Négymilliárdért vásárolt lélegeztetőgépeket a katasztrófavédelem

Belpol

Uniós megrendelésről van szó, nem is fogott olyan vastagon a ceruza.

Összesen 465 lélegeztetőgépet és a hozzájuk tartozó egészségügyi eszközöket - infúziós pumpákat, betegőrző monitorokat – vásárolt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), nettó 4 milliárd forintnak megfelelő összegért, derül ki az uniós közbeszerzési értesítő, a TED pénteki számából.

A géppark nem hazai szükségleteket elégít majd ki: a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó katasztrófavédelem a rescEU nevű program keretében vette meg a berendezéseket. Magyarország még tavaly szeptemberben csatlakozott az uniós orvostechnikai készleteket felhalmozó országok köréhez, és vállalta, hogy beszerzi, majd raktározza a Covid-járvány elleni védekezéshez nélkülözhetetlen eszközöket.

A rescEU- beszerzéseket száz százalékban az Unió finanszírozza és követi nyomon. Talán ennek is köszönhető, hogy

 

a beszerzés meglepően olcsó maradt: a lélegeztetőgépeket és tartozékaikat átlagosan 8,5 millió forintos darabáron vásárolta a katasztrófavédelmi főigazgatóság három, az orvostechnikai eszközök piacán ismert cégtől.

 

Emlékeztetőül: a 444.hu közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium „fürkészei és portyászai” 300 milliárd forintért vásároltak 16 ezer lélegeztetőgépet a járvány első hulláma idején; vagyis, darabonként közel 20 millióért vettek főleg kínai készüléket különböző keleti és hazai cégeken keresztül. Ennél az állami kórházellátó is jóval olcsóbban vásárolt be még tavaly – a G7 információi szerint Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 10, 8 millió forintos átlagáron jutott 2500 lélegeztetőgéphez; ám az is igaz, hogy a 2020 tavaszán beszerzési dömping alaposan felverte az árakat, valódi versenyhelyzet alakult ki az orvostechnikai eszközök piacán. 

Az itthon több tételben felvásárolt lélegeztetőgépek nagy része ma is raktáron áll; a Covid-járvány szomorú tanúsága, hogy nem készülékből, hanem a gépet szakszerűen kezelni képes ápolókból van hiány Magyarországon.  Ez viszont felveti a kérdést: a katasztrófavédelem miért nem egyenesen az állami-kormányzati szervekhez, az ÁEEK-hez vagy a Külügyminisztériumhoz fordult a rescEU-tender kapcsán, és miért nem a megmaradó hazai készletet használták fel erre a célra.

A Magyar Narancs levélben kereste meg az OKF-et és a Belügyminisztériumot; szerettük volna megtudni, voltak-e jogi akadályai annak, hogy a beszerzést a magyar állami- kormányzati készletből fedezzék, esetleg a tavaly begyűjtött géppark nem felelt meg az uniós minőségi és biztonsági követelményeknek.  Választ a katasztrófavédelemtől kaptunk: szerintük az EU-s tender és rescEU-s raktárbázis kialakítása teljesen független a hazai egészségügyi beszerzésektől - a gépekre közbeszerzést kellett kiírni, így azokat nem lehetett a kormány által felhalmozott készletből biztosítani.

 

(Címlapi képünk illusztráció, a kép a fehérgyarmati kórház Covid-ellátással foglalkozó intenzív osztályán készült. Fotó: MTI/ Balázs Attila)

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.