növelnék a röviditalok és a dohánytermékek jövedéki adóját, illetve több más terméket is bevonnának a népegészségügyi termékadó alá. Köztük például a virslit, a cukrászsüteményt és a hamburgert.
Másrészt a betegek együttműködési hajlandóságát is növelnék a jegybanki a szakértők. Pozitív ösztönzőként magasabb tb-támogatást adnának azoknak, akik betartják a kezelőorvos utasításait. Azoknak viszont, akik nem követik az előírt terápiát, ki kell fizetniük az ellátás költségeinek egy részét.
Ezenfelül növelnék az állami ellátórendszer hatékonyságát például a szakmai és a pénzügyi ellenőrzés erősítésével. Azt is felvetik, hogy a kórházak, rendelők finanszírozásában jelenjenek meg az ellátás minőségére és eredményességére vonatkozó indikátorok, és ezek teljesítéséhez kapcsolódjon célzott kiegészítő támogatás.
A jegybank kifejezetten kívánatosnak tartaná az egészségpénztárak és a kiegészítő biztosítások szerepének növelését. Ha az ide irányuló lakossági és munkáltatói befizetéseket az állam adókedvezményekkel ösztönözné, az nemcsak a közvetlen lakossági terhek csökkentését, de az állami és a magánegészségügy szétválasztását, továbbá a hálapénz visszaszorítását is elősegítené - fejtegeti az MNB szakértői, akik az alanyi jogú egészségbiztosítási tagságot javasolják, ahol az egyéni hozzájárulásokat foglalkoztatói és állami támogatások egészítenék ki.
Az MNB szakértői természetesen a demográfiai fordulat eléréséhez is adnak tippeket. 16 éves kor felett ingyenes, rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatot vezetnének be, A gyermekvállalást elkészítő vizsgálatokra plusz szabadnapot adnának, bővítenék az ingyenes terhességi vizsgálatok körét, például 4D ultrahanggal, csökkentenék az oltások árát. Ráadásként a terhesség alatt magánorvoshoz járó nők költségeihez is hozzájárulnának, amelynek mértékét 50-80 százalékban határoznák meg.
