88 milliárdos mínuszt kell kigazdálkodnia Budapestnek

Belpol

A járvány miatti válság és a kormányzati forráselvonások következményeként ennyivel kevesebb pénzzel számolhat a főváros.

„A következő év pokoli nehéz lesz. A 2021-es lesz az elmúlt évtizedek legtakarékosabb fővárosi költségvetése. A spórolást magunkon, a politikai vezetésen kezdjük, de sajnos még így sem lesz elég pénzünk arra, hogy minden közszolgáltatást azon a színvonalon biztosítsunk a budapestieknek, mint amit megérdemelnének” – így festette le Budapest anyagi helyzetére vonatkozó szomorú kilátásait Karácsony Gergely főpolgármester november közepén. Jövőre 88 milliárd forinttal kevesebb pénzzel számolhat a főváros, mint amennyi Tarlós István rendelkezésére állt 2019-ben. A főváros számításai szerint az iparűzési adó 28, a kormány által megemelt szolidaritási adó 26, a BKK jegybevétel-kiesés 20, a ki nem fizetett szemétszállítás 5, a megemelt közműadó is 5 és a fővárosi cégek bevételkiesése 4 milliárdos mínuszt jelent.

Budapest vezetése több módon próbál megoldást találni a lyukak betömésére, de egyelőre magára maradt, így saját hatáskörben próbálja menteni a menthetőt. A közszolgáltatások biztosítása és a csőd elkerülése miatt a városvezetés önmagán kezdte a spórolást: többek között igazgatói, felügyelőbizottsági székek fognak megszűnni, és a tervek szerint a Fővárosi Közgyűlés bizottságainak a számát is csökkenteni fogják.

Összevonások

Utóbbival kapcsolatban Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes azt mondta lapunknak, a közgyűlés bizottságairól jelenleg is zajlanak a tárgyalások, mindegyik frakció javaslatot tesz, melyik három bizottság szűnjön meg.

„Az a lényeg, hogy olyan, egymáshoz párosítható szakterületeket vonjunk össze, amelyek szakmailag elképzelhetőek egy bizottságban. Van külön költségvetési bizottság és pénzügyi ellenőrző bizottság is; ebben az esetben például elképzelhetőnek tartom, hogy valamelyiket megszüntessük”

– mondta a DK politikusa. Úgy tudjuk, a koalíciós pártok mindegyike egyetért abban, hogy ezekre a lépésekre szükség van.

Karácsony Gergely a főváros költségmegtakarítási intézkedéseinek részeként bejelentette, hogy megszüntetik a főpolgármesteri keretet, amely eddig 200 millió forintot biztosított a mindenkori városvezetés számára különböző támogatásokra, Dorosz Dávid főpolgármester-helyettesi pozícióját nem töltik be, csökkentik a frakciók költségeit, illetve összevonnak több közműcéget, így nemcsak az igazgatói székekkel lesz kevesebb, hanem 21 felügyelőbizottsági hellyel is. Mindez egyébként nem pótolja azt az összeget, amire az újraindítási adóból számítottak. „Most nullás bérfejlesztéssel számolunk 2021-re. Minden racionalizálás arra szolgál, hogy legyen elég pénz jövőre, hogy ki tudjuk fizetni a számlákat az adókat és a béreket” – mondta a Narancs.hu-nak Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. Ami a közműcégeket illeti, a Főkert, a Budapesti Temetkezési Intézet, a Főkétüsz, az FKF és Főtáv, valamint a Budapesti Városüzemeltetési Holding fog egyetlen céggé összeolvadni, amelynek az élére a tervek szerint Mártha Imre, a Főtáv jelenlegi vezetője kerül.

Akadályok

November elején húsz szakszervezet írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben kiállnak és támogatják a fővárost abban, hogy kivessen egy új, átmeneti jellegű szektoriális (ún. újraindítási) adót az 5 milliárd forintos adóalap feletti cégekre. Ez a jelenlegi 2%-os maximum IPA (iparűzési adó) mértéke mellett, plusz 0,5 százalékos többlet hozzájárulást jelentene az említett társaságoknak. Olyan vállalatokról lenne szó, amelyeket nem, vagy kevésbé érintett a koronavírus okozta gazdasági válság. A főváros azonban a kormány nélkül ebben nem tud lépni, hiszen jelenleg nincsenek meg a törvényi feltételei az IPA mértékének növelésére és úgy tűnik nem is lesz. A főváros ebből a pénzből finanszírozta volna a saját fenntartású intézmények és cégek dolgozóinak 2021-es bérfejlesztését, illetve a működési költségek egy részét. Karácsony szerint ezzel a segítséggel Budapest megelőzhetné a csődhelyzetet, biztosíthatná az alapszolgáltatások zavartalan működését és megőrizné a munkahelyeket. Csakhogy a kormány „válaszként” rendeletben írta elő 2021-re a helyi adók befagyasztását, illetve új adónemek bevezetésének a tilalmát. Az újraindítási adó bevezetése nem fővárosi hatáskör, ahhoz a törvényhozásnak a vonatkozó passzusokat meg kellene változtatnia. A kormány adóemelésre és -kivetésre vonatkozó tilalma az önkormányzati hatáskörbe tartozó hozzájárulásokra vonatkozik.

