Most a magánorvosokat szorítja sarokba az állam

  • narancs.hu
  • 2022. december 18.

Belpol

Havonta 20 órát kellene dolgozniuk az állami egészségügyben egy készülő rendelet szerint.

Január elsejétől lépne hatályba a rendelet, amelynek közzétett tervezete szerint a magánellátásban dolgozó szakembereknek havonta 20 órát kell dolgozniuk az állami egészségügyben is – írja a HVG

Ez úgy menne, hogy  a továbbképzésre kötelezett orvosok és egészségügyi felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők abban az esetben kapnak igazolást arról, hogy teljesítették gyakorlati továbbképzésüket, ha közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak 20 órát. A szövegből egyértelműen kiderül, ez azokra vonatkozik, akik nem állami vagy nem önkormányzati szolgáltatónál dolgoznak főállásban.

Ennek az előírásnak ügyeleti ellátással is meg lehet felelni, akkor 20 óra helyett elég 10 óra.

A HVG megállapítja, ezzel a kormány beismeri, hogy az állami egészségügy nem működőképes, ha szigorúan leválasztják róla a magánegészségügyet, csak az a kérdés, a mostani rendelkezés milyen következménnyel jár. 

Amikor korábban az egészségügyi törvény tervezetéről egyeztettek, szóba került, hogy csak az jusson engedélyhez magánpraxis vitelére, aki havi 16-20 órát szolgál állami szakrendelőben vagy kórházi osztályon, de erről a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Kincses Gyula csak pletykaszinten hallott, a tárgyalásokon ezt nem hozta szóba az államtitkár. Most rendeletbe írják.

A HVG szerint az ily módon a prakszisuk elvételével fenyegetett magánorvosok egyetlen menekülőútja a külföldi munkavállalás lesz.

Kunetz Zsombor egészségügyi elemző a Facebookon több rendelettervezet közül ezt emelte ki mint a legbrutálisabb tervezett változtatást, hiszen ötévente minden szakvizsgával rendelkező orvosnak meg kell újítania a műkődési engedélyét, de azt a munkát és tudományos aktivitást, ami ehhez előírás, eddig az állami rendszerben, a magánellátásban, vagy külföldön is lehetett teljesíteni és izgazolni. 

„Most azt akarják bevezetni, hogy a tisztán magánellátásban dolgozók is – mintegy adó- vagy tizedként – havi 20 órát dolgozzanak az állami ellátásban, az egészségügyi jogállási törvény alapján, annak hatálya alatt. Azaz a teljesen magánellátásba menekült orvosokat, most megpróbálják visszakényszeríteni az állami ellátásba, annak jogszabályi kötelezettségével együtt. Ez olyan például, mintha egy magán angoltanárt arra kényszerítenének, hogy az állami iskolákban is nyomjon le havi 20 órát ahhoz, hogy magántanár lehessen. Bónuszként rákényszerítve egy olyan szerződést, amely alapján az ország másik végébe is vezényelhető, ha éppen úgy hozza” – írja Kunetz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.