Amikor az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tavaly augusztus végén a szakmai zsűrik és szakterületi kollégiumok javaslatát több esetben felülbírálva hirdette ki az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2020. évi nyerteseit, a tudományos közösség egyöntetű felháborodással reagált. Nyílt levélben tiltakozott több mint száz, a Lendület-pályázaton vagy a European Research Council pályázatain nyertes magyar kutató; Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke a miniszterelnöknél, Freund Tamás, az MTA jelenlegi vezetője Palkovics László innovációs miniszternél reklamált; de még az OTKA-ra sikeresen pályázók is elégedetlenségüket fejezték ki, mint írták: „egy ilyen rendszerben a nyertesek is vesztesnek érezhetik magukat”. Az ügy miatt lemondott megbízatásáról Acsády László neurobiológus, a pályázatokat rangsoroló egyik testület, az Orvosi és Biológiai Tudományok Kollégiumának elnöke.
A 320 nyertes OTKA-pályázat közé 16 került be a minisztériumi beavatkozásnak köszönhetően, 5 százalékos volt a felülbírálati arány. Az ITM és a felügyelete alatt működő, az OTKA-t menedzselő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) két magyarázatot is adott a testületi vélemények felülírására. Egyes pályázatok a vezető kutatók gyenge publikációs teljesítménye miatt estek el a támogatástól, a helyükre jobb mutatókkal rendelkező, de a zsűrik által hátrébb sorolt pályázók kerültek. A kutatók publikációs teljesítményét az NKFIH a tudomanymetria.com honlap által kalkulált mérőszám alapján vetette össze. Ezen felül „szakpolitikai szempontok mentén” is beemeltek pályázatokat a győztesek közé. Ez akasztotta ki jobban az érintetteket, mert itt előfordult, hogy a zsűri által utolsóként rangsorolt pályázó kapott OTKA-támogatást, ráadásul egy államtitkár és a kormány tudománypolitikájának több támogatója is a kedvezményezettek között volt.
Freund Tamásnak címzett szeptemberi válaszlevelében Palkovics László még megvédte a minisztérium eljárását, azt írva, nem kíván változtatni a jogszabályon, amely az ő kezébe helyezi a végső döntést az OTKA-pályázatokról. Novemberi parlamenti meghallgatásán aztán más hangot ütött meg; ekkor azt mondta, az ITM visszaadná az OTKA bírálati jogosultságát az MTA-nak. Ehhez képest a 2021-es OTKA-pályázati kiírásban is az szerepel, hogy a támogatási döntést az innovációs és technológiai miniszter hozza meg, a bírálati szempontok közé pedig bekerült a tudománymetriai honlap algoritmusa szerint számított publikációs mutató. Mi történhetett?
Kozmetikázták
Az OTKA 1986 óta az alapkutatások legfontosabb támogatási forrása Magyarországon. 1996 és 2015 között független szervezetként az MTA költségvetésén belül működött, majd a Pálinkás József javaslatára létrehozott NKFIH-hoz került. Magyar mércével jelentős összeget lehet szétosztani az alapból, az idei kiírás keretösszege 12,9 milliárd forint, ebből 3–4 éves kutatási projekteket finanszíroznak, egyenként legfeljebb 48 millió forinttal. Három alprogramra nyújtható be pályázat (kutatási témapályázat, fiatal kutatói kiválóság program, posztdoktori kiválóság program) mind a négy nagy tudományterületen (bölcsészet- és társadalomtudományok, élettelen természettudományok, komplex környezettudomány, orvosi és biológiai tudományok). Az OTKA-pályázatok a tervezett kutatásokat irányító vezető kutatók neve alatt futnak, de a kutatásokon jellemzően nagyobb csapat dolgozik, a támogatásból a kutatók munkadíja mellett dologi költségeket és rezsiköltséget is el lehet számolni.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
