Az Alkotmánybíróság (AB) szerint a hajléktalan emberek kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az Alaptörvénybe, bár öt bíró különvéleményt fogalmazott meg. A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport (Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Utcajogász Egyesület) szerint a döntés elfogadhatatlan és alkalmazhatatlan. Közleményükben azt is kiemelik, hogy az ellátórendszer a jelenlegi kapacitás mellett nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan tömegeket.
Az Alaptörvény 2018-as hetedik módosításába került be az „életvitelszerű közterületen tartózkodás“ általános tilalma. Tavaly ősszel a fővárosi aluljárókból és környékükről eltűntek a hajléktalan emberek, és országszerte néhány - demonstratív, rendőrségi őrizetbe vétellel kezdődő - szabálysértési eljárás indult utcán élő emberekkel szemben. Egy kaposvári, egy székesfehérvári és három budapesti bíró az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy álláspontjuk szerint a szabálysértési törvény vonatkozó szabályai Alaptörvény-ellenesek.
Az AB mostani döntésében kimondta, hogy az életvitelszerű közterületen való tartózkodás szabálysértési tényállása alkotmányos.
„Az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része” - fogalmaz az AB többségi határozata.
A jogvédők szerint az alkotmánybírák ezzel azt mondják: a nincstelenség választott életforma, és nem a teljes társadalmi kirekesztettség állapota.
Az AB továbbá azzal érvel, hogy „éppen az okozna sérelmet, ha az egyént az állam magára hagyná anélkül, hogy gondoskodna róla, mivel az emberi méltósághoz való jogot súlyosan sérti az embernek az emberi társadalomból való kiszorulása”.
A civilek szerint ez az érvelés azért álságos, mert a testületnek is tényszerűen tudomása van az ellátórendszer súlyos hiányosságairól: a közterületen élő hajléktalan emberek számára igénybe vehető éjjeli menedékhelyeken a férőhelyek telítettsége a téli időszakban átlagosan 97%-os, számos éjjeli menedékhely 100%-os telítettség felett működik a hideg napokon - azaz az ellátórendszerben lényegében nincs szabad kapacitás, melyet a tiltott közterületi tartózkodásért szankcionált hajléktalanok igénybe vehetnének. A hajléktalan emberek éppenhogy kiszorulnak a társadalomból az állam mulasztásai miatt.
A munkacsoportot alkotó szervezetek szerint a hajléktalanság súlyos krízishelyzet, amelyet kezelni kell, de nem büntetőjogi, hanem szociális intézkedésekkel. A büntetőjogi szankciók nem oldják meg a problémát, a közterületen élők kiszorulnak a városból, és kikerülnek a szociális intézményrendszer látóköréből. Mindezzel növekszik társadalmi kirekesztettségük és veszélyeztetettségük. „A hajléktalanság nem bűn, hanem állapot, az elkövetés szándékossága nem értelmezhető. A hajléktalan embereket nem lehet kényszerrel az ellátórendszer sokszor elégtelen színvonalú és férőhelyhiánnyal küszködő intézményeibe terelni. A szabálysértési törvény új szabályai alapjogsértőek“ - írják közleményükben.
