Nem közeledtek az álláspontok a kormány és a pedagógus-szakszervezetek augusztus 10-i sztrájktárgyalásán. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselője arról tájékoztatta lapunkat, hogy 30-án egyszer még leülnek a kormány tárgyalóival, de ha ekkor sem kapnak érdemi ajánlatot,
már tanévkezdéskor sztrájkot hirdetnek, pontosabban folytatják az áprilisi választás előtt felfüggesztett sztrájkfolyamatot.
A szerdai tárgyalás jórészt arról szólt, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ismertette a kormány ajánlatát a pedagógusbérek és az életpálya többéves fejlesztéséről. A napokban hozták nyilvánosságra az Európai Bizottságnak benyújtott EFOP Plusz programot, amelynek része a tanári béremelés.
A programról eddig annyit lehetett tudni, hogy a kormány 2028-ra a diplomás átlagkeresetek 80 százalékára húzná fel az átlagos pedagógusbért (a jelenlegi 60 százalékról), és hogy erre közel egymilliárd euró (400 milliárd forint) uniós támogatást használnának fel.
Nagy Erzsébet beszámolója szerint a szerdai megbeszélésen az is kiderült, hogy a kormány 2028-ig összesen 112 százalékkal emelné a pedagógusbéreket, ami évi 14 százalékos kumulált emelésekkel valósulna meg. Tehát először a mostani bért emelnék 14 százalékkal, majd minden évben a már emelt összegeket újabb 14-14 százalékkal. Jó hír továbbá, hogy a kiindulópont valószínűleg nem a jelenlegi alapbér, hanem a kétszer 10 százalékos szakmai bérpótlékkal kiegészített, ténylegesen kézhez kapott összeg lenne. Ez azt jelenti, hogy a tervek szerint 2028-ig több mint kétszeresükre nőnének a mai pedagógusbérek, és ezzel a kormány prognózisa alapján elérnék az akkori diplomás átlagbér 80 százalékát.
A szakszervezetek követelése azonban azonnali 45 százalékos emelésről szól, és az is kiderült a tárgyaláson, hogy a kormány az idén már egy forintot nem adna. A többi szakszervezeti követelésnél még visszalépés is történt. Nagy Erzsébet elmondása alapján a kormány tárgyalói korábban nyitottnak mutatkoztak annak törvényi rögzítésére, hogy a pedagógiai asszisztenseket nem lehet 35 óránál több önálló osztálytermi munkára beosztani, ettől az ígérettől azonban visszaléptek. Az a felvetés is lekerült a napirendről, hogy a kötelező óraszám a jelenlegi 22-26 óráról 22-24-re módosuljon.
Nagy Erzsébet úgy érzékeli, a béremelés részletei is kidolgozatlanok, nagyon sok a homályos pont, a kormány csak azután akar nekikezdeni az aprómunkának, hogy az Európai Bizottság nagy vonalakban rábólint a programra. Maruzsa Zoltán például utalt arra, hogy a béremelés egy részét "utófinanszíroztatnák" az EU-val, vagyis a kormány a program részeként tekint az idén már megadott 10 százalékos pótlékra is, ez esetben viszont mégsem a jelenlegi fizetésekhez képest nőnének 112 százalékkal a bérek 2028-ra.
A kormány a benyújtott EFOP Plusz programban azt vállalta, hogy 2029-ig az infláció mértékével indexálja a béreket, de az a szerdai tárgyaláson sem derült ki, hogy ez pontosan mit jelent. Lehet úgy érteni, hogy az évi 14 százalékos emeléseken felül minden évben még az infláció mértékével is nőni fognak a bérek, de úgy is, hogy csak a 2028-ra elért célértéket emelik az inflációnak megfelelően egyetlen évben, 2029-ben.
A Bizottságnak beadott programban utalnak egy bevezetendő új teljesítményértékelésre és a fizetések minőségi differenciálására, de ennek a részletei homályosak, ahogy az is, pontosan milyen hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak biztosítanának többletjuttatást, és mennyit.
A nyilvánosságra hozott program alapján a kormány egymilliárd eurót kér uniós forrásból a béremelésre, amihez 180 millió eurót tenne hozzá a nemzeti költségvetésből. Ez kevesebb, mint 500 milliárd forint, a szerdai tárgyaláson azonban Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy a teljes tervezett béremelés költségigénye ennél jóval magasabb, háromezer milliárd forint, és ennek csak egy kisebb részét finanszíroznák EU-s pénzből. Ha viszont a kormány úgy látja, hogy saját erőből is lesz pénze béremelésre, akkor nem világos, miért várnak a Bizottság válaszára, mielőtt bármilyen elköteleződést tennének.
Nagy Erzsébet az augusztus 30-i találkozótól sem vár elmozdulást, mert még ha a Bizottság rá is bólint a kormány terveire, legkorábban jövőre kaphatnának pluszjuttatást a pedagógusok, és az is elmaradna majd a szakszervezetek által követelt 45 százalékos emeléstől.
Így a tanévkezdéskor vélhetően újra beindul a sztrájk, több iskola pedig már bejelentette, hogy polgári engedetlenségre készül, a két folyamat egymás mellett futhat majd.
Miután a kormány előbb egy rendelettel, később egy törvénnyel előírta a pedagógusok által sztrájk alatt is kötelezően biztosítandó "még elégséges szolgáltatások" körét, a sztrájk szervezése annyiban egyszerűbbé vált, hogy a feltételekről nem kell külön megállapodni, a kormány nem tud időhúzásra játszani, a sztrájk lényegében bármikor bejelenthető.
A feltételek viszont erősen korlátozzák a sztrájk hatékonyságát és láthatóságát: előírás például, hogy minden egyes intézményben biztosítani kell a gyerekek felügyeletét, és a tanórák jelentős részét is meg kell tartani. Nagy Erzsébet a szülők együttműködésében bízik, mert ha ők nem küldik iskolába a gyereküket a sztrájk napjaiban, akkor értelemszerűen nincs kire felügyelni, nincs kit tanítani. "A szülők dolgát a nevelőtestületek is megkönnyíthetik, például egy sima házirendmódosítással elérhető, hogy a szülő a jelenleg általánosan alkalmazott három napnál több hiányzást igazolhasson, mondjuk akár két hetet" - magyarázza a szakszervezeti vezető.
