Munkanélküliek képzése - "Mégis szégyenkezve..."

  • Matkovich Ilona
  • 2009. február 19.

Belpol

A munkanélküliség mind gyorsabb növekedését valamennyire mérsékelni lehetne a rugalmas és hatékony felnőttképzéssel. A felismerés megvan, de a rendszerben még nagyon sok az üresjárat. Matkovich Ilona
A munkanélküliség mind gyorsabb növekedését valamennyire mérsékelni lehetne a rugalmas és hatékony felnőttképzéssel. A felismerés megvan, de a rendszerben még nagyon sok az üresjárat.

Kliment László két éve számolta fel tíz főt foglalkoztató cipőipari vállalkozását. "Nekünk tényleg betett az olcsó tömegáru. Nem mentünk csődbe, de hétről hétre kevesebb megrendelést kaptunk, nőtt a kinnlevőségünk, a vége felé már a dolgozók hatalmas járulékát is alig tudtuk kitermelni. Fokozatosan mondtunk fel, a gépeket áron alul eladtuk, munkanélküli kisiparos lettem" - meséli. Mivel feleségével vitték a vállalkozást, a húsz éve matematikusdiplomát szerzett nő is szembesült azzal, hogyan helyezkedhet el a munkaerőpiacon egy ötven fölötti, a szakmájában huszonöt éve nem dolgozó diplomás nő. "Először csak tehetetlenséget éreztünk, de lépnünk kellett, mert nem maradt túl sok tartalékunk."

A háromgyermekes házaspár regisztráltatta magát a munkaügyi központ váci kirendeltségén. "Nyomasztó érzés egy sikeres vállalkozásból becsöppenni a munkanélküliek világába. Tudtam, hogy nincs miért, mégis szégyenkezve léptem be. A regisztrálás után hat hónapig kaptam az ellátást, mert a vállalkozó rövidebb ideig kap, mint az alkalmazottak. A hat hónap után nem láttam sok értelmét, hogy továbbra is együttműködjek a kirendeltséggel, így megszakadt a regisztráció. Amikor néhány hónap múlva a feleségem a munkaügyi központ szervezésében elkezdett járni angol középfokú tanfolyamra, ismét regisztráltattam magam, majd jelentkeztem bútorasztalos-tanfolyamra. A felvétel nem automatikus, de megfeleltem a feltételeknek. Én az úgynevezett pozitív megkülönböztetést élvező célcsoportba tartozom: elmúltam ötvenéves, és viszonylag hosszú ideje, több mint egy éve voltam munkanélküli. Az eredeti szakmám is elavult, ma már szinte lehetetlen elhelyezkedni a kirakatrendezői végzettségemmel. A tanfolyam nyolc hónapja alatt kaptam keresetpótló juttatást, ami megegyezik a minimálbér összegével. A feleségem már fél éve dolgozik számítógépes programtesztelőként, igaz, ehhez vagy egy évig minden estéjét a gép előtt töltötte, én pedig bútorasztalosként helyezkedtem el egy kisebb cégnél. Most nagyjából egy pályakezdő bérét kapjuk, de a nyugdíj miatt is mindenképpen bejelentett állást kellett szereznünk. A tanfolyam idején nekem már az is megpróbáltatás volt, hogy Gödről mindennap be kellett utazni Pestre, de bírtam. Ügyesnek kell lenni, és akkor megy.

"Ez egy sikertörténet - mondja Sabacz Róbert, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ váci kirendeltségének vezetője -, de sajnos a képzésekre jelentkezők közül sokan megfeledkeznek arról, hogy a képzés nem cél, hanem eszköz, a tanfolyam befejezése után

