Négymilliárdért vásárolt lélegeztetőgépeket a katasztrófavédelem

Belpol

Uniós megrendelésről van szó, nem is fogott olyan vastagon a ceruza.

Összesen 465 lélegeztetőgépet és a hozzájuk tartozó egészségügyi eszközöket - infúziós pumpákat, betegőrző monitorokat – vásárolt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), nettó 4 milliárd forintnak megfelelő összegért, derül ki az uniós közbeszerzési értesítő, a TED pénteki számából.

A géppark nem hazai szükségleteket elégít majd ki: a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó katasztrófavédelem a rescEU nevű program keretében vette meg a berendezéseket. Magyarország még tavaly szeptemberben csatlakozott az uniós orvostechnikai készleteket felhalmozó országok köréhez, és vállalta, hogy beszerzi, majd raktározza a Covid-járvány elleni védekezéshez nélkülözhetetlen eszközöket.

A rescEU- beszerzéseket száz százalékban az Unió finanszírozza és követi nyomon. Talán ennek is köszönhető, hogy

 

a beszerzés meglepően olcsó maradt: a lélegeztetőgépeket és tartozékaikat átlagosan 8,5 millió forintos darabáron vásárolta a katasztrófavédelmi főigazgatóság három, az orvostechnikai eszközök piacán ismert cégtől.

 

Emlékeztetőül: a 444.hu közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium „fürkészei és portyászai” 300 milliárd forintért vásároltak 16 ezer lélegeztetőgépet a járvány első hulláma idején; vagyis, darabonként közel 20 millióért vettek főleg kínai készüléket különböző keleti és hazai cégeken keresztül. Ennél az állami kórházellátó is jóval olcsóbban vásárolt be még tavaly – a G7 információi szerint Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 10, 8 millió forintos átlagáron jutott 2500 lélegeztetőgéphez; ám az is igaz, hogy a 2020 tavaszán beszerzési dömping alaposan felverte az árakat, valódi versenyhelyzet alakult ki az orvostechnikai eszközök piacán. 

Az itthon több tételben felvásárolt lélegeztetőgépek nagy része ma is raktáron áll; a Covid-járvány szomorú tanúsága, hogy nem készülékből, hanem a gépet szakszerűen kezelni képes ápolókból van hiány Magyarországon.  Ez viszont felveti a kérdést: a katasztrófavédelem miért nem egyenesen az állami-kormányzati szervekhez, az ÁEEK-hez vagy a Külügyminisztériumhoz fordult a rescEU-tender kapcsán, és miért nem a megmaradó hazai készletet használták fel erre a célra.

A Magyar Narancs levélben kereste meg az OKF-et és a Belügyminisztériumot; szerettük volna megtudni, voltak-e jogi akadályai annak, hogy a beszerzést a magyar állami- kormányzati készletből fedezzék, esetleg a tavaly begyűjtött géppark nem felelt meg az uniós minőségi és biztonsági követelményeknek.  Választ a katasztrófavédelemtől kaptunk: szerintük az EU-s tender és rescEU-s raktárbázis kialakítása teljesen független a hazai egészségügyi beszerzésektől - a gépekre közbeszerzést kellett kiírni, így azokat nem lehetett a kormány által felhalmozott készletből biztosítani.

 

(Címlapi képünk illusztráció, a kép a fehérgyarmati kórház Covid-ellátással foglalkozó intenzív osztályán készült. Fotó: MTI/ Balázs Attila)

 

Figyelmébe ajánljuk

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.