Nem akarja a főváros átnevezni a Horn Gyula sétányt

  • narancs.hu
  • 2023. március 27.

Belpol

A főpolgármester-helyettes szerint Sára Botondnak nincsenek olyan jogosítványai, hogy utasításokat adjon a Fővárosi Önkormányzatnak.

A fővárosi közgyűlés 30 napon belül tárgyalja meg, hogy Sára Botond főispán, volt fideszes józsefvárosi polgármester felszólításának eleget téve megváltoztassa-e a XIII. kerületi Horn Gyula sétány nevét, de ha a közgyűlés fenntartja azt az álláspontját, amit már kétszer is megszavazott, akkor marad az elnevezés – mondta el Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának.

Sára Botond, bár főispán, még nincsenek olyan jogosítványai, hogy utasításokat adjon a Fővárosi Önkormányzatnak

– mondta főpolgármester-helyettes. Hozzátette, a Fővárosi Közgyűlés számára nem kötelező megváltoztatni a közterület nevét. Ha így tesz, Sára Botond a bírósághoz fordulhat, és majd kiderül, a bíróság hogyan ítéli meg az ügyet – mondta.

Sára Botond a Mi Hazánk bejelentése után küldte el a felszólítást a tavaly nyáron átadott sétány nevének megváltoztatásáról. Az önkormányzati törvény arra a kitételére hivatkozott, hogy közterület vagy közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, márpedig  Horn Gyula az 1956-os forradalom idején a karhatalmi erőknél, a "pufajkásoknál" teljesített szolgálatot, később pedig az állampárti Magyarország külügyminisztere volt.

A lap emlékeztet, bár vitás ügyekben ki kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását a közterület-elnevezésről, ebben az esetben ez nem történt meg, ugyanakkor az MTA egy másik ügyben egy civil szervezetnek már megtiltotta Horn Gyula nevének használatát.

Kiss Ambrus azt közölte, Sára Botond a felszólításában nem hivatkozott erre a korábbi döntésre, és "mivel a közgyűlési döntés már megszületett, utólag nincs is jelentősége az MTA megállapításának".

A XIII. kerületi önkormányzat a lap kérdésére azt mondta, sajnálják, hogy "kisstílű politikai vita lett egy közterület elnevezéséből".

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.