A legtöbb hazai felsőoktatási intézmény úgy döntött, hogy az idei első félévet online oktatás kereteiben indítja el. Ez azt jelenti, hogy a Semmelweis Egyetemen, a Corvinuson, az ELTE-n, a BME-n és számos vidéki egyetemen akár három félévet is digitálisan végeznek el a hallgatók, és még nem látni a járvány végét.
Amiatt már több szakértő is felszólalt, hogy milyen károkat okoz a digitális oktatás az általános iskolás és gimnáziumi diákoknak, ugyanakkor az egyetemisták sem feltétlenül tudnak megfelelő tudáshoz jutni az online kurzusok, vizsgák révén. De jelenhet-e számukra hátrányt a munkaerőpiacon az, hogy több féléven keresztül ilyen formában tanultak? Például rosszabb esélyekkel pályázhatnak meg egy állást emiatt? HR-szakemberek véleményét kérdeztük a témával kapcsolatban.
Proaktívabbnak kell lenni
„Szerintem nincs különbség az online és a hagyományos oktatásban részesülők tudása között, legalábbis az állásra jelentkezés szempontjából. Én biztosan nem döntenék emiatt az egyik jelölt javára” – közölte megkeresésünkre Füzér Gábor, az Assestment Systems Hungary ügyvezető igazgatója.
Azzal egyetért, hogy a hallgatóknak kommunikatívabbnak, proaktívabbnak kell lenniük ebben az időszakban, mivel most külön e-maileket kell írogatni, vagy online meetingeket kell kérni, ha kérdésük, kérésük akad, hiszen nem lehet odamenni az oktatás után az előadóhoz. „Volt szerencsém oktatni is az őszi félévben és minden esetben nyitott voltam arra, ha egy hallgató külön Teams/Zoom hívásban akárcsak 10-15 percben kérdezni akart tőlem, vagy valami foglalkoztatta a leadott tananyag kapcsán” – tette hozzá a szakember.
Még előnyös is lehet
„Mentoráltunk egyetemistáknak több fővárosi és egy vidéki egyetemen. Egyértelműen közös visszajelzése a hallgatóknak, hogy sokkal jóval többet dolgoztatják őket, mióta átálltak az online képzésre, mint korábban” – írta megkeresésünkre Nagy-Józsa Dorka, a Y2Y Hungary ügyvezetője, aki szerint nem éri hátrány az érintett diákokat. Tapasztalatai alapján erősebb és folyamatosabb a számonkérés, a hallgatók több csoportmunkát kapnak, könnyebben ellenőrzik, hogy ott vannak-e az órákon. „Ha bármilyen változást ki lehet majd mutatni az ő tudásszintjükben a korábban végzettekhez képest, őszintén meglepődnék rajta, ha az csökkenés lenne”.
Nagy-Józsa Dorka szerint nem jellemző, hogy a cégek külön odafigyelnének egy állásinterjú során, hogy a jelentkező „klasszikus” vagy online oktatásban részesült, hiszen maguk is online dolgoznak.
Azonban a digitális képességek meglétét kifejezetten keresik.
„Tudjon úgy interjúzni, prezentálni, virtuális flipchartra írni, megjelenni, előadni egy online meetingen, ahogy élőben tudna”, sorolta a szakember.
Ráadásul szerinte továbbra sem az a legfontosabb szempont, hogy ki milyen oktatásban részesült. „Annyit figyelnek valójában, van-e érdemi munkatapasztalata, látott-e már működő céget belülről. Ha igen, drasztikus előnyben van a tökéletesen kezdőkkel szemben. Hogy online vagy offline végezte-e a tanulmányait, egyelőre nem tűnik mérlegelési szempontnak a piacon”.