„Számításaink szerint 36 milliárd jött volna be ebből az adóból. Ezt az összeget most máshonnan nem tudjuk előteremteni”

– mondja Kiss Ambrus. A tilalom egyébként Parragh Lászlónak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének a javaslata volt. Ahogyan az is, hogy a kormány függessze fel az IPA befizetéseket, amely egyenlő lenne az önkormányzatok azonnali csődjével; ez utóbbiról még nincsen végleges döntés.

A budapesti mikro-, kis- és középvállalkozások megsegítésére a főváros egyeztetésbe kezdett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK), és ennek eredményeként megállapodtak arról, hogy milyen formában kívánnak közösen dolgozni a válságkezelő megoldásokon. Ennek egy fontos pontja volt november 23-án az az ötpontos dokumentum, amelyet Kiss Ambrus és a BKIK elnöksége által delegált Kemény Péter, a kamara ellenőrző bizottságának elnöke írt alá. „Megéri okosan, szakmai érvek és a tények alapján tárgyalni. Így született meg ma a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megállapodása. Eszerint sem a főváros, sem a budapesti iparkamara nem támogatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által tett javaslatot az iparűzési adó felfüggesztésére (vagy megszüntetésére)” – kommentálta a történteket Karácsony Gergely. A csomag racionális elemeket tartalmazott volna (például a városvezetés elfogadta a BKIK azon javaslatát, hogy a szükséges források előteremtésére dolgozzanak ki válságkezelő kötvénykibocsátási programot), csakhogy a dokumentum aláírása és annak publikussá tétele után a BKIK kiadott egy közleményt hajnali kettő körül, mely szerint az ominózus papír nem megállapodás, a BKIK-nak pedig egyáltalán nem egyezik a véleménye a fővárossal az IPA esetleges felfüggesztésével kapcsolatban. Hovatovább a közlemény leszögezte, hogy a BKIK nem kíván politikai eszköz lenni. Amikor Nagy Eleket, a BKIK elnökét erről megkérdezték az ATV műsorában, azt állította, hogy Kemény Péternek nem is volt aláírási joga, illetve a dokumentum azért nem tekinthető megállapodásnak, mert ez csak szakmai egyeztetésen alapult; megállapodás akkor lesz, ha azt a vezetők (Karácsony Gergely főpolgármester és ő maga, Nagy Elek a BKIK elnöke) szignálja. Kerestük ezzel kapcsolatban Nagy Eleket, de többszöri megkeresésünkre sem reagált.

„Olyan mintha két BKIK lenne. Nehéz azt mondani egy egyeztetésre, hogy az szakértői, ahol az egyik fél az általános főpolgármester-helyettes, a másik pedig a kamara elnöke által kijelölt személy, aki egyértelműen nem szakértőként volt jelen, hanem a BKIK elnöksége által felruházott személyként. A főváros továbbra is úgy gondolja, hogy ez igenis megállapodás volt, amit két vezető írt alá” – mondja lapunknak Kiss Ambrus, aki szerint a tárgyalások során semmi jele nem volt annak, hogy a BKIK az IPA kérdésében mást gondolna, mint ami a dokumentumban szerepel. „Bővebben ezt nem kommentálnám, mert méltatlan az egész helyzet a kamara által képviselt vállalkozásokhoz és magához a kamara intézményéhez is – jegyzi meg a főpolgármester-helyettes. – Világosan levezettük, hogy a főváros a működési ágon feléli minden tartalékát, mert oly mértékűek a gazdasági válság okozta veszteségek, a járványügyi védekezés költségei, illetve a kormányzati megszorításokból fakadó elvonások 2020-ban és 2021-ben is. Ha ehhez egy picit is hozzányúl bárki az iparűzési adó tekintetében, az konkrétan a főváros csődjét vetíti előre. Ez nem fenyegetés, hanem tény” – szögezi le Kiss Ambrus, aki úgy látja, a tárgyalások során világos volt mindenki számára, hogy a fővárosi önkormányzat nem egy cég, hanem egy alrendszer, ahol a finanszírozásnak egy fő bevételi forrása van: az IPA, ami a folyó évi bevételek 60 százalékát adja. „Aki ezzel szórakozik, az a közszolgáltatásokkal szórakozik” – mondta a főpolgármester-helyettes.

Neked ajánljuk