Navracsics: 2023 hét évvel ezelőtt nagyon másnak látszott, mint amilyen végül lett

  • narancs.hu
  • 2023. április 4.

Belpol

A kormány az EU 5 legélhetőbb államának egyikévé akarja tenni Magyarországot 2030. 

A felzárkózás térségenként eltérő támogatásokkal gyorsítható, a fejlesztéspolitikának tehát a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő segítségre kell törekednie  – mondta az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 címmel rendezett keddi konferenciáján Budapesten a területfejlesztési miniszter az MTI tudósítása szerint. 

Navracsics Tibor a 2010 óta elért fejlődési ütemet egyenletesnek és biztosnak nevezte, de megjegyezte, hogy még mindig jelentősek a regionális különbségek, és másfajta segítséget igényel a főváros, mást a vidék fejlettebb és kevésbé fejlett részei. A források elosztásában meg kell találni az egyensúlyt, hogy a hátrányosabb helyzetű térségek ne a többiek rovására kapjanak támogatást. 

A miniszter közölte, hogy

a kormány változatlanul az EU 5 legélhetőbb államának egyikévé akarja tenni Magyarországot 2030-ra, de 7 éves távlatban óvatosan kell gondolkodni, hiszen ugyanennyi idővel ezelőtt 2023 is nagyon másnak látszott, mint amilyen végül lett.

Az EU-s fejlettségi térképen Magyarország az „átmeneti” államok közé tartozik, akárcsak Lengyelország, de a foglalkoztatás területén a legjobbak közé tartozik. Az átlagkeresetek összevetésében még sokat kell fejlődni, de a keleti és a déli országrész már elkezdte a felzárkózást a központi régióhoz. Az életszínvonal és a munka mellett a lakókörnyezet és a társadalmi kapcsolatok minősége, az oktatás, az egészségügy, a közlekedés az, ami a felmérések szerint leginkább befolyásolja az emberek életét, ezek tehát a legfontosabb fejlesztési területek nem csak a kormány, hanem az egész társadalom számára – mondta Navracsics Tibor.

 
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (VEB2023 EKF) keretében zajló Pajta Program eseménysorozatról tartott sajtótájékoztatón Veszprémben 2023. március 30-án
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
 

Karácsony Gergely főpolgármester üdvözölte a kormány erőfeszítéseit a beruházások élénkítésére, de úgy véli, hogy Budapest egyre kevesebb hozzájárulásra számíthat az államtól. Véleménye szerint a fővárosi önkormányzat számára nagy teher a közszolgáltatások fenntartása, a kiadásai nem állnak arányban a bevételekkel, és kifogásolta, hogy a GDP összegének alig a fél százalékával gazdálkodhatnak, miközben annak előállításából Budapest 38 százalékkal részesedik.

A fővárosnak meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyekkel a magyar gazdaság stabil pillére marad a következő években is, és ledolgozhatja a hátrányait a régiós versenytársaival szemben – mondta Karácsony Gergely, aki szerint a 2030-as célok nem teljesülhetnek, ha a mostani kihívásokra nincs megoldás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.