Nagyon szerették volna beadni az embereknek, hogy megéri olimpiát rendezni, de nem sikerült

  • Gera Márton
  • 2016. október 6.

Belpol

Egyetlen komolyan vehető érv sem hangzott el a budapesti olimpiarendezés mellett azon a vita-esten, amelyen még a moderátor is alákérdezett a Budapest 2024 leendő vezérigazgatójának.

Éppen azon a napon kaszálta el a Nemzeti Választási Bizottság a budapesti olimpia megrendezéséről szóló újabb népszavazási kezdeményezést, amelyen a Mathias Corvinus Collegiumban vitaestet tartottak a kérdésről Olimpia Budapesten – megéri? címmel. Pontosabban: napokig ezen a címen futott az esemény Facebook-oldala, aztán valami oknál fogva ez lett belőle: Olimpia Budapesten kihívás és lehetőség. Az új cím semmitmondó és érdektelen, de legalább senki nem mondhatja rá, hogy provokatív.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Szerepcsere

Mondjuk, a címváltoztatás lenne a legkevesebb, ugyanis eredetileg Fekete Miklós, a Budapest 2024 Zrt. vezérigazgatója ajnározta volna a budapesti olimpia tervét, ám ő néhány nappal ezelőtt „családi okok miatt” távozott a posztról. Az új igazgató Mihók Attila (korábban a Mediaworks vezérigazgatója), aki október 14-től látja el a feladatot, tehát most vizsgázott először e minőségében. A moderátor György László volt, aki amellett, hogy a Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem adjunktusa, a kormány közeli Századvég vezető közgazdásza is; ezek után aligha meglepő, hogy benyomásaink szerint nem éppen moderátorként viselkedett, sőt végig úgy tűnt, mintha ő ülne Mihók helyén, és persze az alákérdezés is ment ezerrel.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A másik oldalt Pogátsa Zoltán közgazdász képviselte, akit kezdetben még hagyott beszélni György László, aztán folyton korlátozni akarta a megszólalásait, mert szerinte Pogátsa nem az olimpiáról beszélt. Nos, való igaz, Pogátsa nem a szokásos kormányzati dumát nyomta arról, miért is lesz nekünk jó az olimpia, hanem elmondta, hogy Magyarországnak a jelenlegi helyzetben egyszerűen nem éri meg olimpiát rendezni, sokkal fontosabb dolgok vannak ennél. Arról beszélt, amit a kutatások rendre kimutatnak, vagyis hogy „az olimpiarendezés egy kemény befektetés valamibe, ami általában nem térül meg”. Majd sorolta, hogy az olimpia helyett az országnak milyen beruházások kellenének; leginkább a humán tőkébe, mert a kórházakban harmadik világbeli állapotok uralkodnak, az oktatásra nagyon keveset költünk, 4,3 millió ember él a létminimum alatt. Pogátsa tehát csak azt mondta, ami valószínűleg mindenkinek eszébe jut az olimpiai „álom” hallatán; és ezért volt furcsa, amikor György László rögtön megszólalt, és azt mondta, „hasba szúrta volna magát, ha Pogátsa tovább folytatja”.

false

Hasonló hangnemben folytatódott az este, mert a moderátor – mint egy kormányszóvivő – még azt is felsorolta, hol költenek kevesebbet az oktatásra, mire Pogátsa megkérdezte, hogy most vele vitatkozik-e, vagy ő csupán a moderátor. És aki azt hitte, ezt nem lehet fokozni, óriásit tévedett: György László moderátor annyira beleélte magát a vitába, hogy a végén csak annyit tudott mondani:

„Adjatok már egy kibaszott pizzát, mert lement a cukrom!”

Mihók Attila fő érve igazából az volt, hogy „Magyarország és Budapest jobb hely lesz attól, hogy olimpiát rendez”, ám azt sajnálatos módon nem tudtuk meg, miért is. A leendő vezérigazgató demagógiának nevezete, amiket Pogátsa mondott, és még azt is kijelentette, hogy amúgy „élhetőbb lesz a város, több fiatal kezd el sportolni” egy olimpia hatására, ami kapcsán megint nem tudtuk meg, ezt mi alapján mondja.

Annyi mindenesetre bizonyossá vált, hogy a hazai olimpiarendezést támogatók egyik kedvenc hivatkozási alapja az Agenda 2020, a NOB költséghatékonyabb olimpiákat támogató programja, amely bár hirdeti, hogy olcsóbb olimpiák lesznek mostantól, azt nem garantálja, hogy a költségvetést a rendező ország nem fogja túllépni, nem fog eladósodni, és a játékok után nem fogja rozsda enni a megépített létesítményeket. Mihók is hivatkozott az Agenda 2020-ra, mivel szerinte ha ez nem volna, Budapest nem is pályázna.

Túlerő

Majd jött egy párbeszéd, ami elég jól tükrözi az est „ketten egy ellen” felállását:

– Egy olyan országban, ahol óriási beruházási hiány van a humán tőkébe, ott nem olimpiát kell rendezni. Ezt lehet demagógiának nevezni, nevezd nyugodtan! – így Pogátsa.

– Az! – mondta Mihók.

– Magyarországon a legnagyobb a gyermekszegénység – megint Pogátsa.

– Zoli, az Isten áldjon már meg! – húzta fel magát György László.

Pogátsa az athéni olimpiát hozta fel példaként, amely jól szemlélteti, mennyire nem lehet tartani a  költségvetést, hiszen a 2004-es játékok háromszor annyiba kerültek például, mint az eredeti összeg. Az épületek ma gazosak, romosak. Szerinte ráadásul már a 2017-es hazai vizes vb (amely az Átlátszó szerint úgy 90 milliárdba fog kerülni) esete is azt mutatja, mennyire nem tudják Magyarországon tartani a tervezett költségeket.

Amikor György László megkérdezte, mi a garancia arra, hogy itthon nem lépnék túl a költségeket, Mihók ismételten az Agenda 2020-ra hivatkozott, ami minden, csak nem garancia. A kérdés láthatólag Pogátsát sem hagyta nyugodni, és ki is jelentette, nem kaptunk választ és garanciát arra, hogy nem fogják túllépni a költségeket.

10 százalék, elsöprő siker!

Aztán mintha a látszatérvek is elfogytak volna: Mihók azt kérdezte a közönségtől, mi az a két dolog, ami biztos az életben, utalva ezzel arra, hogy garanciát nem tud adni. Az nem túlságosan biztató, hogy a Budapest 2024 nemrégiben alig akarta kiadni az egyébként közérdekű adatokat arról, mennyit is költöttek eddig a pályázatra. Mihók rendre visszatért oda, hogy az olimpia Budapestnek remek lehetőség lenne, mert „már magával a pályázással is fókuszba kerül a főváros”, és az olimpia „egy 25 éves fejlődési ciklust gyorsítana fel Budapest számára”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Akit mindezek nem győztek volna meg, az ne érezze magát egyedül, mert az este legbeszédesebb pillanata mindenképpen az volt, amikor a végén az egyik szervező megkérte a közönséget, jelezze az, akit meggyőztek a hallottak, és úgy érzi, kell nekünk 2024-ben olimpiát rendeznünk. Hát, a nagyjából 100 fős közönségben 10 ember keze lendült a magasba. Ami egyúttal válasz arra is, miért nem fogják soha engedni, hogy népszavazás legyen az olimpiarendezésről.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.