A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete visszautasítja az Állami Számvevőszék elnökének egy hétfői lapinterjúban megjelent kijelentéseit – olvasható a két szervezet szerdai nyilatkozatában.
Azt írták, „visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az anarchia, botrány summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik: ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános”.
Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, pénzügyi szempontból botrány és anarchia jellemzi az egészségügy egyes területeit. Szerinte „rendszerszintű”, hogy az összességében több millió embert ellátó szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.
Az Állami Számvevőszék elnöke a vécépapír példáján keresztül szemlélteti a kórházak anyagi helyzetét
Domokos László az egészségügyi intézményeket hibáztatja, amiért rosszul gazdálkodnak a pénzükkel. Átfogó pénzügyi vizsgálatot tartott az Állami Számvevőszék a hazai egészségügyi intézményeknél, amelynek során számos szabálytalanságot tártak fel. Domokos László, az ÁSZ elnöke úgy nyilatkozott a Magyar Időknek minderről, hogy „káosz” és „anarchia” uralkodik a kórházakban.
A két szakmai szervezet most azt hangsúlyozza, hogy a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll. Az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására. Ez azonban az uniós vagy az OECD-országok átlagához viszonyítva még mindig nem elég – állapították meg.
Példaként hozták, hogy Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék. Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás 600 euró, míg az uniós átlag 2000.
Úgy fogalmaztak: nehezen tudják értelmezni a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt a terméket egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be, azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le.
Az MKSZ és az EGVE közleménye szerint az ÁSZ-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem állja meg a helyét, hiszen a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás.
Állásfoglalásukban leszögezték: közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az „élet törvényét” és „a beteg üdve a legfőbb törvény” elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.
