Az írás az MSZP választások előtti kommunikációs stratégiáját taglalja fájdalmas részletességgel. A stratégia lényege - mint azt a "tanulmányt" közlő napilap címlaphíre is elárulja - "lejáratni a jobboldalt".
Lett is nagy ijedtség meg jövés-menés, sajtótájékoztató, újságírók tanakodtak, hogy akkor most mi van. Franka Tibor megbízott és azóta menesztett főszerkesztő egy ideig várt, hagyta, hogy mindenki kedvére kimozogja magát, aztán elárulta a titkot: a dokumentum hiteles, s ezt az is bizonyítja, hogy azt az egyik ellenzéki párt prominens vezetője juttatta el a szerkesztőségükbe. Tudjuk, kevés embernek okoz tartósan örömet, ha kiröhögik, ezért e kijelentés fogadtatásának részletes ismertetésétől most eltekintünk. Nézzük inkább, hogyan látja a dokumentum szerint az MSZP a hazai politikai életet.
A Nagy Elemzés
A magból, gyűrűből és perifériából álló szocialista szavazótábor egy része (gyűrű) határozottan kiáll az MSZP mellett, de szavazatáért keményen meg kell küzdeni. Ehhez segítséget nyújthat a mag; ő a főváros egykori munkásmozgalmi negyedeiben, valamint BAZ, Nógrád és Szabolcs megyében él. A létminimumon élő periféria elkötelezettsége a leggyengébb, de őt lehet a legkönnyebben befolyásolni, mert könnyen szavaz az "úgysincs jobb" elve alapján. Na most: jelentős különbség tapasztalható mag, gyűrű és periféria között akkor is, "ha csak a harmincéveseket, illetve az idősebbeket tekintjük, hogy ezáltal mérsékeljük a csoportok eltérő átlagéletkorából adódó zavaró hatást". Csakhogy mag, gyűrű és periféria hatással lehet egymásra, ezért "hagyni kell, hogy kialakuljon az emberek egymás közötti kommunikációja". Némi bizakodásra adhat okot viszont az a tény, hogy "a szocialisták által rendelt komoly felmérések szerint a szocialisták társadalmi bázisa és támogatottsága ismét növekszik, így az MSZP hosszú távon is meghatározó erő marad".
A dokumentum készítői azt is felismerték, hogy "a koalíciós pártokat eltérő jellegű kapcsolatok fűzik az egyes ellenzéki pártokhoz (SZDSZ-Fidesz)". Ez alapvetően kijelöli mag, gyűrű és periféria (a továbbiakban MSZP) stratégiájának irányát: gesztusokat kell tenni például a Fidesznek egy esetleges pártszövetség érdekében, hiszen a Fidesz könnyen a mérleg nyelve lehet ´98-ban. Ezzel szemben növelni kell a KDNP (jelenleg 6 százalékos támogatottság) belső ellentéteit, hogy az is jól az MDF (3 százalék) sorsára jusson. Az FKgP, bár a választások egyik esélyese, "könnyen támadható a folyamatos belső ellentétek, tisztázatlan viszonyok" miatt. Ezt igazolja, hogy "a párton belül többen pályáznak az elnöki posztra, így ha a megfelelő csoportoknak megfelelő időben valamilyen segítséget nyújtunk, akkor könnyen előfordulhat, hogy a kisgazdák már nem a mai vezető garnitúrával indulnak neki 1998-nak".
Megtudhatjuk a közölt dokumentumból azt is, hogy az emberek három okból szavaztak ´94-ben az MSZP-re. Ezek: a könnyebb megélhetés iránti vágy; a hatalom igénye; a párt vezetői iránti bizalom. Az anyag szerzői szerint az elsővel már nem operálhat a párt, ezért hangsúlyozni kell, hogy a népszerűtlen intézkedéseket az ország hosszú távú érdekére tekintettel hozta meg a kormány. ("Külön hangsúlyt kell kapnia az MSZP-s miniszterek nagy teljesítményének.") E hosszú távú érdekre, valamint az első szavazóréteg hangulatára tekintettel "valós tényeken alapuló eredményeket kell produkálni, amelyeket a lakosság rövid időn belül érzékel". Mindemellett hangsúlyozni kell, hogy 1994 óta nem volt komolyabb sztrájk az országban, valamint meg kell fontolni a párt vezetőinek leváltását is, bár az utódokat még nem lehet látni.
Ki a hunyó?
Egyetlen pártot sem hagyott hidegen ez a "szocialista stratégia" címen futó projekt. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy valójában melyik párt műhelyében készülhetett az anyag. Kisgazda és kereszténydemokrata politikusok szerint valóban MSZP-dolgozatról van szó, a Fideszben elterjedt vélemény szerint a KDNP keze van a dologban, az MDF-ből viszont azt az információt kaptuk, hogy maga Torgyán volt az ötletgazda. Az MSZP négy vezető politikusa, Kósáné Kovács Magda, Katona Béla, Csintalan Sándor és Jánosi György a cikk megjelenésének napján rendkívüli sajtótájékoztatón cáfolta, hogy a dokumentum valóban az MSZP-ben készült volna. Azt azonban elismerték, hogy vannak az anyagban részigazságok, egyes belső MSZP-tanulmányokból kiragadott részletek, ez azonban szerintük nem tükrözi híven pártjuk véleményét. (Az Új Magyarország cikkének egyes elemei egyébként meglepő hasonlóságot mutatnak a bevezetőben említett, Világgazdaságban ismertetett, az ellenzékkel való kapcsolatot is elemző MSZP-munkaanyagban leírtakkal. Ennek állításait azóta sem cáfolták a szocialisták.) Az MSZP vezető politikusai most Csintalan javaslatára azon gondolkodnak, hogy pereljék-e az Új Maót. Kósáné egy debreceni sajtótájékoztatón felháborítónak nevezte, hogy egy nyilvánvalóan hamisított dokumentum hitelességét a főszerkesztő kizárólag azzal igazolja, hogy az anyagot egy ellenzéki politikustól kapta.
A cikk megjelenését követő belpolitikai mozgásokból akár mély értelmű következtetéseket is le lehetne vonni: az SZDSZ-ből Wekler Ferenc egy kétszáz oldalas belső elemző anyagot ismertető sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a pártnak a jobboldal felé is nyitnia kell; ellenzéki oldalon élesednek a törésvonalak. Az FKgP és a KDNP megkezdte a szorosabb együttműködésről szóló tárgyalásokat, Orbán Viktor és Lezsák Sándor pedig újra hitet tett egymás mellett. Hűha.
Ha ez a dokumentum volt a választási kampány kezdetére vonatkozó jel, akkor a fővezérek nyugodtan kihúzhatják magukat, mert mindenki észrevette. Ha a képviselő urak csupán bemelegíteni akartak a február 3-i országgyűlési nyitónapra, nyilván jól szórakoztak. Az úgynevezett tanulmányról decemberben, annak előszöri felbukkanásakor azt írtuk: "Blöff." Nem tévedtünk.
B. G.
