Négymilliárdért vásárolt lélegeztetőgépeket a katasztrófavédelem

Belpol

Uniós megrendelésről van szó, nem is fogott olyan vastagon a ceruza.

Összesen 465 lélegeztetőgépet és a hozzájuk tartozó egészségügyi eszközöket - infúziós pumpákat, betegőrző monitorokat – vásárolt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), nettó 4 milliárd forintnak megfelelő összegért, derül ki az uniós közbeszerzési értesítő, a TED pénteki számából.

A géppark nem hazai szükségleteket elégít majd ki: a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó katasztrófavédelem a rescEU nevű program keretében vette meg a berendezéseket. Magyarország még tavaly szeptemberben csatlakozott az uniós orvostechnikai készleteket felhalmozó országok köréhez, és vállalta, hogy beszerzi, majd raktározza a Covid-járvány elleni védekezéshez nélkülözhetetlen eszközöket.

A rescEU- beszerzéseket száz százalékban az Unió finanszírozza és követi nyomon. Talán ennek is köszönhető, hogy

 

a beszerzés meglepően olcsó maradt: a lélegeztetőgépeket és tartozékaikat átlagosan 8,5 millió forintos darabáron vásárolta a katasztrófavédelmi főigazgatóság három, az orvostechnikai eszközök piacán ismert cégtől.

 

Emlékeztetőül: a 444.hu közérdekű adatigényléssel derítette ki, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium „fürkészei és portyászai” 300 milliárd forintért vásároltak 16 ezer lélegeztetőgépet a járvány első hulláma idején; vagyis, darabonként közel 20 millióért vettek főleg kínai készüléket különböző keleti és hazai cégeken keresztül. Ennél az állami kórházellátó is jóval olcsóbban vásárolt be még tavaly – a G7 információi szerint Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 10, 8 millió forintos átlagáron jutott 2500 lélegeztetőgéphez; ám az is igaz, hogy a 2020 tavaszán beszerzési dömping alaposan felverte az árakat, valódi versenyhelyzet alakult ki az orvostechnikai eszközök piacán. 

Az itthon több tételben felvásárolt lélegeztetőgépek nagy része ma is raktáron áll; a Covid-járvány szomorú tanúsága, hogy nem készülékből, hanem a gépet szakszerűen kezelni képes ápolókból van hiány Magyarországon.  Ez viszont felveti a kérdést: a katasztrófavédelem miért nem egyenesen az állami-kormányzati szervekhez, az ÁEEK-hez vagy a Külügyminisztériumhoz fordult a rescEU-tender kapcsán, és miért nem a megmaradó hazai készletet használták fel erre a célra.

A Magyar Narancs levélben kereste meg az OKF-et és a Belügyminisztériumot; szerettük volna megtudni, voltak-e jogi akadályai annak, hogy a beszerzést a magyar állami- kormányzati készletből fedezzék, esetleg a tavaly begyűjtött géppark nem felelt meg az uniós minőségi és biztonsági követelményeknek.  Választ a katasztrófavédelemtől kaptunk: szerintük az EU-s tender és rescEU-s raktárbázis kialakítása teljesen független a hazai egészségügyi beszerzésektől - a gépekre közbeszerzést kellett kiírni, így azokat nem lehetett a kormány által felhalmozott készletből biztosítani.

 

(Címlapi képünk illusztráció, a kép a fehérgyarmati kórház Covid-ellátással foglalkozó intenzív osztályán készült. Fotó: MTI/ Balázs Attila)

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.