legalább annyi energiát

felemészt a munkaerőpiacon elhelyezkedés, mint a tanfolyam elvégzése. Sok ügyfelünk nem gondolja tovább, hogy a képzés után mit kezd az új szakmájával. Ezért a tanfolyamra jelentkezők egy bizonyos szűrőn mennek keresztül, hiszen a helyek száma véges és a képzés igen költséges. Egy 1400 órás bútorasztalos-tanfolyam ára hétszázezer forint felett van, ezenfelül a tanuló kapja a keresetpótló juttatást, és fizetjük az utazási költséget is. Képzési kínálatunk igazodik a munkaerő-piaci igényekhez, ami viszont nem minden esetben találkozik az ügyfelek elképzelésével. Nagyon keresett munkaerő például a CNC-forgácsoló szakképzettségű, de érdeklődés hiányában nem tudunk ilyen tanfolyamot indítani, ezzel a szakmával az unión belül is könnyedén el lehet helyezkedni. A felnőttképzésben részt vevők 80-90 százaléka sikeresen vizsgázik, a végzettek több mint a fele kikerül a rendszerből, tehát talál valamilyen munkát" - magyarázza Sabacz Róbert. Szerinte az iparilag fejlettebb vidékek jobban megérzik a válságot, mivel Közép-Magyarországon és a Dunántúl északi részén eddig jóval több álláslehetőség volt, mint Kelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon. "A kirendeltség illetékességi területén még mindig jobbak az elhelyezkedési lehetőségek, de már érzékeljük a beszűkülést. Csak a váci kirendeltségen decemberben 2900-ról 3200 főre nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Az elbocsátáson túl elmaradnak a cégeknél a bővítések is, kivárnak. Vagyis a megnövekedett munkanélküli-állományt jóval kevesebb helyre tudjuk kiközvetíteni. Tavaly 7800 fő jelent meg a kirendeltségen, ennek közel harmada, 2500 fő helyezkedett el. A gondoskodást kell, hogy érezzék az ügyfelek, illetve a rendszerszemléletet. Bármennyire empatikusak a kollégáim, a felduzzadt ügyfélforgalom miatt az üggyel van idejük foglalkozni, az ügyféllel alig, ezért csoportos tájékoztatón ismertetjük, hogy milyen szolgáltatásokat, támogatásokat vehetnek igénybe.

Hasonlóan más újonnan csatlakozott uniós tagországokhoz, például Romániához vagy Bulgáriához, a magyar lakosság közel másfél százaléka vesz részt felnőttképzésen. Ez az arány a fejlettebb uniós országokhoz képest igen alacsony, az európai átlag 2007-ben 9,8 százalék volt.

Becslések szerint 2008-ban a felnőttképzésben 80-100 milliárd forint fordult meg. Jelenleg 6700 vállalkozás foglalkozik felnőttoktatással, a legkisebb (saját terem és oktatók nélkül működő) cégtől a legnagyobb, sokszor az előző rendszer szakmunkás- és iparitanuló-képzőiből átalakult mamutokig. A 6700-ból közel másfél ezer akkreditált vállalkozás, azaz ennyi kérte iskolája nemzeti lajstromba vételét a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnél. Ez az 1500 cég rendelkezik megfelelő képzési programmal, van megfelelő infrastruktúrája, és pályázhat a munkaügyi központok által kiírt állami és uniós képzési programokra. (A többiek a tandíjak befizetéséből tartják fenn magukat.)

"Nincsenek mérések arról, hogy mennyiben befolyásolja az oktatás színvonalát az, hogy egy képző akkreditált vagy sem - mondja Szilárd Imre, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője. - Valamelyest garanciát jelent, ha a cég akkreditált. Bár nem törvényszerű, de az itt végzettek nagyobb eséllyel boldogulhatnak a nyílt munkaerőpiacon. A munkaügyi szervezet regionális képző központjaiban végzettek körében rendszeresen készített kérdőíves felmérések alapján megállapítható, hogy a hiányszakmákban 60 százalékos, a többiben 40 százalékos az elhelyezkedés, bár a megkérdezettek jó fele küldi vissza a kérdőívet. A munkaügyi kirendeltségek rendszeresen felmérik, mely hiányszakmák fordulnak elő a régióban, ezekre hirdetik meg a képzéseket. A jelenlegi közel félmillió regisztrált álláskereső képzése a régiókban működő munkáltatók igényeinek figyelembevételével folyik."

A hátrányos helyzetű régiókban, ahol nagy az iskolázatlanok száma, és kevés a munkalehetőség, a felnőttképzésnek van egyfajta szociális funkciója is. A különböző pályázati pénzekből szervezett tanfolyamok közül egy munkanélküli a keresetpótló juttatás reményében akár többet is elvégezhet - igaz, később így sem nagyon tud munkába állni. Egyes térségekben akár többször is elvégezhető például egy láncfűrész, kosárfonó, korongozó vagy más szakma, miközben van olyan falu, ahol egyetlen ember sem tudja elvezetni az önkormányzat kistraktorát. A szakemberek szerint

a "megélhetési tanulók" száma

rövid távon biztosan nő; hosszú távon csak az iskolázottsági színvonal emelkedése javíthat a helyzeten. Az Út a munkához című program törvényileg kötelezi a 35 év alatti, befejezett általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, a rendszeres szociális segélyezésből kikerülő álláskeresőket az általános iskola elvégzésére, vagy olyan készségek, képességek elsajátítására, amely révén az adott térségben, illetve a közfoglalkoztatásban hasznosítható szakmákat tanulhatnak a későbbiekben.

A Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ (BMIK) nemcsak szakmákat kínál, hanem pályázik hajléktalan- és romaprogramra, valamint a 7-8. osztályos felzárkóztató programra, de rajtuk keresztül bonyolítják a minisztériumok a továbbképzéseiket is. A nonprofit szervezet fenntartásának 25 százalékát fedezi a központi költségvetésből kapott összeg, a többit tanfolyami bevételből kell előteremteniük. Káli Csaba képzési menedzser úgy véli, a 6700 képző nagyon sok. A munkaügyi központok abban érdekeltek, hogy minél olcsóbb és rövidebb legyen a képzés, így aki minőségi munkát akar végezni, kínlódik. Amíg a BMIK-nál egy hűtőgép-szerelői és klímakezelői tanfolyam 1700 óra, egy bútorasztalos-tanfolyam 1326 órás (ebből 954 óra gyakorlat, benne 500 óra üzemi gyakorlattal), addig nem ritka, hogy máshol 600 órás tanfolyamon oktatják ugyanezeket a szakmákat. Sokszor nincs is gyakorlat, elfogadják a korábbi munkahelyen töltött időt. Káli Csaba szerint, ha a képzőknek is segíteni kellene az elhelyezkedésben, az mindenképpen érdekeltté tenné a tanfolyamszervezőket a minőségi oktatásban. A pályázattal elnyert tanfolyamoknál a munkaügyi központ is ellenőrizheti, megvannak-e az oktatáshoz a tárgyi feltételek, a tanmenet alapján zajlik-e az oktatás, továbbá a központ kivizsgálja a tanulóktól érkezett panaszokat.

A BMIK legutóbbi bútorasztalos-tanfolyamát a 17 jelentkezőből csak hárman nem végezték el. Modulrendszerben tanultak, azaz a képzési szakaszok önmagukban is hasznosítható építőkockaként (modulokként) különülnek el egymástól. Az új rendszer - amit szeptembertől a szakiskolák nappali tagozatán is bevezetnek - lényege, hogy rövid időtartamú képzéseken rész-szakképesítéseket (faesztergályos, fatermékgyártó, fa- és bútoripari gépkezelő, asztalosipari szerelő) lehet külön vizsga nélkül szerezni.

Mennyire sajátítják el a szakmákat?

Íme néhány vélemény.

"Buszvezetőnek tanultam, az elméleti oktatás rendben volt, de a gyakorlati oktatáson az előírtnál kevesebb órát vezettem, és mindig csak éjszaka."

"Vízvezeték-szerelőnek tanultam, de alig volt gyakorlati oktatás, és nekem az elmélet is túl bonyolult volt. A tanárok régimódiak, egyáltalán nem rugalmasak."

"Fodrásznak tanultam, és nagyon elégedett voltam a képzés színvonalával, pedig egy magániskolába iratkoztam be, mert az volt a legközelebb a lakóhelyemhez, így nem kellett sok útiköltséget fizetnem. Az iskola keresett gyakorlati helyet is."

"Sírkövesnek tanultam, de az anyagismereti órán nem jutottunk el a kövek felismeréséig. A vizsgaeredmény nem tükrözte a tudásunkat, én már három éve dolgozok műkövesnél, tudok önteni, mégis csak hármast kaptam. De azért a munkahelyemen így is jobban megbecsültek, és megbíztak a szaktudásomban."

"A bútorasztalosoknak kiírt négynapos vizsga nagyon fárasztó volt, három napig csak rajzoltunk és írtunk, utolsó nap volt a szóbeli. A kérdéseket a minisztériumban állították össze, de ennek semmi köze sem volt ahhoz, amit mi tanultunk. A kérdések egy részére a tanárok sem mindig tudták, mit kell odaírni. Volt egy elmosódott, barokk komód a lapon. Olyan kérdéseket tettek föl, amire szinte senki nem tudta a választ: állapítsa meg a korát, értékét, csináljon egy stratégiát a javításra. Ilyet mi nem tanultunk. Engem mindig is érdekelt a fa, nekem összességében nagyon megérte."

Áramlások

A Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket átfogó régióban tavaly decemberben egy hónap alatt 5170 fővel 72 448-ra nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. Az álláskeresők 40 százalékát Bács-Kiskun, 35 százalékát Békés, 25 százalékát pedig Csongrád megyében regisztrálták. A térségben már megjelentek a Közép-Dunántúlról érkezett munkanélküliek is, akik egy-egy autógyár vagy beszállító létszámleépítése miatt vesztették el munkájukat. A Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központnál regisztrált bejelentkezésekből ítélve nem igaz, hogy a magyar munkaerő nem mobil, hiszen korábban sokan vállaltak munkát a Dunántúlon a jobb megélhetés reményében.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.