Négymilliárdért vásárolt lélegeztetőgépeket a katasztrófavédelem

Belpol

Uniós megrendelésről van szó, nem is fogott olyan vastagon a ceruza.

Összesen 465 lélegeztetőgépet és a hozzájuk tartozó egészségügyi eszközöket - infúziós pumpákat, betegőrző monitorokat – vásárolt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), nettó 4 milliárd forintnak megfelelő összegért, derül ki az uniós közbeszerzési értesítő, a TED pénteki számából.

A géppark nem hazai szükségleteket elégít majd ki: a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó katasztrófavédelem a rescEU nevű program keretében vette meg a berendezéseket. Magyarország még tavaly szeptemberben csatlakozott az uniós orvostechnikai készleteket felhalmozó országok köréhez, és vállalta, hogy beszerzi, majd raktározza a Covid-járvány elleni védekezéshez nélkülözhetetlen eszközöket.

A rescEU- beszerzéseket száz százalékban az Unió finanszírozza és követi nyomon. Talán ennek is köszönhető, hogy

 

a beszerzés meglepően olcsó maradt: a lélegeztetőgépeket és tartozékaikat átlagosan 8,5 millió forintos darabáron vásárolta a katasztrófavédelmi főigazgatóság három, az orvostechnikai eszközök piacán ismert cégtől.

 

Emlékeztetőül: a 444.hu közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium „fürkészei és portyászai” 300 milliárd forintért vásároltak 16 ezer lélegeztetőgépet a járvány első hulláma idején; vagyis, darabonként közel 20 millióért vettek főleg kínai készüléket különböző keleti és hazai cégeken keresztül. Ennél az állami kórházellátó is jóval olcsóbban vásárolt be még tavaly – a G7 információi szerint Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 10, 8 millió forintos átlagáron jutott 2500 lélegeztetőgéphez; ám az is igaz, hogy a 2020 tavaszán beszerzési dömping alaposan felverte az árakat, valódi versenyhelyzet alakult ki az orvostechnikai eszközök piacán. 

Az itthon több tételben felvásárolt lélegeztetőgépek nagy része ma is raktáron áll; a Covid-járvány szomorú tanúsága, hogy nem készülékből, hanem a gépet szakszerűen kezelni képes ápolókból van hiány Magyarországon.  Ez viszont felveti a kérdést: a katasztrófavédelem miért nem egyenesen az állami-kormányzati szervekhez, az ÁEEK-hez vagy a Külügyminisztériumhoz fordult a rescEU-tender kapcsán, és miért nem a megmaradó hazai készletet használták fel erre a célra.

A Magyar Narancs levélben kereste meg az OKF-et és a Belügyminisztériumot; szerettük volna megtudni, voltak-e jogi akadályai annak, hogy a beszerzést a magyar állami- kormányzati készletből fedezzék, esetleg a tavaly begyűjtött géppark nem felelt meg az uniós minőségi és biztonsági követelményeknek.  Választ a katasztrófavédelemtől kaptunk: szerintük az EU-s tender és rescEU-s raktárbázis kialakítása teljesen független a hazai egészségügyi beszerzésektől - a gépekre közbeszerzést kellett kiírni, így azokat nem lehetett a kormány által felhalmozott készletből biztosítani.

 

(Címlapi képünk illusztráció, a kép a fehérgyarmati kórház Covid-ellátással foglalkozó intenzív osztályán készült. Fotó: MTI/ Balázs Attila)

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.