Négy opciót mérlegelt a főváros a Városháza ügyében, de az eladásra nincs szándék

  • narancs.hu
  • 2021. november 9.

Belpol

Egy hangfelvételre válaszul a főváros nyilvánosságra hozta a Városházával kapcsolatos anyagát, legszívesebben a Városháza parkban építenének fel két új szárnyat. 

Újabb fordulatokkal folytatódott kedden a budapesti Városháza eladásának ügye, miután ismeretlenek egy hangfelvételt juttattak el több szerkesztőségnek is. 

Mint arról beszámoltunk, múlt héten az Index arról írt, hogy a Karácsony Gergely főpolgármester vezette budapesti önkormányzat el akarja adni a Városháza műemlék épületegyüttesét. Karácsony fake newsnak minősítette a cikket, és azzal kommentálta, hogy "ma olvastam utoljára Indexet", a lap azonban ezután több cikket is írt az ügyről, és bemutatott egy állítólagos szerződést, amely álláspontjuk szerint azt bizonyítja, hogy a főváros eladná a Városházát, és már meg is bíztak egy ingatlanközvetítő cége. A hírbe hozott ingatlanos cég azonban azt közölte, hogy semmilyen kapcsolata nincs az önkormányzattal, Karácsony pedig azt, hogy a főváros a saját vagyonkezelője útján szokott ilyen ügyleteket bonyolítani. 

Most kedden ezután ismeretlenek egy videót juttattak el több szerkesztőséghez, amelyben egy Anonymus-maszkos ember arról beszél, hogy igenis el akarják adni a Városházát, majd egy hangfelvételt is bemutat, amelyen egy Barts Balázs (a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója) néven bemutatkozó férfi (bizonyos Gyulával és Zsolttal) beszélget a Városháza telkéről. 

A felvételen elhangzik, hogy 4,7 hektárból 3,9 hektárt eladnának, és nyolcezer négyzetmétert megtartanának, hogy '22-ben parlamenti választás lesz, ’23-ban százötven éves lesz Budapest, és ’24-ben meg önkormányzati választás lesz, és "ki az a barom, aki megcsinálja a homlokzatot itt, aztán mélygarázst épít, aztán parkot csinál, aztán elkezd építeni?"

Bár nem teljesen egyértelmű, hogy miről van szó, arra felvetésre, hogy "azért csinálunk egy közparkot, hogy egy év múlva szétromboljuk?", az a válasz hangzik el, hogy "Nem. Azért csinálunk egy közparkot, mert megígértük, hogy csinálunk közparkot", végül pedig a Barts néven bemutatkozó férfi arról beszél, hogy egy villámgyors közbeszerzéssel elintéznék, hogy mire parkot kell építeni, addigra már alatta kész legyen a mélygarázs, és a parkkiírást is úgy csinálnák meg, hogy 

"a két elképzelt szárny helyére ne kerüljön fa és semmi. Tehát mint későbbi terület álljon rendelkezésre. És ha mindez megépül, akkor utána itt, ezen a sarkon meg lehet építeni az új Városházát".

Az Index a hangfelvételt "bizonyítékként" tálalta a Városháza eladási szándékára, és azt írták, hogy az említett "Zsolt" és "Gyula" pedig Berki Zsolt, a Városháza feltételezett eladására szerződő Northern Rock Kft. tulajdonosa, illetve Gansperger Gyula üzletember. 

A Fővárosi Önkormányzat ugyanakkor egy közleményben reagált a cikkre és a hangfelvételre, amelyben azt írták, a Városháza ugyan Budapest egyik ikonikus épülete, de sem műszaki állapota, sem használata nem felel meg a 21. század követelményeinek, ezért született is egy döntéselőkészítő tanulmány arról, hogy mi legyen a sorsa, és hol alakítsanak ki esetleg egy új városházát. 

A közlemény szerint ahhoz, hogy a tanulmány hozzávetőleges költségbecslései rendelkezésre álljanak, "értelemszerűen piaci konzultációkat is folytatni kellett", egyúttal nyilvánosságra is hozták az egyébként tavaly októberi keltezésű tanulmányt. 

A nyilvánosságra hozott döntéselőkészítő anyag – amelyet Barts J. Balázs jegyez – végigveszi a lehetőségeket, hogy hol és mennyiért lehetne a jövőben a városháza. Az anyag négy lehetőséget vázol fel költségbecsléssel:  

  • megmaradjon a jelenlegi épületben, amit felújítanak és korszerűsítenek (21-26 milliárd forint költség);
  • a Városháza park sarkán épüljön egy új épületszárny, vagy akár a Városháza park két oldalán egy-egy épület, közte egy kapuval (38-46 milliárd forint); 
  • a Váci utcai ún. "Új Városházába" költözzön a hivatal, itt tartották 2011-ig a képviselő-testületi üléseket (20 milliárd forint); 
  • épüljön teljesen új "Civic Hall" – ennél a pontnál valóban szerepel az anyagban, hogy "ennél az alternatívánál azzal számolunk, hogy a jelenlegi 'Központi Városháza' kiürítésre és értékesítésre kerül és az önkormányzat vezetése és a főpolgármesteri hivatal egy új épületbe költözik" (15 milliárd forint).

Az anyag összefoglalásában ugyanakkor végül arra jut, hogy a második opció valamelyik verziója lenne a legüdvösebb, mondván ez

"a jelenlegi helyszínen javasol új épület(ek) építést és ez véleményünk szerint a helyes kompromisszumot jelentik és választ adhatnak az összes kérdésre".

Nevezetesen arra, hogy megmaradna a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában a jelenlegi műemléki épület és a helyszín, amely Budapest legjobb és legértékesebb fejlesztési területe, és tradicionális helyszínen, magas presztízsű, korszerű új épületekkel lehetne Budapest belvárosának és a Fővárosi Önkormányzatnak új arculatot adni. Igaz, az anyag szerint ez a legdrágább verzió. 

A Fővárosi Önkormányzat közleményében kiemeli, hogy

a Főpolgármesteri Kabinet 2020. november 26-i ülésén egyet is értett azzal, hogy a Városháza ingatlana maradjon a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, 

a tanulmányban javasolt fejlesztések előkészítését pedig megkezdték: így a Budapest Galéria elhelyezését, a Merlin Színház üzembe helyezését, a Károly körúti homlokzat felújítását és a Városháza park tervpályázatának kiírását.

"Ezek a fejlesztések is mutatják, hogy nemhogy döntés nem született a Városháza értékesítéséről, de arra szándék sincsen. A Városháza megújítása és köztulajdonban tartása iránti elkötelezettségen a lakájmédia hazugságai sem fognak változtatni" – írták. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.