Most már inkább a Jobbik, mint a Fidesz – Lakatos Oszkár kisebbségi képviselő Farkas Flóriánék botrányairól

  • narancs.hu
  • 2016. május 5.

Belpol

Farkas Flórián miniszterelnöki biztos és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányos pénzszórásáról beszélt a Magyar Narancsnak a Lungo Drom Heves megyei elnöke. Részlet legfrissebb lapszámunkból.

Magyar Narancs: Farkas Flórián árthat a Fidesz népszerűségének a romák körében?

Lakatos Oszkár: Igen. A magyar kormány vezetői homokba dughatják a fejüket, és gondolhatják, hogy eltussolhatják az ügyet, de ezt rosszul teszik. Ha a Fidesz arra számít, hogy a Lungo Drom megyei elnöksége nélkül képes lesz maga mellé állítani a cigány szavazókat a 2018-as országgyűlési választásokon, akkor téved. Itt 400-500 ezer szavazatról van szó, amit a magyarországi cigányságnak köszönhet a Fidesz-kormány. Ők azért szavaztak a Fideszre, mert volt egy erős Jobbik, és úgy gondolták, hogy mindegy, ki, csak ne a radikálisok kerüljenek a kormányzás közelébe. A helyi cigány önkormányzatok, a megyei és települési vezetők sokat tettek azért, hogy az utóbbi két országgyűlési választás alkalmával elsöprő győzelmet arasson a Fidesz a cigányság körében is. Ez 2018-ban már nem lesz így.

false

 

Fotó: Merényi Zita

MN: Mi lesz 2018-ban?

LO: Lehet, hogy furcsán hangzik, de a Jobbik sok szavazatot el fog vinni a kormánypárttól. Az embereknek most az lesz a fontos, hogy mindegy, ki, csak ne a Fidesz – és sok helyen a Jobbik lesz az az erő, amelyben majd a győzelmi lehetőséget látják. Hiába szélsőjobboldaliak még mindig Vonáék, a cigányok közül is sokan oda fogják húzni az ikszet.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.